Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-643

Az országgyűlés kèvvïsëlohazânxtk 156. németiben es Marosvásárhelyen pedig mezőgazdasági vegykísérleti állomást. Gondoskodni kívánok arról is, hogy az erdélyi földben lévő kincsek 'kikutattassanak, ezért a Földtani Intézetet utasítottam erre és a t. Havinak be is jelenthetem, hogy Lóczy Lajos, a Földtani Intézet igazgatója már leni járt Erdélyben, kikutatta azokat a kincsekéi, .nmelyek az erdélyi föld mélyén vannak. Ezt :i munkát folytatni kívánom. Gondoskodni kívánok arról is, hogy a szociális ^munkaalkalmakat biztosító üzemágak, így elsősorban az erdészet és a vízgazdálkodás, a folyószabályozás kérdése is megoldást nyerjen. E tekintetben megfelelő intézkedést tettem. Megalapítást nyert, hogy Magyarországon kevés az erdész és hogy úgymondjam, kevés az erdészaltiszt. Az 1941. évi költségvetésben már megvan a lehetősége annak, hogy a Kárpátalján ilyen altisztképző iskolát állítsak fel, r amit Esterházy gróf képviselőtársam is említett beszéde folyamán, de szükség van arra, hogy Erdélyben is felállíttassák egy ilyen iskola; ezért Görgényszentimréu, ahol már a háború előtt volt ilyen iskola, újból fel kívánom azt állítani. Minden év tavaszán szenvedő alanyai voltunk az Erdélyből Magyarország felé zúduló árvizeknek. Elsősorban a Körösön voltak ilyen bajok, a Tisza felső részén, és a Szamoson. Ezért gondoskodtam arról, hogy a vízjelzőszolgálat Erdélyben tökéletesen kiépíttessék és azoknak az ármentesítő és egyéb társulatoknak a működése, amelyek Erdélyben voltak s határosak Magyarországgal, ismét megkezdődjék. Az erdélyi folyóvizekkel hatalmas értékei, hogy úgy mondjam, fehér szenet nyertünk. A Tisza felső folyásán. Iza és Visó közel 60.00(1 lóerő, a Szamoson és mellékvizein pedig mintegy 150.000 lóerő itt hasznosítható. Olyan kincsek tulajdonába jutottunk, amelyeket ki kell aknáznunk és a köz szolgálatába kell állítanunk. Azt hiszem, hogy az elmondottakban röviden vázoltam azt, hogy Erdély és a visszacsatolt keleti részek mezőgazdasága és földmunkás lakossága érdekébeji, milyen intézkedéseket tettem eddig, illetőleg kívánok tenni a jövőben. Ezeket azért említettem meg, mert a költségvetésben ezekről nincs szó, már pedig szükségesnek tartottam, hogy a t. Ház erről i

B tudomást szerezzen. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a költségvetéshez hozzászólnék, azt ismertetném és válaszaimat megadnám az igen t. felszólaló képviselő uraknak, elsősorban hálás köszönetemet fejezzem ki az igen t. előadó úrnak azért a szakszerű, (Éljenzés a jobboldalon.) a kérdés teljes komplexumát kimerítő" l>e szódért, amelyből mindenki láthatta dióhéjban, hogy a költségvetésnek melyek a célkitűzései és milyen célra, milyen összegeket fordítunk Mint méltóztatnak látni, az idei költségvetés számára a múlt évi költségvetés kétharmadánál, körülbelül 8,150.000 pengővel nagyobb öszszeget sikerült kiverekednem, ami lehetővé teszi, hogy egy és más kérdést, amelyeket rég meg kívántam volt oldani, ebben a költségvetésben a megoldás stádiumába juttassak. Elsősorban a mezőgazdasági termelés kérdéséről kívánok szólni. Szükséges, hogy a magyar mezőgazdasági szántóföldi termelést is nagy mértékben fejlesszük és lehetővé tegyük azt, hogy a kisgazdatársadalom mindenütt neillése Ï9U0 november 20-án, szerdán. 