Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-167
Az országgyűlés képviselőházának 167. katasztrális hold kerül víz alá. Megnehezíti helyzetünket az, hogy a cseh megszállás idején a csehek által megindított munkák tényleg nem jutottak tovább, mint az Ó-Nyitra-ág szabályozási terveinek elkészítése, úgyhogy ma ezeket a munkálatokat megkezdeni csak abban az esetben tudjuk, ha a szabályozási terveket elkészítettük. A visszacsatolás után a földmívelésügyi minisztérium azonnal megtette a szükséges intézkedéseket arra, hogy a szabályozási tervek haladéktalanul készüljenek el, az erre szükséges anyagi fedezetet elő is teremtettük. Ma ezek a szabályozási tervek tényleg el is készültek, úgyhogy ha az anyagi fedezetünk meglesz rá, abban az esetben semmi akdálya sem lesz annak, hogy az O-Nyitra-ág szabályozása már az 1941. év tavaszán megkezdődhessék. Hogy a nehézségeken könnyítsünk és a teljesen tönkrement és elhanyagolt partvédelmet javítsuk, 120.000 pengőt bocsátottunk rendelkezésre, úgyhogy az inségmunka keretén belül ezeket a munkálatokat már az idén és a kora tavasszal megkívánjuk indítani, hogy az esetleg tavasszal bekövetkező árvízveszedelem ellen védekezzünk. Teljesen tisztában van a földmívelésügyi kormányzat azzal, hogy az árvízveszedelem ellen való védekezés mellett ezeknek a szabályozásoknak olymódon való elkészítése, hogy ezeket a medreket egyszersmind öntözési célokra is bekapcsoljuk, igen nagy fontosságú. A földmívelésügyi miniszter úr utasította az illetékes osztályt, hogy ezeket és különösen az ó-nyitrai terveket úgy készítsék el, hogy az öntözésre is gondoljanak. A felvétel szerint ez lehetségessé is válik, miután a malmok vízmennyiségének biztosításán felül körülbelül 4 köbméter víz áll rendelkezésre, amelyet öntözési célokra fel fogunk tudni használni. A képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy a Nyitrának Érsekújvárig leendő hajózhatóvá tételével kíván-e foglalkozni a földmívelésügyi miniszter úr, tisztelettel bejelentem, hogy annak ellenére, hogy ez a megoldás nagyobb anyagi erőt kíván, a földmívelésügyi miniszter úr intézkedett, hogy a kérdést tanulmány tárgyává tegyék ós máris megindultak a felvételek, hogy mikép volna lehetséges a Nyitrának Érsekújvárig való hajózhatóvá tétele. Kérem a t. Házat, méltózTassanak válaszomat tudomásul venni. (Taps.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi államtitkár úrnak a földmívelésügyi miniszter úr nevében az interpellációra adott válasízát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. A következő két interpellációt Gesztelyi Nagy László képviselő úr jegyezte be, mindkettőt a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr azoknak elmondására halasztást kér. Kérdem, méltóztatnak-e a kért ^halasztást megadni 1 ? {Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Horváth István képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: (olvassa): »Interpelláció a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz a csuvározásnak a vizimalmok részére leendő teljes szabaddá tétele tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a vizimalmok a teljes tönkremenés előtt állanak, mert választott bírósági eljárásokkal a versenyerős nagy malmok a csuvározástól eltiltják a falvaktól távolfekvő vizimalmokat. ülése 19h0 december 11-én, szerdán. 97 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezen a téren a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Horváth István: T. Ház! Mint méltóztatnak hallani, interpellációmban kérdést intéztem az iparügyi miniszter úrhoz aziránt, van-e tudomása arról, hogy a válaszitott bírósági eljárások következtében a vizimalmok, különösen a kisebb vizimalmok a tönkremenés előtt állanak, tekintettel arra, hogy csuvározniok nem szabad, így tehát megfelelő munkaalkalom nem kínálkozik számukra. T. Ház! A csuvározás fogalmával legyen szabad egy pillanatra foglalkoznom, mert azt tapasztalom, hogy az ország egyes részein ismeretlen fogalom, ismeretlen módja az iparűzéssel kapcsolatos tevékenységnek. Csuvározás alatt értjük a malmoknak azt a tevékenységét, hogy lófogatú szekérrel elmennek a falvakba, összeszedik az őröltetőtől a gabonát, elviszik a malomba; megmunkálás után pedig visszaszállítják az őröltetőhöz. Az őrlemények öszszegyüjtésének ez a módja — mondhatnám — talán többévszázados már. A malmok nyugodtan csinálták ezt a legutóbbi időkig és igen sok előny származott belőle. Elsősorban igen jelentékeny munkamegtakarítást jelent hiszen egy ilyen molnárszekér bejár esetleg 2—3 falut, mindenütt összeszedi az őrölnivalót, elviszi a malomba, tehát teljes fuvart csinál. Ugyanígy visszafelé, amikor a kész lisztet, a kész darát szállítja vissza a gazdákhoz, a falusi lakossághoz. -Lxa ezzel szemben a mostani állapotokat nézzük, amikor a csuvározás nagy mértékben be van tiltva, azt láthatjuk, hogy az őröltetők egy zsákkal vagy félzs'ákkal kénytelenek szekereket indítani, — ha egyáltalán van szekerük — ami igen nagymértékű munkapazarlás, amelyre a mai racionalizálási tervek mellett — azt hiszem — feltétlenül fel kell figyelni. A csuvározás szabadságának másik nagy előnye az, hogy az őröltető szabadon választhat a falun keresztülmenő molnárszekerek és ezen a réven a molnáriparosok között és annak adhatja oda terményét megőrlésre, darálásra, akinek a kiszolgálásával a legjobban van megpiío.orivp át, akinek n lisztje neki a legjobban tetszik. JÜgy van! Ügy van! jobbfelőlj Ha ez a lehetőség nincs meg, akkor odakényszerül a legközelebbi malomba, amely általa mégis csak legjobban megközelíthető és kénytelen elfogadni azt, amit ott kap a terményéből, hiszen különben esetleg napi ^áróföldekre lenne kénytelen elmenni, hogy másik, jobban dolgozó, jobb lisztet szolgáltató malomhoz jusson. Ha a csuvározás szabad, a malmok között nemes verseny fejlődik ki és ennek az lesz a következménye, hogy mindegyik molnár arra törekszik, minél jobbat adjon, minél jobban feldolgozott malmi termékkel szolgálja ki az őröltetőt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ennek természetes következménye lesz ugyan'« óv hnn-v a p-p^dák annál inkább fognak hoazá fordulni, illetve fogják az ő molnárszefeerére felrakni őröltetnivalójukat. De állategészségügyi szempontból is felbecsülhetetlen a csuvározás szabadsága, különösen nagyobb járványos vészek ideién. Nevezetesen ha arra kényszeritjük a falusi lakosságot, hogy maga hordja be a malomba őröltp+ni-. daralnivalóiát az legtöbbször — különösen a mi vidékünkön, a Dunántúl — téhe14*
