Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-173

132 Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1941 február 4-én, kedden. A nemzet háilásan veszi a magyar kormányok évek óta folytatott céltudatos, határozott külpolitikáját. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bizonyos, hogy a baráti . nagyhatalmaknál a magyar nemzet igaz barátsága, nyiit őszintesége értékesebb, mint az újdonsült, máról-holnapra támadt konjunktúra-barátságok. (Helyeslés és

r taps.) A magyar nép nem ismeri a hátátlanságiot, nem ismeri, a hűtlenséget, az árulást, de a meghuny ászkodást, a megalázkodást sem. (Úgy van! Ügy van! — Elénk taps.) Adott szavát híven megtartja, barátja mellett kitart a jóban, de kitart a rosszban is. A belvederei döntés után Erdélyre nézve még magánegyén nyilatkozata sem jelent meg e döntés ellen, pedig ez nem jelentette a teljes feltámadást. Minthogy azonban a kormány alávetette magát a döntésnek, a nemzet is elfogadta azt és meg sem kísérelte dezavuálni. De egész történelmi multunk igazolja, hogy a magyar nemzet nem fagyja cserben szövetségeseit. Ezeréves történelmünk folyamán a magyar Európa védőbástyája t volt, s a nyugati kereszténység oltalmazója a keletről előretörő hatalmak ellen, Magyarországnak Németországhoz és Olaszországhoz fűződő barátsága a három állam egymásra utaltságán, sorsközösségén és történelmi szükségszerűségén alapszik. Igazolják ezt a három nemzet évszázadok óta fennálló kulturális kapcsolatai. T. Ház! Boldogult Csáky gróf élete legnagyobb müvének betetőzései volt,"

1 midőn 1940 november 20-án Bécsben aláírta a Japán, Németország és Olaszország közt létrejött háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkról szóló jegyzőkönyvöt. Ez az ünnepélyes formák közt lefolyt diplomáciai aktus gróf Csáky céltudatos, okos, előrelátó munkájának befejezése volt. A jegyzőkönyv maga három cikkből áll. Az első megállapítja az ország csatlakozását a hármas paktumhoz. A második kimondja, hogy a háromhatalmi egyezményben említett szakbizottságokba Magyarország képviselőit is be kell venni, ha Magyarország érdekeit érintő ügyeket tárgyalnak. A harmadik cikk jelzi, hogy a hármas paktum szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékelik, megállapítja a jegyzőkönyv magyar, német, olasz és japán sziëvegének egyenlő hatályát és végül pedig, hogy a jegyzőköiiyv azonnal életbelép. Maga a törvényjavaslat négy cikkből áll. Az' első cikk szerint az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi Magyarország csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez és intézkedik a jegyzőkönyvnek s mellékleteinek az ország törvényei közé való beiktatásáról. A második cikk a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv eredeti magyar, német, japán és olasz szövegét, a harmadik cikk a jegyzőkönyv mellékletét alkotó háromhatalmi egyezmény eredeti japán, német és olasz nyelvű szövegét és hivatalos magyar fordítását közli. A negyedik cikk szerint a jegyzőkönyv az aláírása napján léi) életbe. Boldogult külügyminiszterünk, gróf Csáky István, a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv aláírása után a következő deklarációt tette (ol vassá): »Németország, Olaszország és Japán szövetséget kötöttek, hogy az emberiségre súlyosan nehezedő háború további kiterjedésének gátat vessenek és hogy a világnak minél hamarabb visszaadják ismét a tartós és igazságos békét. A nagyhatalmak oly újjárendezés megvalósításáért küzdenek, amely alkalmas arra, hogy a népek fejlődését az őket megillető térségeken előmozdítsa és jólétüket emelje. Magyarország az igazságtalan és demoralizáló párizsi békeparancsok által a földre kényszerítve, két évtizeden át azokhoz a hatalmakhoz fordult segítségért, amelyek azonos sorstól és. éppoly igazságtalanságtól sújtva, létjogaikért harcoltak és a diktátumok revíziójára törekedtek. Egyedül ezek a hatalmak voltak komolyan hajlandók és képesek arra, hogy erejében meggyöngült és súlyosan küzdő sorstársukat jobb életlehetőséghez segítsék. Az utolsó két esztendőben tényleg sikerült Magyarországnaik a Német Birodalom és Olaszország segítségével, vérontás nélkül és békés ríton a trianoni békediktátum területi rendelkezéseit módosítani. A két nagyhatalom ezáltal nemcsak az egész magyarságot kötelezte páratlan hálára, hanem tettekkel is 'bebizonyította, hogy a revíziót mindenütt, ahol erre csak a legkisebb lehetőség is adódik, békés eszközökkel törekszenek végrehajtani. Európa népeinek történetében ezzel új korszakot teremtettek, mivel a vérontásszülte gyűlölet politikája helyébe a megértés és belátás politikájának korszakát nyitották meg. Az utolsó évtizedben Olaszország és Németország a megértés politikáját képviselte, j amely a Japánnal való szövetséghez vezetett és amelynek célja az igazságon nyugvó tartós világbéke. Ez a szövetség tehát senki ellen sem irányul. Az azonosirányú célkitűzés és a I közös múlt határozza meg Magyarország ál| lásfoglalását. Magyarország összes szomszédaival, amelyek történelmi fejlődésének jogait elismerik, jó kapcsolatokat kíván fenntartani. Ebiből a szemszögből különös elégtétellel üd

: vözli Magyarország a berlini háromhatalmi egyezmény 5. cikkelyét, amelynek szövege a következő: »Németország, Olaszország és Japán kijelenti, hogy a fenti megállapodások semmiképpen sem érintik azt a politikai állapotot, amely jelenleg a három szerződő fél mindegyike és Szovjet-Oroszország között fennáll.« Töretlen és változatlan külpolitikai múltjához és kitűzött békecéljához híven, ennek eddigi eredményei által megerősödve és a jövőbe vetett szilárd bizalomtól eltöltve, azzal a szándékkal csatlakozik Magyarország a berlini háromhatalmi egyezményhez, ^ hogy úgy jelenleg, mint a háború felszámolásakor, erejéhez megfelelően járuljon hozzá DélkeletEurópa jobb és szerencséseblb politikai és gazdasági újjáreoidezéséhez.« A bécsi konferencia elnöke, von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter (Éljenzés és taps.) zárószavaiban az esemény jelentőségét méltatta. Azt mondta (olvassa): »Hadüzenet ez a háborús uszítók és a háború kiterjesztésére irányuló minden -kísérlet ellen. Összefogást jelent a világbéke közeli helyreállítására és célja az igazságosabb világrend megteremtése.« (Éljenzés.) A birodalmi külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország az első hatalom, amely e célokat magáévá tette s az olasz és japán kormányok nevében is üdvözölte azt a tényt, hogy a velük már régóta baráti viszonyban álló magyar nemzet elsőnek csatlakozott a berlini hármas paktumhoz. (Éljenzés és taps.) T. Ház! Boldogult Csáky István gróf annakidején a külügyi bizottságban megindokolta a csatlakozást és erről a lapok is megemlékeztek. Azt mondta (olvassa): »Gyors és igazságos európai békét kívánunk valamenynyien s állandó barátokat és fegyvertársakat» hogy ezt a békét hosszú ideig fenntarthassuk. Biztosítanunk kell, hogy a béketárgyalásokon részt vehessünk. A magyar kormány a csatlakozás révén a jegyzőkönyvben vállalt kötele-