Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-648

648 Az országgyűlés képviselőházának 156. illése 19 UO november 20-án, szerdán. engedélyével. Ezek az intézkedések tették tehát lehetővé, hogy 255.0C0 vagon t'a termeltetett ki. Az erdőn megvolt a fa, azonban a fa megközelítésére, a vasúthoz való lefuvarozására nem volt meg a lehetőség. Közbejött a mozgósítás, tehát az emberek elmentek, a lovakat igénybevették, tehát sem ló, sem ember nem áíit rendelkezésre a fa lefuvarozására. Kárpátalján a rengeteg nyári eső, a hidak egyrészét elmosta és az erdőkben a fa megközelítését lehetetlenné tette. Ilyen körülmények között szükségét látta a kormány —- és én magam is sokszor sürgettem a kérdés megoldását, — hogy egy kézbe kerüljön a fa, mert eddig a tüzifakérdés legalább 5—6 kézben volt. Augusztus 15-én került az én tárcámhoz a tüzifakérdés megoldása és azóta fokozott erővel, tisztviselőimnek legnagyobb tudásával és ambíciójával folyik a munka. A lánckereskedelem kikapcsolása érdekében — mert sajnos, igen sokszor sok kézen ment keresztül a tűzifa és olyan kereskedők kezébe is kerülhetett, akiknek a kereskedelemben való megtartása a mi politikánkkal nem egyeztethető össze — benne volt a rendeletben, hogy szállítási igazolványokat kell kiadni, amivel ellenőrizni lehet a fával való kereskedést, viszont stornírozni lehet az olyan üzleteket, amelyek mondjuk a keresztény kereskedelem háttérbe szorítását vonták maguk után. A szállítási igazolványok rendszerét csak szeptember 15-én léptettem életbe és azóta 92.000 kocsi rakományra adtak ki szállítási igazolványt s ebből azóta már 25.000 vagont le is szállítottak. Mivel azonban láttam azt, hogy igen nagy nehézségek fognak beállani és a kérdés ilyeténképpen sem oldható meg tökéletesen, a honvédelmi miniszter urat kértem meg abban az irányban, tegye lehetővé, hogy a honvédelmi munkaszolgáltatásból embereket vegyünk igénybe a fatermeléshez, és ezt már régebben meg is tette, viszont november 6-án arra kértem, tegye lehetővé, hogy megfelelő fuvarerő álljon rendelkezésemre és ekkor adta ki azt a rendeletet, amely lehetővé tette azt, hogy a fuvarosokat is igény be vegyem. (Helyeslés a jobboldalon.) Az azóta eltelt körülbelül 10 nap alatt mar mintegy 1000 fuvarost sikerült elsősorban Miskolc vidékén beállítanom és ugyanakkor gondoskodtam arról is, hogy az autókat is bekapcsoljam a fa fuvarozásába. Természetesen az «utóval való fuvarozás a fának a fővárosba vagy más vidéki városokba való juttatását megdrágítaná. Éppen ezért létesítettem egy alapot, amely a differenciát megtéríti, úgyhogy ez a tűzifa nem jut drágább áron a fogyasztóhoz. Ugyanakkor, illetőleg két-három nappal később én is kiadtam egy rendeletet, amelyben benne van, hogy ha az erdőn tároló fát az illető birtokos, fakitermelő nem szállítja le, jogomban van a közület részére igénybe venni és leszállítani. Ezek azok az intézkedések, amelyeket a fakérdés megoldására meghoztunk. De rá kell mutatnom arra, hogy a fakérdésben a vidéken talán sokkal nagyobb nehézségek vannak, mint a fővárosban. (Ügy van! a jobboldalon.) A fővárosban bizonyos fokú hisztéria látott napvilágot. A múlt télen fainség következett be és ennek következtében az idén kevesebb egyén jutott háztartási fához. Az emberek megijedtek, hogy az esetleg erős tél alatt nem lesz biztosítva a háztartások faszükséglete, egyes háztulajdonosok vagy lakók igen nagymennyiségű iát vásároltak össze és ezáltal elvonták a piacról