Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-642

642 Az országgyűlés képviselohàzèn<i-k ÎÔ0. fqtt meg, midőn a keleti országrészek és Er­dély egy része visszakerült az anyaországhoz. Rímek a törvénycikknek bevezető részében a következők foglaltatnak (olvassa); »A magyar haza 22 évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával Öleli keblére aggódva vissza­várt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait«. En tehát úgy érzem, hogy mielőtt az 1941. évi földmívelésügyi költségvetéssel foglalkoz­nék, néhány szóval el kell mondanom elgondo­lásaimat és azt, hogy eddig a visszakerült er­délyi részek gazdatársadalma érdekében mit tettem és mit kívánok tenni. (Halljuk Halljuk!) Hála a -Gondviselésnek és hála a baráti nagyhatalmaknak, Németországnak és Itáliá­nak (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.), hatalmas területeket kaptunk vissza. Nekünk, magyaroknak kötelességünk és elsősorban ta­lán nekem, mint földmívelésügyi miniszternek, a kötelességem gondoskodni arról, hogy a visz­szatért gazdák és földmunkások helyzete, de általában az egész ott élő lakosság helyzete ja­vuljon, jobb legyen, mint a román megszállás ideje alatt volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Erdélyben a szántóföldi termelés meglehe­tősen nagy mértékben el volt hanyagolva, ép­pen ezért szükség volt minőségi vetőmagvak le­küldésére. Eddig már többszáz vagon őszibúza ment le Erdélybe és gondoskodni kívánok ar­ról, hogy a tavasz folyamán tavaszi árpa-, zab-, kukorica- és burgonya-vetőmag menjen le Er­délybe, hogy az erdélyi gazdák megfelelő mi­nőségi árut tudjanak termelni. (Helyeslés.) De mindenkinek, aki Erdéllyel ismerős, — félig én is erdélyi vagyok, büszkén vallom magamat annak — tudatában kell lennie annak, hogy Erdély mezőgazdasága elsősorban az állatte­nyésztéstől függ. (Űcjy van! Űffy van!) Külö­nösen vonatkozik ez a Székelyföldre. Ha tehát az erdélyi gazdán segíteni akarunk, elsősorban az állatállomány javítására, minőségi és meny­nyiségi emelésére kell gondot fordítanunk (Helyeslés.) E tekintetben a kezdeményező lé­pések már megtörténtek. Most a tél folyamán 300 tenyészbikát kívánok oda eljuttatni s ter­mészetesen ugyanakkor gondoskodni kívánok a sertéstenyésztés és juhtenyésztés támogatásá­ról is. De gondoskodni kell arról is, hogy az ottani kisbirtokos-társadalom anyaállatállományán is segítsünk s ezért éppen úgy, mint ahogy itt le­bonyolítjuk a tehén- és borjúakciót, amelyről Csoór Lajos t. képviselőtársam említést tett, Erdélyben is hasonló akciót kívánok lebonyo­lítani s 1000 üsző és legalább 300 tehenet kívá­nok sürgősen, kiosztani ott, a rászoruló gazdák között. Természetesen ott is gondoskodás tár­gya kell hogy legyen az állattenyésztési tanfo­lyamoknak és a Zöldmező-tanfolyamoknak sza­porítása'és lehetővé tétele annak, hogy e téren is előrehaladjanak az erdélyi gazdák. Az erdélyi gazdatársadalom a legnehezebb helyzetben talán a lótenyésztés terén van. A román impérium tervszerűen visszafejlesztette a magyar gazdák tulajdonában levő lótenyész­tést s a katonák rengeteg lovat vittek el on­nan, iigyhogy a magyar gazdák úgyszólván tel­jesen lóállomány nélkül állnak. Gondoskod­nunk kell tehát elsősorban arról, hogy a kiváló erdélyi lófajtát, • a jölismert félvérfajtát te­nyésszük. Aki ismeri a Bánffy- és Wesselényi­ménesek kiváló anyagát. (Ügy van! Űrjy van!) az tudja, mit vesztett Erdély ezáltal. Gondos­kodnunk kell tehátarról, hogy e téren igyekez­zünk pótolni a hiányokat s ennek érdekében 1500—2000 kancalovat kívánok az