Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-669

Az országgyűlés képviselőházának 156. szagon, fokozottabb mértékben felléptek a nehézségek. Nekünk tehát tervszerűen kell a kérdést megoldanunk. Hiszem, hogy ezt a nehéz telet is át fogjuk minden nehézség nélkül élni. Kérem a képviselő urat és a t. Házat, hogy Borsod vármegye érdekében adott válaszomat méltóztassék tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a földművelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék vitéz Tóth András képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban ennek elmondására halasztást kért. Méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Ezekutáu következik Bánó Iván képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a falvak lakossága kellő mennyiségű petróleumhoz hozzájusson? Hajlandó-e a miniszter úr az erre vonatkozó rendelkezéseket haladéktalanul megtenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bánó Iván: T. Ház! A falusi kisgazdák és kisiparosok petróleum ellátása tárgyában óhajtok szólani és tisztelettel kérdem a miniszter urat, hajlandó-e a rendelkezést megváltoztatni abban az irányban, hogy ők a foglalkozásukhoz mérten kaphassanak megfelelő mennyiségű petróleumot? Sajnos, jelenleg az a helyzet, hogy a kisgazdák sokkal kevesebbéi kapnak, mint a kisiparosok. Vannak olyan községek, amelyek a környező város tövében vannak ugyan, de alig-alig kapnak petróleumot, mivel a kontingensüket nem számítják be. E községek lakói ugyanig a tavalyi év folyamán a városban szerezték be szükségletüket. Arra kérném a miniszter urat, hogy ebben az ügyben adjon megnyugtató választ, s intézkedjék, hogy ezentúl aránylagosan legyen szétosztva a petróleum. JHel y esi és. a jobboldalon.) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr kíván válaszolni. Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter: T. Ház! Az ország petróleumellátására a lispei olajmező által szolgáltatott ásványolajmennyiség nem elegendő. Nyárig sikerült külföldről pótolni a hiányt, azonban a nyár közepe óta semmiféle módszerrel külföldről ásványolajat, világító olajat vagy kenőolajat nem szerezhetünk be. Minthogy a lispei olaj körülbelül 20 százalék világítóolajpárlatot tartalmaz csak, ennek a mennyisége az ország fogyasztásához viszonyítva annyira csekély, hogy a petróleumellátást korlátozni kellett 60—65 százalékos mennyiségre. A szétosztásnál nem követhettük a jegyrendszert, mert az olajmennyiség kevés és mert a foglalkozások űzésénél elsősorban a közintézményeket kellett ellátni, azután a mezőgazdasági iparokat és az ipari ellátást kellett biztosítanunk, és csak harmadsorban az egyéni fogyasztást. Ezeken a nehézségeken már november l-e óta segíteni tudtunk, hogy az elosztás arányosabb legyen. A jogszabály hatályossága még nem érkezett el mindenüvé, de amint éppen tegnap értesültem róla, egyes helyeken már KÉPVISELŐ

HÄ2I N'AIM/' VII. ülése 19 UO november 20*án, szerdán. 669 arányosan történik az elosztás és nagyohb megelégedettséggel. Én bízom abban, hogy termelésünk fokozódni fog, a termelhető világító olaj mennyisége nagyobb lesz és jelenleg tárg

yalásokat is folytatok abban az irányban, ogy megkaphassuk a hiányzó világítoolajmennyiséget, amikor a fejkvótát kielégítően lehet megállapítani. Ezidőszerint az arányosítás már megindult, úgyhogy a falvak lakossága és az iparűzők jobb arány szerint kapják a világítóolajat, mint november hó 1-én. Kérem a t. Házat, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés és taps a jobboldalon J Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudó másul venni? (Igen!) A Ház á választ tudomásul veszi. Következik Turchányi Imre képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a felvidéki községi közkönyvtárak fenntartása érdekében. A csehszlovák törvény a községekben imperative közkönyvtárakat létesített, melyeknek egészen különös szerveket is rendelt, a községi könyvtártanácsokat és könyvtárosokat. A könyvtár tanács félautomataszerv volt, amenynyiben tagjait felerészben a községi képviselőtestület küldötte ki, másik felerészben az olvasók tábora. A törvény rendelkezése szerint a község minden lélek után 50 cseh fillért, vagyis körülbelül 8 magyar fillért volt köteles a könyvtárnak juttatni költségvetéséből. A magyar kisebbség felhasználta a törvény által nyújtott lehetőséget külön magyar könyvtárak létesítésére, amit persze a csehek a törvény szövegével szemben a valóságban mindenképpen akadályoztak. A lankadatlan és céltudatos munka erre az anyagi forrásra támaszkodva uagyon szép eredményeket produkált és a legtöbb helyen egyrészt igen jól összeválogatott magyar könyvtárakat létesített, másrészt hozzászoktatta a könyvolvasáshoz a lakosságnak olyan rétegeit is, amelyek azelőtt könyvet alig vettek a kezükbe. Nagy szükség' van, a visszacsatolt Felvidéken a könyvtárakra, mert az itteni lakosságnak az elmúlt 20 évi iskolai oktatáshoz most nagyon sokat kell pótolnia és helyreigazítania, ami csak ezen könyvtárak útján auto didaktikus módon érhető el. Ennek a célnak elérésére ki kellene egészíteni a könyvtárakat éppen azokkal a könyvekkel, melyeket a csehek alatt tilos volt beszerezni. Akadály, hogy a könyvtárak alimentációja a .visszacsatolás óta kötelező rendelkezés híján igen egyenetlen, sok helyütt egyenesen megszűnt. Kérjük a nagyméltóságú miniszter urat megfelelő intézkedés tételére, hogy ezen könyvtárat fennmaradása és továbbfejlődése biztosíttassék. Turchányi Imre s. k. Elnök: Az interpelláló képviselő

1 urat illeti a szó. : ' Turchányi Imre: T. Ház! A csehszlovák köztársaság törvényhozása úgynevezett kirakattörvényhozás volt. Legyen szabad elmondanom erről az akkori időben díjnyertes hasonlatomat. Olyan volt az a törvényhozás, mint némely magkereskedőnek a kirakata, amelyikben óriási uborkák, dinnyék és hasonló termények vannak, ha azután megnézi az ember a 100