Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-641

Äz országgyűlés képviselőházénak 156, megyei vagyok. Tíz tonna szállítása vasúton 54 pengőbe kerül, hajón 24 pengőbe kerülne. Óriási különbség, eltekintve attól, hogy az Ál­lamvasutak erre az 54 pengős szállításra is rá­fizet; tudniillik önköltségi áiron szállítja ezt a belértéket tekintve igen csekélyértékű kavi­csot vagy követ, úgyhogy a számítások szerint majdnem 40—50 pengőt ráfizet 10 tonnánként, a Máv. szempontjából sem gazdaságos tehát ez a szállítás. Hogy ez a forgalom nem csekély, azt a szá­mítások mutatják. Kb. 300.0CO tonna szállítá­siéiról van szó abban az esetben, ha a Sió folyót vagy csatornát hajózhatóvá teszik. Magának a szekszárdi kikötőnek egy évi forgalma a kö­vetkező volt: uszály forgalom: Szekszárdra ér­kezett 4000 tonna tűzifa, 2700 tonna balatoni ka­vics, 800 tonna szén, 300 tonna tetőcserép, 180 tonna koksz és 25 tonna rézgálic. Viszont Szek­szárdról szállítottak 1470 tonna tengerit, 1030 tonna búzát és 180 tonna babot. Könnyű meg­állapítani, hogy az olcsó szállítás milyen gaz­daságos és milyen hasznos # gazdára nézve, aki sokkal nagyobb jövedelmét tud terményei­bő] elérni, ha nem vasúton, hanem vizén szál­lítja azt rendeltetési helyére. így megtaka­rítjuk a vagonokat is, amelyek például a ka­vicsszállítás következtében igen tetemesen megrongálódnak. Mi kell voltaképpen a Sió hajózhatóvá té­teléhez? Mindenekelőtt az kell, hogy a most már innen-onnan 50 esztendős és meglehetősen rossz állapotban lévő siófoki zsilipet egy ha­józható zsilippel cseréljük ki. Ennek a költ­sége 3,800.000 pengő. Ezzel el lehetne érni azt, hogy az esztendőnek igen tekintélyes szakában hajózhatóvá válnék a Sió mostani formájában és állapotában is. (Pándi Antal: Kisebb uszá­lyokkal!) Ha azonban azt akarjuk, hogy a Sió állandóan hajózhatóvá váljék, akkor ezenkívül jnég öt zsilip beépítése volna szükséges, ami természetesen az előbb említett költségnek kö­rülbelül ötszörös összegét jelentené, vagyis 15—16 millió pengőt. Az eredmény, a haszon azonban feltétlenül olyan nagy, a befektetés annyira gyümölcsöző és értékes, hogy igazán érdemes volna ezt a munkát elvégezni és végre-^ valahára a Siót hajózhatóvá tenni. Szükséges és lehetséges volna Siófokon egy vízierőmű létesítése, ameljr az országnak ezt a területét a messze környéken igen olcsó vil­lanyárammal látná el. Azonkívül, minthogy a duzzasztásokkal a víz szintjét magasabban Je­hetne tartaná, ezt a vizet öntözésre lehetne fel­használni, mert a gravitációs erőnél, fogva a víz lefolynék az öntözőcsatornákba, úgy hogy a / Sió mentén gyönyörű kertkultúrát lehetne létesíteni, ami rendkívül hasznos volna az ott lakókra, de a balatoni vendégekre és a Bala­ton környéke számára is. Ez a csatorna bele­kapcsolná a Balatont hajóúton a forgalomba, azonkívül természetesen kulturális szempont­ból, továbbá a turisztika és az idegenforgalom szempontjából is igen fontos és lényeges volna ennek -a kérdésnek kedvező megoldása. Nagyon szépen kérem a miniszter urat, legyen szíves ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ezt megérdemli ez a kérdés, óriási hasznothajtó befektetése lenne ez a magyar államnak. 