Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-647

Az országgyűlés képviselőházának 156. felelő állattenyésztés és földbirtokpolitika első­rangú követelménye a szakoktatás megfelelő kiépítése. A felsőfokú szakoktatás érdekében, az akadémiák korszerűbbététele céljából meg­felelő összeg van a költségvetésben előirá­nyozva. Elsősorban azonban a legnagyobb gon­dot a tömegoktatás fejlesztésére és fokozására kívánom fordítani. (Éljenzés és taps a jobbol­dalon es a középen.) Ezért a múlt évben létesített gazdasági iskolakon kívül ebben a költségvetési évben a nemzeti beruházási programm keretén belül és terhére öt téli gazdasági iskolát kívánok felállítani. (Helyeslés jobbt elől és a középen.) Tapasztalatom szerint a téli gazdasági iskolák közül azok váltak be legjobban, amelyek in­ternátussal vannak kapcsolatban. (Ügy 'dan! Ügy van! Taps a jobbotaaton és a középen.) Az internátus ban rendre, katonás fegyelemre lehet szoktatni a gazdaiíjakat. (ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Éppen ezért a jövőben ezeket a téli gazdasági isKolákat elsősorban interna ­tussal kívánom felszerelni. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Az olyanokat, amelyek eddig még nem voltak interhátussal ellátva, fokozatosan ilyennel kívánom kiegészíteni. A múlt évben két ilyen internátus készült el és most is, eb­ben a költségvetési évben a régi tízből kettő internátussal fog elláttatni. A középfokú szakoktatás fejlesztése érde­kében Debrecennek egy régi kívánságát és vágyát teljesítettük a költségvetésben, ameny­uyiben ott egy középfokú szakiskolát állítot­tam fel párhuzamos osztályokkal. (Éljenzés jobbfelöl és a középen.) Meg kell őszintén mondanom, én bizonyos^ mértékig féltem, hogy ez nem lesz benépesítve, de örömmel je­lenthetem a t. Háznak, hogy a párhuzamos osztályok ennek ellenére benépesültek. (Éljen­zés jobbfelől.) Én csak azt a reményemet és óhajomat fejezem ki, hogy azok a fiatalembe­rek, akik ott végeznek, majd ne a hivatalnoki pályára lépjenek, hanem menjenek az eke szarvához, menjenek vissza a saját gazdasá­gukba. (Helyeslés.) A falusi gazdaleányok és asszonyok okta- : tására háztartási iskolákat és tanfolyamokat kívánok rendszeresíteni. {Halljuk! Halljuk!) -, Elgondolásom szerint az lenne a helyes, ha legalább minden vármegyében egy-egy ilyen tanfolyam működnék, (Úgy van! Ügy van!) mert akkor egypár éven belül az egész orszá­got teljes mértékben be tudnám ezzel hálózni. (Helyeslés.) A téli gazdasági tanfolyamok számát 200-ra kívánom emelni. (Helyeslés jobbfelől.) Gondoskodni kell azonban arról is, hogy az iskolánkívüli népies gazdasági oktatás is megfelelő módon fejlesztessék, részint tanuló­látogatásokkal, részint a rádión keresztül és népkönyvtárak kiosztásával. Megjegyzem, az idei évben már egy ruszin népkönyvtár is ki­bocsátásra fog kerülni. így sikerülni fog a gazdatársadalom szaktudását emelni. Ká kívánok mutatni arra, hogy tárcám ke­retén belül nagy gondot óhajtok fordítani a munkaalkalmak szempontjából jelentős téte­lek megfelelő dotálására. (Helyeslés.) Két ilyen cím van tárcám költségvetésében. Az első az erdészet, a második a vízügyi szolgálat. Mind a kettő rendkívüli jelentőséggel bír és mind a kettővel kissé bővebben kívánok foglal­kozni. (Halljuk! Halljuk!) Annak ellenére, hogy erdőterületünk -­Kelet-Magyarország és az erdélyi részek kivé­telével -^ 3-5 millió ,kat. holdra emelkedett, ; 19UO november ÍO-án, szerdán. 