erdélyi gaz- ! dák között kiosztani. (Helyeslés é$ taps a jobb­ülése 19 W november 20-án, szerdán. oldalon.) Ugyanakkor gondoskodásom tárgya kell, hogy legyen az, hogy megfelelő kaucaál­lománnyal ott egy állami ménes is felállíttassék. Gondoskodni fogok róla, hogy Zsnk-Bonchidán. ahol már a háború előtti idöoen is volt állami méntelep és ménes, ménest állítsunk fel; ugyanakkor természetesen a ménteiepek szá­mát is emelni kívánom Erdélyben: Szatmár­németiben, Zsuk-Bonehidán egy-egy ménteie­pet kívánok felállítani és egyet a Székelyföldön is. Ennek helyét még nem tudom, de ha a jövő héten lemegyek Erdélybe, utána fogok nézni és a geográtiailag .legalkalmasabb helyen fo­gom ezt a méntelepet felállítani. Nem elegendő azonban gondoskodni ártól, hogy az erdélyi mezőgazdasági termelés és ái­lattenyésztés megfelelő minőségi és mennyi­ségi fokra emeltessék, hanem gondoskodni kell arról is, hogy az értékesítő szervezet is meg; legyen. Éppen ezért az erdélyrészi Hangyát kí­vánom megerősíteni és lehetővé tenni, bogy ez a gazdák terményeit megvásárolja és ugyan akkor a gazdák tőle olcsóoban, mint a kereske­dőktől, árut tudjanak kapni. Az erdélyi Han­gya a megszállás nehéz idejében kiválóan meg­állta helyét, éppen úgy, mint a felvidéki Hangya­szövetkezet. Meg vagyok győződve róla, hogy ennek a most rábízott feladatának is az erdélyi Hangya-szövetkezet teljes megelégedésre és a magyarság megerősítésére meg fog felelni. Gondoskodnom kell természetesen ugyanak­kor arról is, hogy a szakoktatás is fejlődjék, mert hiába állítunk mi fel méneseket és hiába fejlesztjük a termelést, ha a gazdákba a szak­oktatás, a szaktudást nem tudja kellőképpen beoltani; éppen ezért örömmel jelenthetem a t. Háznak, hogy a napokban a kolozsvári ősi gazdasági akadémiát megnyitottam (Éljenzés a jobboldalon és a középen.), mint az erdélyi felsőfokú gazdasági oktatás középpontját. De e mellett a felsőfokú oktatás mellett gondos­kodás tárgya kell, hogy legyen az is, hogy « tömegoktatás — és elsősorban ezen van a hang­súly - meglehetősen nagy, széles körben fej­lődjék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennek a cél­nak az elérése érdekeben téli gazdasági iskolá­kat kívánok felállítani Erdélyben és lehetővé kívánom tenni, hogy a téli gazdasági tanfolya­mok tartásával azokban a községekben és vá­rosokban, amelyekben egyelőre iskolát nem tu­dok felállítani, a szaktudást a gazdatársadalom lelkébe oltsam így hele. ' '• • Magyarországon háromhónapos téli gazda­sági tanfolyamokat szoktunk tartani. Az er ílélyi viszonyok között úgy látom, hogy nem. háromhónapos tanfolyamokra lesz szükség, ha­nem rövidebbekre és így az Erdélyi Gazdasági Egyesület kérésének eleget téve, az eredetileg tervezett negyven háromhónapos tanfolyamat rövidebbre fogom venni és lehetővé teszem, hogy e helyett a negyven háromhónapos tan­folyam helyett nyolcvan másfélhónapos tan­folyamot vezessünk be. Ugyanakkor természe­tesen női háztartási tanfolyamok tartásáról is gondoskodni kívánok, valamint arról is. hogy kb. 1000 népkönyvtár kiosztásával minden köz­ségbe eljusson a legelemibb gazdasági szaktu­dás csirája. Természetesen a szakoktatással karöltve a kísérletügyi intézményeknek is együtt kell ha­ladniuk, mert csak a kettő összhangba hozásá­val tudjuk, a mezőgazdasági termelést előre­vinni. Éppen ezért Kolozsvárott mezőgazdasági vegykísérléti állomáát, yetőmagvizsgáló állo­mást, gyógynövénykísérleti állomást, növény­termesztő és növénynemesitő kísérleti állomást kívánok fölállítani, Nagyváradon, Szátmár-

Next

/
Thumbnails
Contents