Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-681

Az országgyűlés képviselőházának 156. ott a vízszabalyozással és annak rendezésével az árvíztársulatok gondjain enyhíteni fog. Köszönetet mondok a magyar kormánynak is, mert érzem, hogy a nép nevében kell köszönetet mondanom és talán éppen akkor, amikor oly sokszor halljuk azt, hogy nem tesz a kormány semmit az ország érdekeiért, a nép gondjainak enyhítéséért, szociális bajainak gyógyításáért, mert érezzük, hogy igenis történik a talán szűkös lehetőségek között, a talán szűk keretek között. Ha kezünkbe vesszük vitéz Bonczos Miklós államtitkár úr beszámolóját, (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) amely, éppen az elmult nehéz esztendőben hazánkat ért nagy csapásról és a csapással kapcsolatos teendőkről és nagy megmozdulásról szól, akkor érezzük azt, hogy igaza van abban, amit az előszóban ír (olvassa): »E nemzetnek a szíve fiatal, a lelke tiszta s társadalmi közszelleme méltányos és jó.« Amit a száraz számjegyek mutatnak, abból láthatjuk azt, hogy tiszta, megértő magyar szív, és tiszta, remény tnyuj tó magyar lélek él a nemzetben. A társadalomnak megvan a szociális közszelleme, amely biztatást ad arra, hogy a reánk talán még váró nehéz időkben is meg tudjuk állani helyünket. E téren máris sok támogatásban, sok segítségben volt része népünknek a kormányzat részéről. Tudjuk jól, hogy ahol csak tehette, segítségünkre sietett. Szűkebb hazámnak, Csallóköznek és Csilizköznek talán speciálisan nehéz belvízi bajait hozom a t- Ház elé, mert amint ^az egész országban mindenfelé nagy pusztítást és nagy gondokat okozott az elmult esztendőnek már nagyon régen nem látott sok csapadéka, külső, belső vizeinek áradása, úgy nekünk r speciálisan nehéz a helyzetünk a Csilizköz hét községének és Alsó-Csallóköz járásának, a komáromi járásnak, ahol még most is ott tartunk, hogy gazdáink szántani-vetni nem tudnak és talán még nehezebb esztendők előtt állanak, mint amilyen nehéz időt az elmult esztendő sok baja és gondja jelentett. Csallóköz bajait és gondjait éppen a vízveszedelemmel kapcsolatban. —- úgy tudjuk és úgy hisszük, mondják a szakértők is — a Dnnamedernek hatalmas emelkedése okozza a felső folyásánál. Huszonnégy esztendő óta, a világháború óta, a Duna vize szinte gazdátlanná vált. A csehek hozzá nem nyúltak, bár tudták, hogy a Csallóközre mennyire szükségük van, hiszen Búzaszigetnek nevezték, és mint tudjuk, aranykertnek tartotta a magyar nép mindenkor Csallóköznek bőven termő szép vidékét. Azonban a Duna vize, amely Pozsonynál összeszűkül és sebesfolyású, lejebb lapályosabb és nincsen nagy esése, lerakta zátonyát és az alatt a 24—?5 esztendő alatt sokhelyütt 1—2 méter magasságra felemelkedett, vagyis a Duna medre majdnem magasabban áll, mint a Csallóköz szintié, és ennek folvtán a belvizek nem tudnak leszivárogni a Duna felé. Hosszú csatornázásokat kellett az Alsócsallóközi Arvízmentesítő Társulatnak végeznie és ezt végezte is az elmult esztendőkben. Hatalmas terveket dolgozott ki és ezeket a terveket előterjesztette a cseh kormány elé is. Azok felülvizsgáltatták és vállalták 70 százalékban a terhek viselését. A felszabadulás után volt alkalmam éppen a Csilizközben hirtelen kitört nagy árvízzel kapcsolatban a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordulni és nagv megértéssel is találkoztam, mert azonnal felülvizsgáltatta a helyszínen megjelent kiküldöttjével a vizek pusztítását, ülése 19AO november 20-án, szerdán. 