Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-1099
Az országgyűlés képviselőházának 16A. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gazdasági téren nehézségek vannak, ezeket azonban nem sorolhatom fel, csak néhányat említek meg közülük. A közszükségletek ellátása a katonai igazgatás alatt a katonai ellátó szervek útján történt. Amint a polgári igazgatás átvette feladatát, egyelőre nem tudja ezt a feladatot teljesíteni és ezért azt kértük, hogy a katonai ellátó szervek folytassák tovább is működésüket, addig, amíg a polgári igazgatás megfelelő szervvel nem helyettesíti őket, mégpedig azért is, mert egyelőre nincs birtokában azoknak a szállító eszközöknek, amelyekkel feladatának eleget tudna tenni. Az a kérésünk a kormányhoz, hogy ezekben az összességet, az egész visszacsatolt terület lakosaágát érintő kérdésekben időközönként nyújtson hivatalos tájékoztatást a tett intézkedésekről, illetőleg azokról az akadályokról, amelyek a közellátás terén esetleg fennforognak. Ez nem tartozhatik az eltitkolható kérdések közé, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ez mindanynyiunkat érint és egyúttal a megnyugtatás céljait is szolgálja. (Helyeslés.) Erdélyben egy nagy kérdés vár rendezésre és ez az agrárreform függő kérdéseinek likvidálása. Az előkészületeket ezen a téren idejében meg kell tenni és az a szerv, amely megbízást kap arra, hogy a magyar kormány és a magyar törvényhozás elé javaslatot terjesszen, olyan személyekből állítandó össze, akiknek szeme előtt egyetlenegy cél lebeg és pedig a magyar állameszme szolgálata, a közérdek feltétlen szem előtt tartása, mely szembe tud szállni minden jogosulatlan törekvéssel. (Élénk helyeslés.) Családok érdekei tusakodnak e kérdés körül és önhatalmú cselekmények sorozata fordul elő. Határozottsággal kérjük a kormányt, méltóztassék azonnal a legszigorúbb intézkedést tenni, hogy minden ilyen önhatalmú cselekmény megakadályoztassék. (Elénk helyeslés.) Erdélyben különben 1853 óta érvényben van az osztrák magánjognak az a rendelkezése, hogy, senki sem jogosult vélt jogát önhatalmú cselekménnyel érvényesíteni, hanem csak a rendes bíróságok vagy hatóságok útján. Kérjük ennek az elvnek érvényt szerezni, mert anarchia felé vezet az, ha mindenki a maga agrárreform kérdését saját elgondolása szerint és jogtalan eszközök igénybevételével akarja megoldani. (Ügy van! — Mozgás.) A gazdasági kérdések közé tartozik az iparvállalatokhoz kinevezett vagy kinevezendő vállalati felügyelők kérdése. A katonai igazgatás alatt kinevezett felügyelők nem mindenben tettek eleget annak a feladatnak, amelyet elvégezniök kellett volna. (Rassay Károly: Nem is képesek rá!) A jogegységesítés terén most tervezetek készültek új felügyelők kinevezésére kétféle megkülönböztetett hatáskörrel. Az egyik olyan vállalatok részére, amelyeknek vezetői eltávoztak az országból vagy nem ismeretesek, a másik pedig a külföldi vállalatok ottlévő fiókjainak vezetésére. Az előbbiek számára teljes jogkörű megbízottak rendeltetnek ki, az utóbbiak számára korlátolt jogkörűek. Ami az elsőt illeti, nagyon nagy szükség van a személyi kiválasztásra, mert a magyar államot kompromittálja az, aki annak nevében a vállalatokkal szemben jogtalan igényekkel áll elő. (Ügy van! Ügy van!) Volt olyan vállalati felügyelő, aki kirendeléselíor az első 24 órában autót vétetett magának a vállalat költségére. (Mozgás és zaj. — Rajniss Ferenc: Régi jó szokás!) Volt olyan ülése 19 UO. december 2-án, hétfőn. 