Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-660

660 Az országgyűlés képviselőházának 156. ben a kérdésben elmondanom, azt látom, hogy a belügyminiszter úr igenis a mentelmi jogát sértette meg ennek a három képviselőnek. T, Ház! Az előbb hivatkoztam arra, hogy a mentelmi jog nem egyéni jog. En tehát most nem ennek a három képviselőtársamnak egyéni reputációja érdekében szólalok fel, én a Ház méltósága és a képviselői tekintély érdekében szólalok fel. Nagyon jól tudom, mennyire őrködnek a Ház elnökei a Ház méltósága fölött, milyen szigorúan bírálnak el minden, a t. Ház méltóságát érintő cselekedetet. Nekünk azonban gondoskodnunk kell arról, hogy a Ház méltósága, a Ház tekintélye és a képviselői tekintély más úton is megvédessék, és megvédessék a belügyminiszter úrral szemben is, mert elvárhatja a Ház, mindenki, úgy az, aki a kormánypárti oldalon ül, mint aki az ellenzéki oldalon ül, hogy a belügyminiszter úr a vizsgálatot ne egy év alatt folytassa le, hanem ha a mentelmi bizottság megkeresést intéz a belügyminiszterhez, akkor a belügyminiszter úr gondoskodjék arról, hogy a legsürgősebben, napok vagy hetek alatt a vizsgalatot lefolytassa, mint ahogy például most Barcsay főispán úr esetében 24 óra alatt vizsgálatot folytatott le. {Zaj a szélsöbaloldaton. — Palló Imre: Igen, mert nem ellenzéki képviselőkről volt szói) Talán soha nem volt annyi mentelmi jogsérelem-bejelentés, mint az újaöb iaöben. Ez a három eset több mint egy évvel ezelőtt törvent,^ de azóta iegaiáob 1U—\2 mentelmi serelem történt. Mi ennek az oka