681 egyúttal felülvizsgáltatta az Alsócsallóközi Aryizmentesítő Társulat terveit is. Köszönetet is kell mondanom, hogy 500.000 pengő kölcsönt kaptunk, valamint 300.000 pengő államsegélyt. Ebből azután megindult a nagy munka és az aszódi telepnél a Vág felé abban a visszás helyzetben vagyunk, hogy a nagy Duna-rész mellől a vizet szintén át kell 30—40 kilométer távolságba a Vág felé vezetnünk, mert a csatorna lejtése arra tart. A telepeket le is rakták, az építkezés tovább folyik, azon tan ha a nagy áteresz és szivattyútelep meg is lesz, még mindig nem gyógyulnak teljesen be a bajaink, mert a Csilizköz csatornáival — úgy érezzük — nem látjuk a mi vidékünket a nagy vizektől megmentve. Sőt egy kérésünk volna ezzel kapcsolatban: szeretnők, hogy — ha a pénzügyi helyzet ezt valamiképpen lehetővé teszi — Komáromban is egy nagyobb és újabb telep állíttatnék fel, a régi kisebb telep helyett, amely nagyobbítás útján újabb 60.000 hold föld vízmentesítése válnék lehetővé. Az összesen 150.000 katasztrális hold vízmentesítése következtében nagy terhek nehezednek a Csallóköz és a Csilizköz népének vállára. Igyekeznek minden erejükkel támogatni az egyébként hozzáértő, szakszerű munkával dolgozó és fáradozó társulatot és annak vezetőségét, de nagyon kérik a földmívelésügyi miniszter úr támogatását is, hogy miként már 40 évvel ezelőtt is sokat foglalkozott a magyar kormány a Duna kotrásával, szabályozásával, keressen valamiképpen lehetőséget a miniszter úr arra, hogy újból meginduljon a Nagy-Duna felső szakaszán, különösen Medve, Gönyü és Komárom táján a Duna kotrása vagy szabályozása. Végül még egy kisebb kérést legyen szabad hozzácsatolnom most előterjesztett fontos kérésemhez. Kérem, hogy amiként az elmult nagy árvíz idején kedvezményes olajat kapott a társulat gépeinek üzembentartására, ezt — ha lehetséges volna — most is méltóztassék megadni, minthogy a víz tulajdonkeppen még nem ment le és nagyon sok helyen,^éppen talán leginkább a kisgazdák földién, még most is ott áll a víz, aminek következtében a Duna mentén a gazdák nem tudnak dolerozni. Nagyon szeretnők, ha továbbra is megkaphatnák ezek az emberek a kedvezményes olaj beszerzésére az engedélyt, hogy munkájukat folytathassák és a szivattyúkat működésben tarthassák. Ezekben voltam bátor kéréseimet a miniszter úr elé terjeszteni. Kereng a miniszter úr szíves megértését és támogatását. (Éljenzés és taps "obbfelől és középen.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! A Csallóköz és a Csilizköz ármentesítésének kérdését ismertette a képviselő lír. amelv kérdés megvizsgálására a helvszínérp kiküldöttük a szakértő _ közegeket. A képviselő úr azt mondotta, azt hiszi, hogy a Duna m a eras állása következtében történnek ezek a kiömlések és jelentkeznek a belvizek, azt mondván, hoery a csehpk alatt a Duna^ medre nem tisztíttatott mea-felelő mérőkben és hoery talán ennek következménye a Duna-meder eliszaposodása, az. hogy a Duna-meder ma 1—2 méterrel sekélvebb. mint régebben volt. Én kivizsgáltam a kérdést. A csehek aWt is^ közösen a hajózás erdőkében dolgoztunk. Természetesen most. hogy ez a Duna-szakasz téliesen m^vfir tulajdonban van. sokkal könnvebb a kérdés megoldása. Én már a ta val vi költségvetésben a gönyüi szakasz kimélyítésére megfelelő össze-