Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1102

1102 Az országgyűlés képviselőházának 1 ioldön kivul pedig 1848 előtt vagy a kincstár, a fiskus, vagy a földesúr lehetett csak a tulajdonos. Azok a területek, amelyeket a románok kaptak, a magyar állam tulajdonából jutottak az ő tulajdonukba, az a föld pedig amely a mi elődeinké volt, egészben és minden kártalanítás nélkül a román államé lett. Ezt az ügyet az erdélyi magyarság a román impérium alatt országos magyar üggyé tette, azzal szolidaritást vállalt, és azokban a küzdel

: mekben, amelyek a vagyon visszaszerzéséért folytak, megerősített minket. Én azt kérem, méltóztassék ezt az ügyet magyar nemzeti üggyé tenni. (Élénk helyeslés és taps.) Kérjük a kormányt, gondolkozzék, mi illeti meg a volt tulajdonosokat kártalanítás címén és tanulmányozza a kártalanítás módjait is. T. Képviselőház! Az erdélyi problémák közül ennek a néhánynak felemlítése után szavunk volna egyetemes magyar kérdésekhez is. (Halljuk! Halljuk!) November 20-án nagyjelentőségű esemény történt: Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása, ami betetőzése és megpecsételése egy iránynak, amelyet régen vártunk, amelyet örömmel üdvözlünk. (Élénk helyeslés.) Az erdélyi magyarság az idegen uralom alatt ezt az irányt látta egyedül célravezetőnek. Csodálatos életösztön mutatkozott meg ebben az egyetértésben és így most megnyugvással fogadjuk, hogy a kormány ezzel a határozott lépéssel előbbrement. (Általános helyeslés.) A primus inter pares gondolatának, amire a külügyminiszter úr hivatkozott, maga után kell vonnia azt, hogy azzal a súllyal, amelyet az elsőnek való csatlakozás jelent, hathatósabb védelmet tudjon nyújtani az ország azok számára/ akik a határon túl maradtak, (Elénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) akik most sokkal súlyosabb helyzetben vannak, mint amilyen sorsot mi viseltünk el. A magyarság megindult a határok felé, vagyonának elkótyavetyélésével. Furfangos eszközökkel késztetik arra, hogy elhagyja a lakóhelyét a legnagyobb anyagi károsodás mellett. Az optálás joga, amelyet a bécsi döntés kimondoíjt, nincs szabályozva. Románia területén kitelepítési engedélyt csak az állampolgárságról való nyilt lemondás esetén adnak és akkor azoknak az összes okmányoknak beszerzését kívánják, amelyek az útlevél megszerzéséhez szükségesek. Ez óriási költséget zúdít rnindepkire. Az ujjlenyomatoktól kezdve 11 bizonyítvány beszerzése szükséges és gondoskodnak róla, hogy az erre fordított költségek meglehetősen magasak legyenek. Hatósági hirdetmények jelennek meg, amelyek felszólítják a lakosságot, hogy a hat hónap lejárta nemsokára bekövetkezik és addig takarodjék az országból. Szebenben Dörr polgármester is közzétette ezt a hirdetményt, amely a magyar lakosságot a határidő közelségére figyelmeztette. (Mozgás a jobb- és a baloldalon.) Ez riadalmat keltett a túlmaradt magyarság koreben és arra vezet, hogy a vagyonok elherdálásával áradat fog megindulni a magyar határok felé. Ennélfogva szükség van arra, hogy a legsürgősebben rendezzék az optálas kérdését. Errenézve tárgyalások indultak meg szeptember 15-én, azok azonban megszakadtak október 10-én. A románok olasz-német vegyesbizottsagot kértek, amely összeült, de a tárgyalások eredményéről nem tudunk. Az optalas szabályozásának ki kell terjednie annak a kerdes

: nek eldöntésére, hogy az optalás mikor veheti kezdetét, ^létérdekeink követelik azt, bogy a . ülése 19UO. december 2-án, hétfőn. magyar kormány ragaszkodjék ahhoz az állásponthoz, hogy az optálás határideje akkor veszi kezdetét, amikor az errevonatkozó egyezmény létrejött. (Úgy van! Ügy van!) Különben csak hetek maradnak azok számára, akik onnan el akarnak jönni. Ezenkívül pedig rendezni kell a vagyon likvidálásának módját és feltételeit, mert a románok most nem engedik meg, hogy ingóságaikat magukkal hozhassák azok, akik az állampolgárságról lemondanak. Csak 2000 leit hozhatnak magukkal, ingatlanaik ellenértékét sem hozhatják magukkal, holott a bécsi döntés erre jogot ad. Aki pedig állampolgárságáról lemondott^ az a román törvények szerint azonnal elveszítette falusi birtokaihoz való tulajdonjogát, azok állami értékesítés alá esnek. Ezek a kérdések sürgősen szabályozandók. Kérjük a kormánytól, méltóztassék mindent elkövetni arra nézve, hogy, az optálási egyezmény sürgősen, még lehetőleg karácsony előtt létrejöjjön, mert annak a tömegnek, amely ott rekedt és most keserves sorsot visei, tudnia kell, hogy mi történik vele. (Gr. Teleki Pál miniszterelnök: A vegyes bizottság már lefektette ennek a princípiumait és tegnap elment a részünkről a felszólítás Romániához, hogy a tárgyalásokat újra kezdjék meg! — Élénk helyeslés és taps.) Ez a kérdésnek csak az egyik ága. A másik ága az, hogy a magyar állam védelmet nyújtson azokkal az üldöztetésekkel szemben, amelyek azokat érik, akik nem akarnak optálni. (Helyeslés és taps. — Sajniss Ferenc: És fegyverrel, ha kell! Elég volt ebből a mókából!) Nem tudhatjuk, miféle módok állnak ennek a célnak elérésére rendelkezésre, de fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy odaát most borzalmas terror van, amely a saját fajtestvéreiknek úgynevezett legkiválóbbjait teszi el láb alól-, elképzelhető tehát, hogy a magyarság miféle szenvedéseket él át és mire érzi magát feljogosítva a csendőr és más hatósági közeg, tudva, hogy mi történik az ország fővárosában. Légionárius kormánybiztosok ülnek a magyar intézmények és a magyar szövetkezeti központok helyiségeiben s azoknak a lehetetlen rendelkezései mindent megbénítanak. Az utcákon nem mernek az emberek magyarul beszélni, mert bántalmak érik őket. Ezek a bántalmak különben nap-nap után következnek: éjjel felk öltik ágyaikból a családokat és agyba-főbe verik őket. Nincs egyetlen magyarnyelvű lap, amelyből tájékozódást szerezhetnének az eseményekre vonatkozólag. A telefonban nem szabad magyarul beszélni, a világ minden nyelvén lehet, csak éppen magyarul nem. Nem tudom. hogy ezek az elmérgesedett állapotok hova fokozódhatnak, ha nem történik valamilyen közbelépés. Az egyetemes magyar kérdésekhez tartozik a honvédelem fejlesztésének kérdése is. Erre nézve csak annyit jelentek ki, hogy az erdélyi magyarság képviselete minden áldozathoz hajlandó hozzájárulni, amely a honvédség fejlesztéséhez szükséges. (Élénk helyeslés és taps.) T. Képviselőház! Van egy kérdés, amely nemcsak a politikai pártokat, hanem az ország közvéleményét is foglalkoztatja s amelyet a földreform kérdésének nevezünk. Ez a nemzetnek valóban sorskérdése. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi tanúi voltunk annak, hogy mit jelentett odaát a földreform keresztülvitele román nemzeti szempontból. Úgy véljük, hogy e kérdésben határozott irány