643 mesített vetőmaghoz jusson, hogy ezáltal többet és jobbat tudjunk produkálni. Ennek a. célnak elérése érdekében az 1941. évben mintegy 88.000 métermázsa búzát, 40.0CO métermásza rozsot, 20.000 métermázsa őszi árpát, 8000 métermázsa sörárpát, 5300 métermázsa zabot, 8660 métermázsa kukoricát és mintegy 62.000 métermázsa burgonyát kívánunk kedvezményes áron a vetőmagakció keretében kiosztani. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan még valamit szeretnék mondani. Minden évben vetőmag-inségakciöt szoktunk lebonyolítani. Ebben az évben az idei inségakció keretében is nemesített vetőmagokat igyekeztem minél nagyobb mértékkiosztani, hogy ezáltal azokon a vidékeken, ahol a gazdák az elemi csapások következtében amúgyis óriási kárt, veszteséget szenvedtek, a minőségi vetőmag kiosztásával helyzetükön segítsünk. Természetesen szükség van a mezőgazdasági termelésnek egy bizonyos fokú átállítására, de a mi szeszélyes klimánk mellett ezzel a kérdéssel nagyon csínján kell bánnunk és ezt a kérdést a készletgazdálkodás egybekapcsolásával kell megoldanunk. (Egy hang a jobboldalon: Nagyon helyes!) A múlt évben búzatermésünk körülbelül 30 millió métermázsa volt, az idén pedig csak 20 millió métermázsát vagy talán még anyit sem ért el. Ez mutatja azt, hogy a mi szélsőséges, arid klimatikus viszonyaink mellett mindig számítani kell arra, hogy egyik évről a másikra kiesés, esetleg 30—50%-os kiesés is lehet és éppen ezért, hogy saját ellátásunkat biztosítani tudjuk, sőt még a velünk barátságos nagyhatalmaknak is segítségükre tudjunk lenni, szükséges a készletgazdálkodás bevezetése, amint ezt már tavaly is említettem és amire vonatkozólag már bizonyos kezdeti lépések meg is történtek. (Helyeslés a jobboldalon.) A termelés átállítására bizonyos mértékben szükség van. Az idén tavasszal ez 'részben be is következett, ha talán ennek bekövetkezése nem is annyira a földmívelésügyi kormányzat kezdeményezésére, mint magára az időjárásra vezethető vissza. Tudniillik ősszel kevesebb búzát vetettek el a gazdák s ennek következtében tavasszal a zab vetésterülete mintegy 112.000 holddal, a kukoricáé 150.CÖÖ holddal, emelkedett, az olajos növények vetésterülete pedig — ami azonban már az irányítás következménye — mintegy 40.000 katasztrális holddal emelkedett az idén. Ebbeli az irányban kívánok továbbhaladni a jövőben is, de mielőtt rátérnék úrra, hogy milyen intézkedéseket kívánok ezen a vonalon foganatosítani, rá kell mutatnom arra, hogy a kisgazdatársadalom termelését többoldalúvá kell tenni. Lehetővé kell tenni, hogy egyes vidékeken, amelyek kiválóan alkalmasak a hüvelyesek, a borsó és lencse termelésére, ezek termelését felkaroljuk és a minőségi termelésre helyezve a súlyt, zsizsiktelenítő telepeket állítsunk fei. A magyar borsó és a lencse igen jó minőségű és elég nagyszemű, csak — amint Németországban hallottam és láttam saját magam is — a zsizsik-károk következtében van igen sok baj külföldi értékesítésével. Éppen ennek leküzdése érdekében állítottam fel az idei évben 28 zsizsiktelenítő telepet és ameny nyiben ezeknek a hüvelyes terményeknek termőterülete egyes vidékeken emelkednék, a jövőben gondoskodni fogok arról, hogy külföldi barátaink és a magyar gazdák érdekében is új zsizsiktelenítő telepek létesüljenek minőségi áru előállítása érdekében. Az országban feltétlenül szükség van &\