647 véleményem szerint feltétlenül szükség van az Alföld-fásítási akció továbbfolytatására, (Űffy van! Ügy van!) az Alföld klimatikus viszo­nyainak javítása érdekében. (Ügy van! Ügy van!) Az erre szánt összeget tehát ebben a költségvetésben is változatlanul meghagytam és jelenthetem a t. Háznak, hogy az Alföld­fásítással kapcsolatosan a múlt évben 73 mil­lió csemetét tudtunk kiosztani. (Éljenzés jobb­felől és a középen.) Természetesen ebben nem­csak az Alföld-fásítás, hanem a kopárok és egyéb fásítás is benne van. ­Mint említettem, egy alerdésziskolát kívá : nok felállítani a Kárpátalján, képesített aler* dészek nevelése céljából. A Kárpátaljával igen nagymennyiségű erdőterület és kincstári terület került vissza. Ezzel kapcsolatosan Esterházy Móric igén % képviselőtársam említette, sajnálja azt, hogy a költségvetésben nincsen részletezés arra - vo­natkozólag, hogy .milyen állományú, milyen korú és mennyi vágható fa került vissza a kincstári birtokokkal. Meg kell mondanom, hogy ez ínég nincsen teljes mértékben feldol­gozva, úgyhogy errevonatkozólag a költség­vetésbe megfelelő adatokat még nem tudtam belevenni, de amint én magam is ezeknek az adatoknak birtokába jutok, nagy örömmel fo­gom ezeket az igen t. érdeklődő képviselő uraknak rendelkezésére bocsátani. A fakérdéssel kapcsolatosan (Halljuk! Halljuk!) rá kell mutatnom arra, hogy az idén tűzifában és műfában igen nagy nehézségek voltak. Ezek a nehézségek különböző okokra vezethetők vissza. Azt hinné az ember, hogy az erdőterület ilyen nagymértékben szaparod-: ván, könnyen meg lesz annak lehetősége, hogy az ország tűzifaellátását minden körülmények között biztosítani tudjuk. Hanem jöttek volna közbe ezek a zavaró momentumok, amelyekre rá fogok térni, ez teljes mértékben megvolna. Aki Magyarországon volt a múlt télen, az tud­hatja azt, hogy micsoda hihetetlen erős téllel álltunk szemben, úgyhogy az erdőbirtokosok nem tudták a szükséges famennyiséget kiter­melni. Az ország tűzifaellátása érdekében kö­rülbelül 250—270.000 vágón tűzifára van szük­ség, amiből évente körülbelül 150.000 vágón a guruló mennyiség, amely tehát a Máv.-on ke­resztül kerül a fogyasztóhoz. A múltban a fa­termelést rendszerint március 31-én szokták az erdőtörvény értelmében befejezni, de a múlt év március 31-ig a 270.000 vagy 250.000 vágón mennyiségből — ahogy vesszük — csak 150.000 vágón fát tudtak az erdőkben kitermelni, te­hát mintegy 100—120.000 vágón hiány állt elő a termelésben. Éppen ezért, mivel láttam, hogy itt nagy nehézségek és bajok lesznek, két ízben is meghosszabbítottam a termelési lehetőséget, úgyhogy sikerült elérnem azt, hagy június 30-án már 255.000 vágón fát termeltek ki, tehát az évi szükségletnek megfelelő mennyiséget. (Helyeslés.) ÍAz elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Mivel láttam azt, hogy itt más nehézségek is vannak, t. i. megközelítési nehézségek okoz­zák az egész fakrizist, rendeletet adtam ki, amely minden erdőgazdasági érdek ellenére lehetővé tette, hogy további határnap megálla­pítása nélkül tudjanak az erdőbirtokosok több fát termelni és ugyanakkor megengedtem azt is, hogy minden erdőbirtokos egy éyi rendkí­vüli fahasználatot eszközölhet a minisztérium -megkérdezése nélkül,., tehát az .erdőigazgatás 97*

Next

/
Thumbnails
Contents