Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1098

1098 Az országgyűlés képviselőházának 16 bebizonyítanunk, (Ügy van! Ügy van!) nincs helye annak, hogy megyénként különböző látókörrel ugyanabban a kérdésben más és más szempontok szerint intézkedjenek. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Így azok a hibák, amelyek előfordulnak most, egységes irányítás mellett ki lesznek zárva. Felemlítem, hogy a tisztviselői kinevezéseknél fordultak elő hibák, Olyanoknak, akik nemzeti kisebbségi küzdelmünkben állandóan akadályoztak bennünket, népünk megveretésében, meggyalázásában és meghurcolásában kiválóan tevékenykedtek, most a magyar állam kenyeret adott a kezükbe. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Borzasztó! — Zaj. Elnök csenget.) Előfordult az, hogy Balog Edgár — Jaross Andor t. képviselőtársam bizonyára ismeri — aki Csehszlovákiában, Pozsonyban megalapította a »Sarló« nevű egyesületet és az egyesület ünnepi közgyűlésén elmondott beszéde, amelynek szövege a kezünk között van, Moszkvában is számottevő lehetett volna, továbbá, aki Kassán a »Vörös nyíl« nevű művésztársaságot alapította, amely társaság tagjai által festett jelvényekkel vonultak fel a kommunista magyarok Prága utcáin és aki végül a szovjetbarátok egyesületét létesítette, most Kalotaszentkirályon a magyar állami iskola igazgatója lett. (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Zaj. — Elnök csenget.) Az ilyen és ehhez hasonló^ intézkedések megmételyezik saját népünk lelkét is, mert az emberek azt látják, hogy egy impériumváltozás után, amikor örök vágyódással vágyódtunk vissza, olyanoknak juttatnak kenyeret, akiket a magyar állam büntető igazságszolgáltatásának kellene utolérnie. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) De egyéb téren is a viszonyoknak és az elmúlt 22 év eseményeinek nem ismerése egyik elvétett« éget a másik után hozza. Meg kell említenem, hogy nem régen a magyar pénzintézetek szervezése végett a Tébe. járt el Erdélyben és ott egy erdélyi pénzügyi szervezetet létesített, amelynek egyik vezéralakjává Hargittay Bertalant, egy budapesti alapítású erdélyi bank igazgatóját választották meg, azt a Hargittay Bertalant, aki öt hónappal ezelőtt a román nemzetvédelmi kölcsön céljára 100 millió leit jegyzett... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Borzasztó! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! 'Méltóztassanak a köz^eszólá^októl tartózkodni. Pál Gábor: ...amikor több bukaresti nagybank együttvéve sem jegyzett ilyen hatalmas összeget, továbbá, aki a hozzáintézett magyarnyelvű levelekre románul válaszolt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) akkor, amikor a nagyszebeni Albina is magyarnyelvű válaszokat adott. (Korláth Endre: Magasabb erkölcs!) Mindezek az esetek is azt mutatják, — és ezek csak kiragadott példák — hogy egy külön kormányzati szerv létesítése nélkül nincs lehetőség arra, hogy az igazgatásnak egységet és megfelelő ellenőrzést adjunk. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mi történt az elmúlt 22 év alatt, ki mit követett el a magyar kisebbség küszködéseiver szemben, ki tett annak szolgálatot és milyen mértékben? — ezt számon kell tartani, (Ügy van! Ügy van!) mert ez a nemzet lelkületének, érzületének megnyugtatására, fokozására és a nemzet tagjainak összetartására van befolyással. (Ügy van! Ügy van!) Nagy jelentősége van"ennek egy nemzeti kisebbségi területen, ahol nem kell a kormányzat hibáival elválasz. ülése 19U0. december 2-án, hétfőn. tást előidézni, amikor ha mind együtt vagyunk, akkor is kevesen vagyunk. (Ügy van! Ügy van! a bál- és a szélsőbaloldalon.) A kormányzati szervet — mint említettem — nem véleményező» hanem intézkedő hatáskörrel kell felruházni, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) természetesen azon kivételekkel, melyek a központi kormányzat kezéből nem adhatók ki. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Nem támasztunk túlzott követelményeket, csupán életérdekeinknek megfelelő intézkedést kérünk. Az igazgatásnak egyik feladata most a vissza nem csatolt területekről átjött menekültek sorsáról való gondoskodás. (Rajniss Ferenc: Szépen megvannak! Menházban vannak!) Mélységes együttérzéssel fordulunk azok felé, akik vagyonukat elkótyavetyélve, a határon át idemenekültek. (Rajniss Ferenc: Éjjeli menedékhelyeken vannak ma is! — Zaj.) Mi, akik két évtizedet meghaladó ideig éltünk velük egy országban, leginkább megértjük azokat a kényszerítő okokat, amelyek őket otthonuk elhagyására rábírták. (Helyeslés.) Az elhelyezésükről elszállásolásukról való gondoskodásnak jobbnak kell lennie, mint eddig. (Füssy Kálmán: Internáló tábor!) Akik visszatértek, azoknak érezniök kell az anyaország gondoskodását. (Ügy van! Ügy van!) Intézményes szervezésre volna szükség, hogy a jobb ellátással az otthon elvesztésének fájdalmát enyhíteni tudjuk. (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Rajniss képviselő úr! Pál Gábor: A katonai közigazgatás megszűnte után a polgári igazgatás lépett életbe. Ennek a polgári igazgatásnak bizonyos irányelvekkel kell elindulnia ott, ahol nemzetiségileg vegyes vagy túlnyomóan nemzetiségek által lakott területek vannak. A nemzetiségi kérdésben Romániában az az irányelv volt minden intézkedés alapja, amelyet az erdélyi román nemzeti parasztpárt vezére. Maniu 1921-ben a következő szavakkal hirdetett: »Sokat gondolkoztam a kisebbségi probléma megoldásán és mindig ugyanazon megállapításra jutottam, hogy egyetlen megoldás van csupán: vagy mi, vagy ők.« (Felkiáltások^ Hallatlan!) Az »ők« mi voltunk, és emez irányelv következetes érvényrejuttatásának eléggé tanúi vagyunk. Románia igazságügyminisztere az 1923. évi alkotmány tárgyalásakor azt hangoztatta, hogy a megnagyobbodott^ országban egyetlen nemzet van, és ez a román. Ennek az álláspontnak tökéletes keresztülvitele olyan tervszerűséggel, amelyet a világ egyetlen állama sem hajthatott volna különbül végre, megmutatta, hogy hova lehet juttatni egy nemzeti kisebbséget 22^ esztendő alatt az élet minden terén való háttérbeszorítással^ leszegényítéssel, meggyötréssel és részben bizonyos magyar területek lakosságának szétszórásával is. A nemzetiségi kérdés a közigazgatás irányelvei között most. amikor körülöttünk háború dúl, törvénnyel nem szabályozható. Amíg azonban erre sor kerül, szükséges azt hangoztatni, hogy mi nem tartjuk helyénvalónak a rajtunk elkövetett gyötrelmekért a bosszúállást, (Helyeslés.) csak egyet: az elkövetett igazságtalanságok helyrehozatalát. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és taps.) A polgári igazgatás tanúsítson türelmet a más anyanyelvűekkel szemben, (Ügy van! Ügy van!) védje meg őket az önkény és a hatalmaskodás ellen, azonkívül pedig biztosítsa az anyanyelv használatát az alsófokú igazgatásban, mert bármi legyen is a világ és az ország sorsa, e követelmény elől kitérni nem lehet.