azokat a mennyiségeket, amelyek kisemberekhez kellene, hogy jussanak. Éppen ezért felhívtam erre a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét, ö ki is adott egy rendeletet, amelynek értelmeben az aprítok a hozzájuk került tűzifa egy részét kötelesek a pincésekhez juttatni, hogy a kisemberek szükséglete is biztosítva legyen. Ba a jelenlegi 40 százalékos kötelezés nem le&z elegendő, meg vagyok róla győződve, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur lehetővé rogja tenni, hogy ez nagyob'b mértékben fokoztassékErdőgazdasági kérdéseknél maradva, válaszolni jtivanoK .bsterhaiiy gróf igen t. képviselőtársamnak egy-két megjegyzésére, amelyeket ő az erdőgazdasági üzem Y. rovatara vonatkozóan tett nitg. Azc a kerüest veietie tel, hogy miért kell íti oeruhazasi hozzájárulást tizeim? Az eset a következő. A tarsuiati adó ala eső lillafüredi állami erdei vasút után a fennálló törvényes reuaelkezesek érteimében összesen tö.UOO pengő beruházási hozzájárulást vetettek ki, ami Öt ev aiatt törlesztendő, ürnnek az idei évre eső rátája, lb.UOü pengő az, ami itt beáilittaiott. A masiK kerdes, ameiyet képviselőtársam i'eiveteit, a & rovatra vonatkozik. Jürre a következeikben adhatom meg a választ. A koicsöntöKe- es kamaiszuksegiettel kapcsolatban tett megjegyzésre nézve tájékoztatásul közlóm, hogy a fennálló szabályok szerint az aliami üzeni által beruházott összegek után a közigazgatás részére ü0 leievi és 50 szazaieKos annuitás uzeienuo. Az állami erdőgazdasági birtokod iiMb/40. berunázasi költségvetése JUtfüu-OUU pengőt tett ki. Az iy±i. evi előirányzatban a közigazgatás részere az Iyü9/4U. évi időszakú an reálisan varható l,óuu.U0U pengő beruházás után az evi töke- és kamatszolgálat fejéuen mintegy 1,143.040 pengő iranyoziatoct elő es vetetett ue a költségvetésbe, Ká kívánok most térni egy igen aktuális kérdésre, a vízügyek kérdésére. (Halljuk! tíalljiüc! a jobboldalon.) Sajnos, az idén tavasszal az árvizek tönkretették a termésnek igen tetemes részét és a gyalázatos időjárás következtében, — az idei csapadék az évi országos átlagnak legalább kétszerese — igen nagy nehézségekkel állunk szemben most is. Egyes vidéke Ken a belvíz következtében nem lehet vetni, más vidékeken pedig — és ez vonatkozik például Hódmezővásárhely vidékére — az elvetett búzavetéseket is víz borítja. Sürgős gondoskodás tárgya kell, hogy legyen tehát a vízügyi kérdések megoldása, annál is inkább, mert ezek munkaalkalmat jelentenek. Ezek mellett gondoskodás^ tárgyát^ kell képezze a folyók hajózhatóvá tétele — és itt elsősorban gondoskodni kívánok a Duna hajózhatóvá tételéről. Gönyünél t. i. annyira sekély a Duna vízállása, hogy rossz, száraz nyáron a nagyobb sleppek nem tudnak közlekedni. Ezért ebben a költségvetési előirányzatban megfelelő összeget irányoztam elő erre is, valamint a Tiszának Tokaj feletti hajózhatóvá tételére is. (Helyeslés.) Az idei évben a Tisza egyik szakaszát — az örvényi szakaszt — átvágattam s így lehetővé vált egy kanyar kikapcsolása. Az idei árvizek nagyrészt azért álltak elő, mert a,Dunán jégtorlaszok keletkeztek. Ebben a költségvetési évben gondoskodni kívánok arról, hogy azokon a helyeken, ahol a Dunán a múlt évben ilyen torlaszok keletkeztek, meg felelő sarkantyúk beépítésével, kotrásokkal ez a kérdés is megoldassák. (Helyeslés.) Az idén azonban a károk legnagyobb részét tulajdonképpen nem az áradások okozták, hanem a belvizek. (Ügy van! Ügy van!) A belvizek lç-