Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-167
Az országgyűlés képviselőházának 167. ülése 19 W december 11-én, szerdán. 101 talán egyet legyen szabad még a sertések levágását és a vágási tilalom gondolatát felvetve felenieliteaii, hogy viszont feltétlenül jutalmazni kellene azokat a hizlalókat, akik 160 Jkg-on felül hizlalják a zsírsertést. Ma helyzet, hogy 160 kg-on felül az> ár egy és ugyanaz, pedig a 180 kg-os ugyanolyan korú zsírsertésben sokkal több és jobb a zsír és a 200 'kg-os zsírsertésben még több. Ennek az előállítása is drágább, tehát feltétlenül érdemes volna, hogy a 180 kg-os sertésnél 10 fillér, a 200 kg-os sertésnél 20 fillérrel magasabb árat fizessenek a gazdáinak. Ezzel 40 kg-mal többre emelhetnénk a hízott sertések darabjának súlyát, a fehér árut, a zsír mennyiségét pedig 20%-kai tudnánk emelni és a mészáros, a fogyasztó sem veszítene, mert megtalálná ;a számítását. Nevezetesen ebből, ha drágább is látszólag az élőállat kilogrammonkénti ára, — utána több és jobb áru jönne ki, tehát nem fizetnének rá. Az említett kérdéseken felül az egész állattenyésztés fejlesztése terén a legnagyobb mértékben mégis — különösen a szarvasimanhatenyésztés terén -— a tejelés ellenőrzésiének és a tenvésztés ellenőrzésének kérdése az, amely igen. fontos. Ezzel kapcsolatban már most elöljáróiban azt kérem a t. földmívelésügyi miniszter úrtól, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e kívánatos nálunk is, mint ahogy a nyugati országok legnagyobb részében már megtörtént, a tejelés ellenőrzését és a törzskönyvezést kötelezővé tenni, legalább is kísérletképpen a szarvasmarhatenyésztésre. Két számadatot szeretnék felemlíteni. 1920— 1021-ben, araikor a háború után megindult a szarvasmarha ellenőrzése és törzskönyvezés, 3z első üzemi évben 1053 darab éves tehén állott ellenőrzés alatt. Ezeknek darabonkénti fcejhozama 1473 kg volt. 1937—38-ban már 30.352 darab tehén állott éves ellenőrzés alatt, ezeknek darabonkénti tejhozama 3187 kg volt. 1473 volt az első esetben, de 1920—21-ben nyilván az az 1053 darab tehén állott ellenőrzés alatt, amely az országban talán a legjobb volt, mert azokkal léptek be először az ellenőrzésbe. 1937—1938-ban a 30.352-ben aránylag már sokkal több gyengébb tehén voit és mégis a duplájánál is több volt a tej hozama. Távol áll tőlem azt állítani, hogy ez csak annak a következménye, hogy a tej ellenőr megjelent az istállóban és szépen ránézett azokra a tehenekre, hanem az, hogy az okszerűbb, helyesebb takarmányozás következtében a megfelelő egyedek kiválasz tásával a jó termelőképes egyedek maradtak meg, neveltettek fel. T. Ház! Ha mi a másfélmilliót kitevő tehénállományunknál csak 500 literrel tudnánk az évi tejhozamot emelni, az évi 750 millió liter tejet jelentene. Ez nem lehetetlen, sőt nagyon könnyen lehetséges. Ez pénzértékben csak 10 fillér differenciát számítva is, 75 millió pengőt .ielent, azt hiszem tehát, érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, különösen alföldi és tiszántúli vonatkozásban, ahol ez a munka teljesen gyermekcipőben jár. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, ^ hogy ezt a munkát, amely a Dunántúl és a Dunántúl nyugati részén különösen igen szép eredményeket hozott, igyekezzék az Alfölddel és a Tiszántúllal kapcsolatban meghonosítani. (Helyeslés a jobboldalon.) > . , Elnök: A földinívelésügyi államtitkár úr 1 kíván szólani. Bárczay János földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Horváth István képviselőtársam interpellációjára a földmívelésügyi miniszter úr nevében a következő választ van szerencsém megadni. Az állattenyésztés fejlesztése tekintetében a tényleg elmaradott alföldi mezőgazdákat és az alföldi állattenyésztést minden igyekezetével kívánja a miniszter úr elősegíteni, éppen ezért az utóbbi időben az eladásra kerülő minden jobb tenyészállatot a tenyészállatvásárról az Alföldnek juttattunk. Túlmenőleg az apaállatoknál igyekszünk az alföldi tenyészeteket jó minőségű üszők és jó minőségű tehenek rendelkezésrebocsátásával elősegíteni. Messzemenő állami segítségben és támogatásban részesítjük azokat a gazdákat, akik ilyen tenyészállatokat szereznek be, azonkívül igyekszünk a községi tenyészeteket megfelelő törzskönyvezett apaállatokkal ellátni. A legutóbbi időben a Felvidéket és a Kárpátalját is bevontuk a tejellenőrzésbe és a törzskönyvezésbe. Azt reméljük, hogy az ebbe való bevonás nagymértékben fokozni és fejleszteni fogja az állattenyésztést. Ezzel kapcsolatban elhatározta a földmívelésügyi kormányzat, hogy háromszáz községből állattenyésztő mintaközséget létesít, amelyek példaképen fognak szolgálni a többi községeknek és ezekből az állattenyésztő mintaközségekből kívánjuk azután a többi községeket tenyészállatokkal ellátni. Ennek kettős célját látjuk. Elsősorban jó tenyészállattal tudjuk ellátni az erre rászoruló községeket, másodsorban pedig azzal, hogy kiváló tenyészállatképpen tudja^ értékesíteni az állatot, magasabb értékesítési, eladási árhoz jut a gazda és így saját hasznából látja, hogy az állattenyésztés fokozása és jobbátétele végeredményben nemcsak^ országos érdek, hanem az egyes gazdának is érdeke. A földmívelésügyi kormányzat teljesen tisztában van azzal, hogy a szemtermelés mellett talán még fontosabbnak mondható — különösen a kisgazdaságokban # — az állattenyésztés és hogy a háborús viszonyok után át kell térnünk egy minőségi termelésre, mert csak ebiben az esetben fogjuk tudni állatainkat és terményeinket kellő áron értékesíteni. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az államtitkár úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következnék Várady József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Stitz János képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter tírhoz a kiskereskedők áruellátása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az európai háború okozta anyaghiány folytán egyes nagykereskedők és_ gyárosok az áruk továbbadását nem tárgyi szempontok szerint végzik és így az ország sokezer keresztény kiskereskedője nem tud üzlete folytatásához megfelelő mennyiségű áruhoz jutni? 2. Hajlandó-e a miniszter úr idevonatkozóan a szükséges rendelkezéseket haladéktalanul megtenni? Stitz János s. k.«