1

? Az oka az, hogy a csendórközegek, a járási közegek vagy alantasabb közegeK tisztában vannak azzal, hogy na ok egy ellenzéki képviselő mentelmi jogát megsertiK, a boán az esetben lesz vizsgalat, ae esetleg egy évig is elhúzódik és addigra talán a járás területéről el is helyezik őket, egyszóval nem félnek attól, hogy a képviselők mentelmi jogát és ezzel a kepviseiönáz tekintélyét is megsértik. T. Képviselőház! Én tagja vagyok a mentelmi bizottságnak s ott eiöíordiult éppen legutóbb egy esetben, hogy egy kormánypárti képviselő jelentette be mentelmi jogának megsértését. Nagyon helyesen, mielőtt még tárgyalásra került volna sor, a vizsgálatot lefolytatták, és a tárgyaláson a mentelmi bizottság, az összes vizsgálati adatok birtokában, tudott dönteni arról, hogy az illető kormánypárti képviselőnek a mentelmi joga megsértetett. (Palló Imre: Persze, kormánypárti képviselő volt!) Kérem, hogy egyforma mértékkel mérjünk, és az ellenzéki képviselőnek is meglegyen ugyanaz a joga, mert ezzel mean is az ellenzéki képviselőt védjük, hanem — annyiszor ismétlem — a Háznak a jogát védjük, meglegyen tehát ugyanaz a joga arra, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint a kormánypárti képviselők. (Palló Imre: Hol vagyunk attól?) T. Képviselőház! Alkotmányos állam vagyunk és erre az alkotmányra a miniszterelnök ur számtalanszor hivatkozott. A mentelmi jog a képviselőnek és a képviselőháznak alkotmányos joga. E fölött elsősorban a rend őrének, a belügyminiszter úrnak kell őrködnie. Én tehát megkérem innen a belügyminiszter urat, hogy ebben az ügyben és a jövőben minden ügyben a lehető legsürgősebben tegyen eleget a mentelmi bizottság megkeresésének, és a Ház méltósága, meg a képviselői tekintély megvédése érdekében a legsürgősebben ejtse meg a vizsgálatokat, ezek eredményéről tegyen jelentést a mentelmi bizottságnak, ebben a három esetben pedig folytasson le külön vizsgálatot abban ütése 19U0 november %0-án, szerdán.. a tekintetben, hogy a késedelmeskedés melyik tisztviselőt terheli és a késedelmeskedő tisztviselő ellen, aki ilyen nagy tekintelycsorbítást végzett, a megfelelő eljárást tegye folyamatba. (helyeslés és taps a szélsőboldaton.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Stitz János képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Megay Károly jegyző (olvassa); »Interpelláció a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz a disznóbőr ipari célokra való felhasználása ügyében. Hajlandó-e az iparügyi miniszter úr a borjúbőrhiány csökkentése céljából rendeleti úton intézkedni, hogy a levágott sertések bőre kizárólag ipari célokat szolgáljon? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Ház! Nem politikai botrány ügyében, hanem szigorú szakkérdésben kívánom a t. Ház figyelmét rövid időre igénybevenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Már K'onstantinosz Porfyrogenitosz bizánci császár megírta a X. szazadban, hogy a magyarok tisztaságkedvelő emberek voltak, szerették ;i szép öltözetet és a bőrszerszámokat mesterien dolgozták ki. Ez a híres magyar bőripar a háború során mindinkább nagyobb zavarokkal küszködött a nyersanyagellátás szempontjából. így volt ez a világháborúban és most is így ván. Különösen mi, képviselők tudjuk saját prakszisunkból, hogy milyen nehézségekkel küzd a kisipar, hogy a megfelelő bőranyagot megkapja. T. Ház! A honvédelmi minisztérium és az iparügyi minisztérium már 1938-ban kísérletet tett, hogy a bakancsok bélését sertésbőrrel helyettesítsék. Amikor azonban a kaptafákat kivették, ezek a sertésbőrök elszakadtak. Csak 1941) tavaszán, tehát az idei év elején — amikor a földmívelésügyi minisztérium 200 sertésbőrt bocsátott az iparügyi minisztérium ren delkezésére — jutottak olyan ' eredményekhez, hogy a növényi és krómcserzéssel tökéletesen kidolgozott sertésbőröket boosáthattak a kisipar rendelkezésére. Ezeket a bőröket kísérletképpen kiadták a konfekciós, a bőröndgyártó, azután a bútorkárpítozó iparnak. A tapasztalatok szerint nagyszerűen beváltak a sertésbőrök, gondoskodnunk kell tehát arról, hogy ennek a bőrnek nagyobb mértékben való termelésére rendezkedjünk be. Vorarlbergben, Tirolban és Stájerországban máirégen feldolgoztak ilyen sertésbőröket és a tapasztalatok alapján Németországban elrendelték a sertések kötelező fejtését. Ugyanez volt a helyzet Oroszországban, ahol 1937-ben 26 millió vágatásra került sertésről 12'8 millió bőrt fejtettek le és használtak fel erre a célra. Japánban 1936-ban 883.000 sertésbőrt használtak fel ilyen módon. Általában azt lehetett tapasztalni, hogy a vágatásra kerülő sertésbőröknek 30%-át dolgozták fel iparilag, mert hiszen a sertésbőr egyébként népélelmezési célokra is szolgál. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar sertésbőrök a helytelen istállózás folytán színhibában szenvednek, ha tekintetbe vesszük különösen azt, hogy a vágóiparban nincs meg a kellő gyakorlat ahhoz, hogy ezeket a bőröket tökéletesen fejtsék, hiszen igen sok vakvágással belevagdalnak a bőrökbe és így nagyon sokat értéktelenné tettek. Ezért az iparügyi minisztérium a Magyar Bőripari Beszerző és Értékesítő Bészvénytársaság szakembereit fel-