Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-670

670 Az országgyűlés képviselőházának .156, magból kelt termést, akkor az olyan satnya* hogy alig lehet látni. (Derültség.) Ez a hasonlatom díjat nyert a csehszlovák köztársaságban, amennyiben^ a csehszlovák zsűri, a büntetőtörvény szék tíz nappal jutalmazott ezért a hasonlatért. Ilyen volt természetesen legelsösorbau kulturális téren a cseh-szlovák törvények képe, mert minden törvény úgy volt megalkotva, hogy az kifelé, a külföld felé kirakatképpen szolgálhasson, ha azután a végrehajtást és a valóságot uóztük, akkor természetesen a valóságben édeskeveset láttunk abból a kirakatba helyezett szövegből. A magyar nemzet kisebbségi sorsba szorult részének kitartása és leleménye sok-sok téren képes volt ezeket a törvényeket visszafordítani és legalább bizonyos eredményeket biztosítani a nemzet fennmaradása érdekében. Egy ilyen kérdés volt éppen a népkönyvtárak kérdése, mert a cseh-szlovák törvényhozás hozott egy ilyen kirakattörvényt, amelyben az foglaltatik, hogy minden község tartozik könyvtárat felállítani és ezt a könyvtárat költségvetésében nemcsak a dologi és személyi kiadásokkal külön ellátni, hanem

1 ezenkívül évenként és lélekszámonként, egyszóval fejenként a község lakossága 50 cseh fillért juttat a könyvtárnak, vagyis körülbelül nyolc magyar fillérnek megfelelő összeget. Ez a törvény az, amely alkalmul szolgált a magyar kisebbség küzdő harcosainak arra. hogy más torvények segélyével kiküzdötték a magyar kisebbség részére mindenütt a külön magyar könyvtárakat a cseh hatóságoktól. Ezeknek a könyvtáraknak éppen a kirakattörvény segélyével félautonóm szervezetet is lehetett biztosítani. Félautonómnak nevezem azért, mert az illető községek nevezték ki a könyvtártanács tagjainak felét, a másik felét az olvasók táborából lehetett választani. De nem a szervezeten van most a hangsúly, hanem azon, hogy a tiltó rendelkezések ellenére a könyvtárak légióinak segítségével okos és céltudatos szervezkedéssel és erős kitartással sikerült olyan könyveket beszereztetni ezekben a könyvtárakban, amelyekhez olvasótábort tudtunk nevelni, s ez az olvasótábor rászokott egyes kisebb köz ségekben is a magyar könyvek olvasására. Ellenben természetes, hogy a tiltó rendelkezések egész sorozatát adták ki, s a magyar nemzeti szempontból szükséges könyvek beszerzését lehetetlenné tették. Még egészen lehetetlen tiltó rendelkezések is voltak, mert hogy mást ne említsek, — körülbelül 2—300 hasonló példát említhetnék — de Homeros Iliászának és Odisszeájának Csengery-féle magyar fordítása is tilos volt, vagy a »Mackó bácsi kalandjai« is tilos volt, Cicero beszédeinek magyar fordítása és egy csomó más- Mi sem természetesebb, mint hogy a világháború óta megjelent, magyar történeti és magyar nemzeti szellemmel áthatott könyvek, de még egyes szakkönyvek is a tilos listán voltak, azoknak ^beszerzése lehetetlen volt. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra is, hogy a cseh-szlovák iskoláztatás természetesen igen nagy hiányokat hagyott az abban az időben felnőtt ifjúság lelkében; ezeknek a hiányoknak pótlására éppeu ezek a könyvtárák volnának nagyon alkalmasak, minthogy ott az egyszerű nép is rá van szorítva ma a, könyvek olvasására és így autodidaktikus úton bizonyára pótolnák azokat a hiányokat, amelyeket a cseh-szlovák iskola az ő lelkükben, az ő szellemükben hagyott. Ma azonban, tekintettel arra, hogy a cseh- ' illése 1940 november 20-án, szerdán. szlovák törvénynek az a kényszerítő rendelkozése, hogy a község köteles alimentálni ezeket* a könyvtárakat, megszűnt, ennek következtében a községek nem tudják költségvetésükbe ;

a megfelelő összegeket beállítani. Ezek az összegek nem óriásiak, nem nagyok, de mégis indokoltaknak kell lenniök és csakis így lenne lehetséges azoknak a könyvtáraknak nemcsak fenntartása, hanem olyan módon való fejlesztése is, hogy éppen ezeket a cseh-szlovák időben tiltott könyveket szereznék be most és adnák oda közönségük kezébe. Tisztelettel kérem a nagyméltóságú közoktatásügyi miniszter urat, méltóztassék ebben a kérdésben megnyugtató intézkedést tenni, hogy lehetséges legyen ezeknek a könyvtáraknak, amelyeket a magyar leleményesség, és kitartás tartott fenn a cseh időben, további fenntartása, sőt az előbb jelzett mértékben való továbbfejlesztése is. (Taps a jobboldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nevében Fáy államtitkár úr kíván válaszolni. Fáy István államtitkár: T. Ház! A házszabályok 134. §-a alapján a távollevő vallás- és közoktatásügyi miniszter úr helyett és megbízásából az elhangzót interpellációra a következőkben vagyok bátor válaszolni. Ismeretes a kultuszkormány előtt, hogy az úgynevezett csehszlovák uralom alatt ilyen közkönyvtárakat intézményesen létesítettek és erre bizonyos anyagi eszközöket is bocsátottak a községek rendelkezésére. Nagyon jól tudjuk azonban azt is, hogy —- amint éppen mondani méltóztatott — ez csak kirakattörvény volt. Ezekből a pénzekből elsősorban a cseh nagyságoknak, Masaryknak. Benesnek (Ügy van! jjgy van!) és más vezetőknek a díszalbumait, élettörténetüket tartalmazó díszköteteket kellett beszerezni, azt pedig tudjuk, hogy az ilyen díszeskiállítású művek eladási ára az átlagosnál magasabb szokott lenni. Másodszor, bár ,volt autonómia, mégis a helyi vezető akarata érvényesült, amikor elsősorban olyan olvasmányokat igyekezett beszerezni, amelyek őt, vagy családtagjait érdekelték, illetve amelyek megvásárlása a vele kedves viszonyban lévő könyvkiadó cégek számlájának növekedését segítette elő. Amikor a kultuszkormány a visszatérés után számbavette népművelési szakközegeivel ezeket a közkönyvtárakat, amelyek leginkább a nagyobb helyiségekben voltak megtalálhatók, a kiselejtezendők kiselejtezése után, arányosan szétosztotta a könyveket, úgyhogy ma minden egyes községben van magja egy községi népkönyvtárnak, igaz, hogy kisszámú, talán 25 kötetre terjedő. t Ehhez járul a jövőben, hogy törvényhatoságonkint az iskolánkívüli népművelés költségvetésében 15% fordítandó könyvbeszerzésre. Ez az összeg természetesen szintén változik törvényhatóságonkint és ma még bizony nem mondható nagyon magasnak. A harmadik segítsék az lesz, hogy a kultuszkormány kivétel nélkül minden ilyen közséed könyvtárnak évenkint 25—30 kötet könyvet fog juttatni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Az egész a.nyagi és költségvetési kérdés, s amennyiben sikerül gyarapítani azt az anyani erőt, amellyel e kérdés kedvezőbb megoldását előmozdíthatjuk. kultuszkormánvunk természetesen intézkedni log. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét (Helyeslés, éljenzés és lavs a jobboldalon és n középen,)