1099 felügyelő, aki rokonait, hozzátartozóit, barátait és sógorait helyeztette el sok évi szerződéssel az illető vállalat terhére. (Ivóródy Tibor: Szereti a családját! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezek a visszaélések sokat ártottak nekünk. Ezeknek megismétlődését csak úgy lehet kizárni,.ha a vállalati felügyelők jogkörét szabályozzuk, ha rendelettel gondoskodunk egyúttal egy ellenőrző szerv létesítéséről, amely felülvizsgálja azt, hogy az,, aid a magyar állam nevében rendelkezési jogot kap mások vagyona felett, miképpen él azzal. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Ezekre a felügyelőkre nézve tehát egy vegyes bizottság állapítaná meg azokat a szabályokat, amelyeket a vállalatok ügyeinek intézésénél tekintetbe kell venniök. Ë bizottság feladatai közé tartoznék ingatlanvagyon elidegenítése esetén az ahhoz való hozzájárulás, azonkívül az üzlet jövőjét érintő nagyfontosságú kérdésekben való elhatározások jóváhagyása, általábanvéve a vállalati felügyelők magatartásának, cselekményeinek ellenőrzése, a kivételes intézkedések között pedig a büntetőjogi rendelkezés a visszaélésekkel szemben. (Helyeslés.) A magyar állam erkölcsi felsőbbségét minden téren védelmezni kell, különösen ott, ahol nemzetiségek nézik, hogy mi történik egy impériumváltozás következményeképpen. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) E megbízatás nem lehet kiszolgáltatott tárgy, ahol a rokonok, barátok, sógorok és a legkülönbözőbb ellenszolgáltatásokért vállalkozók jelentkeznek érdem, képesség, muaka, szorgalom és megbízhatóság nélkül a magyar állam nevében. (Kajniss Ferenc: Sok a családszerető ember! — Halljuk! Halljuk!) A gazdasági kérdések csoportjába tartozik a magyar bankók kérdése is. (Halljuk! Halljuk a közepett.) Erdélyben a budapesti bankok fiókjai működtek. Az a tapasztalat, amelyet e fiókok működéséről a román uralom alatt szereztünk, mélyen lesújtó. Ezëk a bankok semmiféle nemzeti feladatot nem szolgáltak, annak támogatásában részt nem vettek, számukra mi nem léteztünk. De ez nemcsak a román uralom alatt volt így, hanem így volt békeidőben is. Amikor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 25 évtes jubileuma alkalmából felhívást bocsátott ki Erdély öszszes bankjaihoz, hogy e magyar közművelődési egyesületet adományaikkal támogassák, háromévi gyűjtés eredményeképpen 3000 korona gyűlt össze, (Mozgás.) pedig ugyanabban az évben a román bankók 483.000 aranykoronát adtak össze román nemzeti célokra. Ez volt a különbség a bankok működése között. (Maróthy Károly: Es még késlekedünk a harmadik zsidótörvénnyel?) De a román uralom alatt cselekedtek még egyebet is. A román állam még nem hozta meg azt a törvényt, amelyet nemzeti munkavédelmi törvénynek neveznek és amelynek csalárd értelmezésével a magyar munkások ezreit fosztották meg kenyerüktől, de a budapesti bankok fiókjai ezt a kidobást és kenyértelenné tevést a magyarokkal szemben máir azelőtt megkezdették, mielőtt a román állam nemzeti munkavédelmi törvényt hozott. (Zajos felkiáltások: Hallatlan! — Epy hang a középen: De a zsidót felvették! — Folytonos Zaj- •— Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) Az a jogkör, amelyet a kormány számára a banktörvény tartogat, lehetővé teszi, hogy a jövőben meggátolja olyan intézetek alapítását, amelyek a visszacsatolt területben csak zsák160*
