Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-173

130 Az országgyűlés képviselőházának 1930 között eltelt 63 év alatt 418 millió pengőt költött el vízi [munkálatokra. Ez (hatalmas ösz­szeg, de ezzel szemben a Magyar Általános Kőszénbánya Et. nem 63, hanem 45, év alatt 400 millió pengő osztalékot és igazgatósági tantié­met fizetett ki, a maga embereinek. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Ma már nem kérdezhetjük meg, hogy mibe kerül az Alföld megmentése; a kérdés egyedül csak az lehet, hogy melyik a legjobb terv, mert hiszen régesrégen készen levő tervek fek­szenek megoldatlanul előttünk. Ahogyan az 1840 : IV. te. által előírt munkálatok tervei is itt fekszenek előttünk, éppenúgy itt fekszenek az 1920. évi kiváló tervek 500 ezer kat. hold vízanenteisítésérŐl. Az a kérdés, hogy ezek kö­zül a tervek köizül melyik a legjobb és melyi­ket lehet a legrövidebb idő alatt egységes ve; zetéssel, bő anyagi ellátással és a célszerű szervezet erőivel megvalósítani. Az alföldi elemi csapások elhárítása és a vadvizek szé­gyenletesen elhanyagolt kérdésének végleges megoldása nem karitatív, hanem termelési fel­adat. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps.) Amikor a víz elvitte véreink házait, akkor az egész társadalom valóban gyönyörűen meg­mutatott áldozatkészségélből felépítettük a há­zakat, de mert a földlhirtokreformtörvénv vég­rehajtási utasítása akkor még nem jelent meg, sajnos, nem lehetett magasabban fekvő terüle­teket kisajátítani, amire pedig — emlékszem — annakidején ígéret volt. (Ugy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Nagyjában és egészében oda építették a házakat, ahol összedőltek (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) és sajnos, meg fogják látni az urak, hogy ennek az esztendőnek viharos árvízsod­ráfoan az újonnan épített házak is Össze fog­nak dőlni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sza­zával!) A királyi kormánynak kötelessége legj sürgősebben véget vetni a részletekre hulló tanácskozásoknak, a lokális megbeszéléseknek, a küldöttség járásoknak jobbra-balra, emebbe és amabba a minisztériumba és az összefüg­géstelen árvízvédelmi kísérletezéseknek, a ma­gyar honvédség remek műszaki csapatainak készenlétével és rendesen fizetett munkásosz­tagok 'beállításával (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) — mert ha ez így megy to­vább, lehetetlenség közmunkát heteken, sőt hónapokon keresztül igénybe venni. Erre nézve felhívom a szíves figyelmet a multak tapasz­talataira,, arra, hogy mi történt a nagy sze­gedi árvízkatasztrófánál... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék ibeszédét Ibefejezni. Rajniss Ferenc: Egy perc alatt befejezem. Elnök: Nem lehet tovább folytatnia be­szédét. Rajniss Ferenc: Azt hiszem, az egész Haz lelkiismeretben kötelességének érzi az Alföld megmentését, azt a munkálatot, amelyet egy kézbe kell adni és amelyet finanszírozni kell, hogy érezze népünk azt, hogy szenvedéseiben, megpróbáltatásaiban nemcsak vele vagyunk, hanem segíteni is tudunk rajta. (Elénk helyes­lés. Taps a szélsőbaloldalon.) , . Elnök: A belügyminiszter úr kivan szolm. