Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1069

Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 19UO. november 29-én, pénteken. zeti érdekkel, az egész magyar közgazdasággal is. A gyümölcstermesztésről óhajtok beszelni. Elénk emlékezetemben, van még — hiszen az egész világ előtt hangzott el — gróf Teieicí Pálnak az a kijelentése, amelyet &^y nemzetközi kongresszuson tett, amikor azt mondotta, hogy a magyar gyümölcs íz, zamat és acélosság tekintetében első helyen áll, és olyan acélos, mint a magyar búza, mint a magyar erő, éppen ezért ennek termelése elsőrangú nemzetgazdasági fontosságú. Az a vármegye, ahol lakom, Szabolcs varmegye, egyik elsőrendű gyümölcstermelő vidék, amely a mai nehéz termelési viszonyok és kedvezőtlen terméseredmények dacára is, hála Istennek, azt tudta produkálni, hogy nemcsak a megyebeli gyümöiosszükségletet tudja ellátni, hanem a megye határán tul, az ország más területeire is átengedhette produktumainak bizonyos részét. Amikor tehát a magyar gyümölcs ^nemességéről, ízéről és a fajta kiválóságáról beszelünk, meg kell állapitanunk, hogy ez a gyümölcs megérdemli, hogy azt pártoljuk, de megérdemlik ezt a pártolást a magyar gyümölcstermelők is. A magyar földnek ezek a munkáiói újtípusú emberek, az az áldozatos embertípus, aki dacol a gyümölcsnek annyi és annyi ellenségével, nem sajnálja a fáradságot, befektetést és vállalkozást. Ez az újtípusú vállalkozó ember szinte magáért a művészetért végzi a gazdálkodást, s amint a földmívesre, a gazdára isi szoktuk mondani, hogy ha a termelés nem is rentábilis, mégis végzi, mert sze<relmese földjének, ugyanazt fokozottabban lehet mondani a gyümölcstermelőre, aki még nagyobb vállalkozásba fog és még fokozottabban, talán egyénenként is szereti minden egyes fáját, azt dédelgeti és ha annak a fának valami betegsége van, akkor úgy ápolja és gondozza, mint az édesanya a beteg gyermekét. (Ügy van! a jobboldalon.) Ez t. Ház, a második szempont tehát, ami miatt a gyümölcstermelést fel kell karolni. Ezenkívül azonban szociális szempont is igényli ennek a felkarolását, mert hiszen tudjuk azt, hogy a gyümölccsel beültetett terület ötszörannyi munkáskezet foglalkoztat és ott, ahol gyümölcsös van, ez a körülmény mindig munkaalkalmat jelent és pedig nem is primitív, hanem fejlődöttebb, nagyobb intelligenciát igénylő munkát és munkaalkalmat, miért is tehát szociális szempontból szintén kívánatos a gyümölcstermelési területek minél szélesebb körre való kiterjesztése és a gyümölcstermelés minden irányban való felkarolása. T. Ház! A kormány felismerte ennek fontosságát. A termelés terén nagyon sok intézkedést tett és már azzal a ténykedésével, hogy az 1930-as évek elején megkezdte a gyümölcsterületek kiterjesztését és állami segéllyel, lehetőséget adott arra, hogy ez a gyümölcstermő terület minél nagyobb mértékben nagyobbodhassék az ország különböző vidékoiri. amelyek arra alkalmasak. Elismerte a termelés közgazdasági jelentőségét s ezt még fokozta azzal, hogv a gvümölcstermelés mellett még a gyümölcsértékesítés kérdéséhez is hozzányúlt és igyekezett a gazdát, a gyümölcstermelőt ebben a vonatkozásban is segíteni, Az 1940. év elején volt egy kongresszus, amely tisztán és kizárólag a gyümölcstermés értékesítésével foglalkozott és ezen a kongresszuson a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úr — menHPgyezni kívánom. hogy ez a kongreszszus éppen az ő iniciatíváiára hivatott össze — a legnagyobb készségét jelentette ki a gyümölcsértékesítés szempontjából és egyszersmind ígéretet is tett, hogy magának a gyümölcstermesztésnek és a gyümölcstermesztés nemesítésének^ és értékesítésének minden hathatós támogatást megad. Ezt az ígéretét már be is váltotta. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ez a kormányzat nagy számmal emelte a gyu mölcstárolók és a gyümölcscsomagolók számát már ebben az évben is és kilátásba helyezte a közeljövőben további gyümölcstárolók és csomagolok felállítását. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy nagyobbította az aszalók számát, amelyek különösen a kisemberek támogatására szolgálnak, hiszen így a kisembernek megvan az az eshetősége, hogy nem kénysze rül a keresletnek magát azonnal odadobni 4s nem kényszerül azonnal a gyümölcsét átadui a kereskedőnek, hanem ezekben a tárolókban bizonyos ideig megtarthatják azt, ahol kezelik, osztályozhatják, csomagolhatják, egyszóval a kereskedelem céljára sokkal előnyöséül» helyzetbe hozzák és ilyen módon a kisgazdád segítés történik. legyen szabad rámutatnom arra, hogy a földmívelésügyi kormányzat többszázezer oltványt bocsátott most 8—10 filléres áron a gyümölcstermelők rendelkezésére azért, mert köztudomású tény, hogy a nyúlkárok, az állatkárok nagymértékben pusztították az egyes gyümölcsösöket. Legyen szabad végül rámutatnom arra, hogy a kormányzat magának a Gyoe.-nak, vagyis a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete tagegyesületeinek is támogatására sietett, azoknak az egyesületeknek a támogatására, amelyeknek működését maga a kormányzat a másik oldalról hathatósan fel is tudja használni. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületére nézve előadom, hogy ez az egyesület nagy részben állami közigazgatást teljesít. Amikor ugyanis a kormányzat a gyümölcstermelés terén valamely rendelkezést végre akar hajtani, amikor véleményt akar alkotni a gyümölcstermelés mozzanatairól s eredményéről, akkor ennek a szervezetnek a véleményét, ennek a szervezetnek a működését veszi igénybe. Itt volt többek között a rézgálickiosztás. Nagyon jól tud iuk, hogy a rézgáiic megszerzése és a terme lők részére való kiosztása ma milyen nehézségekbe ütközik. Amikor most a rézgálic ki osztásának bizonyos tervszerűség szerint kel lett történnie, akkor a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének központját és vidéki alakulatait használta fel a kormányzat arra, hogy ezt a nagyon fontos .és az állam szempontjából is elsőrendű fontosságai bíró funk ciót teljesítse. Tehát ez az egyesület ebben a vonatkozásban is állami közigazgatást, gj'i mölcstermelési állami funkciót teljesít. Ezenkívül, ha meg kell állapítani azt, hogy egyik vagy másik terület alkalmas-e a gyümölcstermel ésre

% vájjon az államhatalom, respektive a földmívelésügyi kormányzat megengedheti-e a kérvényezőnek, hogy bizonyos területen gyümölcsöst létesítsen, vagy például annak a kérdésnek az elbírálása, hogy az ottani klímának megfelelően milyen fajú és minőségű almát vagy esetleg más gyümölcsöt lehet termelni, szintén a GvOE lén előtérte szakvéleményével, vagyis ekkor újabb állami, közigazgatási funkciót teliesít. Teljesíti pedig eze*ket a funkciókat annak ellenére, hogy tulajdonkép; pen nem is állami szervezet, rendszeres^ állami dotációban nem részesül: ha itt-ott bizonyos segélyt élvez, amely azonban egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a létét biztosítsa. Azon a leiíogáson vagyok, hogyha valamely szerv ál-