Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-659

Àz országgyűlés képviselőházának 156. ülése 19W november 20-án, szerdán. 659 között nem alkalmas az osztálykülönbségek j eltüntetésére? 4. Van-e tudomása a miniszterelnök" úrnak i arról, hogy az egyetemi ifjúsági szervezetek egyrésze alkalmas a felekezeti ellentétek fokozására, más része pedig kül- és belpolitikai szempontból káros politikai irányzatot képvisel? 5. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az ifjúság szervezeteinek nagy része még ma sem tiltotta ki tagjai sorából a zsidókat, félzsidókat és kikeresztelkedett zsidókat s hogy ezekben az egyesületekben a zsidók fiai a magyar ifjúsággal esryenlő elbánásban részesülnek? 6. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a fennálló ifjúsági szervezeteket és egyesületeket fokozatosan, de gyors ütemben feloszlatni s helyettük egy nagy, egységes, katonai alapon szervezett zsidómentes magyar ifjúsági szervezetet felállítani? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Eláll! Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, interpellációját a Ház törli. Következnék Sütő Gyula képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációját töröltette. Következik Mosonyi Kálmán képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kéreni a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Zaj jobbfelől.) Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció am. kir. belügyminiszter úrihoz a képviselőház mentelmi bizottsága által vizsgálat lefolytatása iránt áttett kérelmek késedelmes elintézése tárgyában: 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a mentelmi bizottság több, mint egy évvel ezelőtt egyes országgyűlési képviselők mentelmi jogának megsértése tárgyában a vizsgálat lefolytatására kérte fel a miniszter urat, mely vizsgálatok mind a mai napig, több, mint egy év óta befejezést nem nyertek! 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr ezen vizsgálatok sürgős befejezése iránt intézkedni, a késedelmeskedő tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást megindítani és gondoskodni arról, hogy az ilyen vizsgálatok a jövőben a Ház méltósága és a képviselői tekintély megóvása érdekében soronkívül és a legsürgősebben folytattassanak le?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Állandó zaj és mozgás.) Csendet kérek, képviselő urak, szíveskedjenek csendben maradni. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Mielőtt interpellációmat elmondanám, néhány szóval meg kell emlékeznem arról, — főleg azért, mert úgy látom, hogy több képviselőtársam itt van, aki a múlt szerdai interpellációs napon nem volt itt — hogy Matolcsy Mátyás t. képviselőtársunk igenis megismételte Házon kívül is ezt a nyilatkozatát és ezért a "büntetőjogi felelősséget vállalni ezzel is hajlandó volt. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Interpellációmat szintén a mentelmi joggal kapcsolatban jegyeztem be. Három eset fordult elő. Az egyik a marcali választás idején történt. Szendrői Kovách Gyula képviselőtársunkat 1939 novemberében a csendőrség letartóztatással fenyegette meg, ráfogta a puskát és kiutasította a járásból, bár előzőleg képviselőtársunk igazolta azt, hogy ő országgyűlési képviselő. 1939 szeptember havában Gosztonyi Sándor képviselőtársunk lement a kerületébe,' de a főszolgabíró kiutasította a I kerületből, bár személyesen ismerte őt. Ki I akarta vezettetni a járás területéről, csendőrl járőrt hozatott, hogy a képviselőt a járás területéről kivezessék. Képviselőtársunkat megakadályozták szabad mozgási lehetőségében és amikor a postán fel akart adni egy levelet, ellenőrizték. » A harmadik eset 1939 végén történt Budinszky képviselőtársunkkal, akihez egy magánlakásban tett látogatása alkalmával csendőrök mentek be és bár tudták, hogy képviselő, felszólították, hogy azzal a két emberrel, akivel barátságos uzsonna közben beszélgetett, ne tartson tiltott politikai gyűlést- (Zaj és mozgás a szélsobaloldalon) Ezt a három esetet még abban az időben, tehát több mint egy évvel ezelőtt bejelentették a képviselőház mentelmi bizottságának. A mentelmi bizottság szabályszerű időben és szabályszerűen letárgyalta az ügyeket és azt a határozatot hozta, hogy megkeresi a belügyminiszter urat abban az irányban, hogy a vizs. gálatot ebben a három esetben folytassa lel (Palló Imre: Nem ért rá!) A megkeresés megérkezett a belügyminiszter úrhoz és a belügy

1 miniszter úr, mivel csendőrökről is szó volt benne, áttette a honvédelmi miniszter úrhoz. Mindez több mint egy évvel ezelőtt történt, de a mentelmi bizottság a mai napig sem kapott értesítést arról, hogy ebben a három esetben a vizsgálatot lefolytatták-e és ha lefolytatták, milyen eredménnyel folytatták le. T. Képviselőház! A mentelmi jog a magyar képviselőháznak igen fontos joga. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem az egyének, hanem a képviselőháznak joga. 1867 november 18-án egy házhatározat körvonalazta a mentelmi jogot, amikor megállapította, hogy a képviselő, mint olyan, a Házban és a Házon kívül tett nyilatkozataiért, ténykedéseiért kizárólag a képviselőháznak tartozik felelősséggel, egy másik részében pedig meállapította, hogy ha a képviselő nem képviselői minőségében —- hogy a régi szavakat idézzem: »mint nem olyan« — tesz valami büntető hatóság vagy fegyelmi hatóság alá tartozó lépést vagy cselekedetet, akkor a Háztól előzőleg ki kell kérni. A mentelmi jog védelme azóta • is, mondhatnám a legutóbbi időkig, állandóan előtérben volt. A Ház a mentelmi jogra, erre a mentességre nagyon vigyázott. Nagyon vigyázott a képviselőház erre a jogra azért, mert ez a jog — mint említettem — tulajdonképpen nem egyéni jogot érint, hanem ez a jog tulajdonképpen a_ képviselőháznak a joga és amikor egy képviselőnek a mentelmi jogát megsértik. — amint ebben a három esetben történt — akkor az illető képviselő személyén történhetik sérelem, ellenben ez a sértés magának a képviselőház tekintélyének is sérelme volt. Ezért mondotta Széli Kálmán annakidején, hogy a mentelmi jog a törvényhozói függetlenség kérdése, erre a Háznak szüksége van a maga függetlenségének megóvása érdekében. Plósz Sándor volt igazságügymíniszter pedig azt mondotta, hogy a mentelmi jogot mindenkinek respektálnia kell, amihez hozzátette Baloghy Ernő, hogy: aki ezt korlátozza, annak el kell vennie méltó büntetését; ha miniszter, úgy politikai és jogi felelősségrevonással, ha pedig nem, úgy bűnvádi vagy fegyelmi úton. (Egy hang a szélsobaloldalon; Ez akkor történt!) A mentelmi jogot megsérteni és korlátozni lehet passzíve is. Én magában abban a tényben, hogy az egy évvel ezelőtt történt mentelmi sérelem .után ,mav nekem interpellációt kelLeb-