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Méltóztassanak meg­engedni, 'hogy az elhangzott felszólalásra a pillanatnyilag gyengélkedő miniszterelnök ur helyett és nevében én adjak röviden választ. (Halljuk! Halljuk!) Az egész ország népe jogos aggodalommal figyeli azt a helyzetet, amelyet a vizek állása ebben az országban előidézett. A problémát, 173. ülése 194-1 február 4-én, kedden. amelyet a képviselő úr itt fejtegetett, két részre kell osztani. Az egyik, a pillanatnyilag legnagyobb veszedelem, a Duna szintjének a fejlődése. Annak következtében, hogy körülbe­lül Dunapentelétől egész Adonyig felfelé nem egy jégtorlasz, hanem egy jégalagút kelekezett a Dunában, annak profilját olyan módon meg­szükítette, hogy a víz lefolyását akadályozza, a vizet felfelé szorítja, a Dunának rendkívül nagyméretű áradását idézte elő, amely a teg­napi napon kétségtelenül a legsúlyosabban fe­nyegette a töltések átszakadását. Mára hála Istennek, a helyzet némileg javult és a szak­értők véleménye szerint remény van arra, hogy a vízállás holnapig kulminál és holnaptól kezdve lassú apadás várható; ez azonban nem jelenti azt, hogy túl vagyunk az imminens ve­szélyen, nem jelenti pedig azért, mert a Duná­nak ehhez a magas vízállásához hozzájárult az is, hogy a feltörő talajvíz és a folyó állandó magas vízállása következtében a töltések tel­jesen átáztak, lígy, hogy sok helyen a nagy­mérvű szivárgás következtében ádlandóan fe­nyeget a gát átszakadásának veszedelme. Ez a helyzet a Dunának ezen a szakaszán. Természetes dolog, a kormány tudatában van a veszélynek és tudatában van kötelessé­gének is, ós nemcsak a kormány, de az összes hatóságok is megtettek minden előkészületet a. legnagyobb erőfeszítéssel a veszély elhárítá­sára. A közigazgatási hatóságok, amelyeket el­lenőriztettem, — Boczos államtitkár úr végig­járta az összes kritikus pontokat — a helyükön vannak, a közerő is helyén van és működik, a katonai ősapátok ki vannak rendelve, készen­létben állanak, úgyhogy minden emberileg le­hetséges előkészület és védekezés megtörtént a veszély elhárítására. Ami te'hát emberileg le­hetséges, megtörténik, de a helyzet Isten ke­zében „van. Hisszük és reméljük, hogy a vé­dekező intézkedésekkel, amelyek eddig sikere seknek bizonyultak, át tudjuk élni azt a pár kritikus napot, amelyen túl a veszedelem re­mélhetőleg elmúlik. r T. Ház! Ez a helyzet a Dunán. A többi fo­lyóknál ebben a pillanatban imminens vesze­delem nem fenyeget, mert bár a Tisza vízállása elég magas, ott a helyzet fejlődése normális­nak mutatkozik és jelenleg árvíztől tartani nem kell. Természetesen ott is az Összes előkészítő és védekező intézkedések megtörténtek. Egy másik és talán sokkal súlyosabb probléma a belvizeknek és a talajvizeknek a kérdése, ami az idén talán emberöltők óta nem tapasztalt katasztrofális méreteket ölt. T. Képviselőház! Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a tavalyi év folyamán a normális­nál és átlagosnál körülbelül 100%-kai nagyobb csapadéktömeg zúdult a magyar Alföldre. En­nek következtében az Alföld talajvizének ní­vója á$ag másfél méterrel emelkedett, vagyis a talajnak egy olyan átitatottsága és vízzel­telítettsége mutatkozik, amilyen — mondom — emberöltők óta nem fordult elő. Én nem aka­rom vitatni azt, t. Képviselőház, hogy az Al­föld vízrendezése, különösen a belvizek rende­zése tekintetében nem történtek mulasztások s hogy az a rendszer, amellyel ezt a kérdést megoldani iparkodtak, teljesen célravezető volt. A 'kormány teljesen tisztában van azzal, hogy ezen a rendszeren változtatni kell s egy összefogó terv szerint kell az egész Alföld víz­rendezésének kérdését megoldani. (Úgy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbáloldalon.) Ebben a tekintetben az előkészítő intézkedések meg­történtek és a pénz is rendelkezésre áll.

Next

/
Thumbnails
Contents