1934­ben jártunk itt, négy vármegye küldöttsége, Kállay Miklós akkori miniszter úrnál; Tolna vármegye főispánja feltárta et a kérdést és kérte a miniszter urat, hogy végre-valahára annyi évtized után oldja meg. Akkor a mi­niszter úr azt mondotta, hogy ő teljesen átérti ennek a kérdésnek a jelentőségét, fontosságát és tudjaj hogy mezőgazdasági szempontból és ülés0 19 W tiovember 20-án, szerdán, 641 egyéb szempontokból mit jelent ez, nem talál azonban költségvetési fedezetet ezeknek a mun­káknak az elvégzésére. Ne méltóztassék nekem ezt a feleletet adni, — ezt megkaptuk hat év­vel ezelőtt Kállay ő excellenciájától, — hanem méltóztassék nekem olyan feleletet adni, hogy a Sió hajózhatóvá tételét fontosnak és szük­ségesnek találom és gondos mérlegelés tár? gyáva téve meg is fogom valósítani, (vitéz Jaross Andor: Könnyű felelni!) Igen t. Ház! Befejezésül csak annyit: ez a tárca mindenesetre egyik legfontosabb és leg­döntőbb jelentőségű tárca az összes tárcák kö-; 7<ött f (Ügy van! Ügy van!) sőt azt mondhatnám, honvédelmi tárca, (Ügy van! Ügy van! jobb fe­lől.) mert hiszen a föld az élet alapja: az egyé­ni, a családi, a nemzeti és a társadalmi élet alapja. Az élet a földben gyökerezik, a földből nyeri, formáját és a földből kapja erejét. A nemzeti egészség, a nemzeti erő megtartásának, fel fokozásának, reprodukálásiának tiszta for­rása elsősorban a föld. Minél több magyarnak van biztos része a földből, annál biztosabb a magyar nemzet léte és élete s ezért kell minél több magyarnak az életét belegyökereztetni ebbe az áldott magyar anyaföldbe. Ha ilyen fontos és döntő jelentőségű tárca a földmíve­lésügyi tárca, akkor ennek vezetője nagyon felelősségteljes feladat előtt áll. I>3 nemcsak felelősségteljes ez a feladat, hanem egyben nagyszerű hivatás is annak, aki e föld gondjai­nak, reményeinek, jogainak és igazságainak a gondviselője, Őrzője és sáfárja. Azt hiszem, a ininisztev úr tudatában van ama kötelességek óriási súlyának, amelyek reánehezednek és a munkának, feladatoknak és teendőknek óriási tömege teljesen tisztán áll előtte. De meg lehet győződve a miniszter úr arról, hogy ebben a munkájában minden becsületes magyar ember készséges segítségére és támogatására számít­hat. (Ügy van! Ügy van!) A költségvetést elfo­gadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-ának (2) bekezdésére való utalással a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni »az 1941 évi állami költségvetésről az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre« szóló törvényja-. vasiatot és annak indokolását. Tisztelettel kérem, méltóztassék annak ki­nyomtatását és szétosztását elrendelni s annak­idején méltóztassék^ általános és részletes tár­gyalás céljából napirendre tűzni. Egyúttal be­jelentem, hogy előadóul Cselényi Pál képviselő urat, helyettes 1 előadóul pedig Inántsy-Pap Elemér képviselő urat kértem fel. % Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot á Ház kinyomtatja, tagjai közt szétosztatja, a miniszter úrnak az előadóra és a helyettes elő­ad óra vonatkozó bejelentését pedig tudomásul veszi. A napirendre tűzés iránt későbben fog intézkedés történni. A földművelésügyi miniszter úr kíván szór lani. vité« gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Hall­juk! — Taps a jobboldalon és a középen.) Mél­tóztassék megengedni, hogy mielőtt a felszóla­lásokra reflektálnék és az 1941. évi földmíve­lésügyi költségvetéssel és az ahhoz tartozó ál­lami üzemek költségvetésével kapcsolatos cél kitűzéseimet és elgondolásaimat a t. Házzal közölném, egy kis kitérést tegyek abban az irányban, amelyet az 1 1940:XXVI. te» állapi-

Next

/
Thumbnails
Contents