Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1039

Az országgyűlés képviselőházának Í6\l ülése 1940. november 29-en

t pénteken. 1Ö39 mutatni hogyan — az állami irányításon alapuló gazdasági rendben valószínűen az állam a gazdasági életnek csak a célkitűzéseit és feladatait állapítja meg, de szabad teret enged a gazdasági erők érvényesülésének; mert legyen bármilyen az állami rend, a gazdasági célok elérésével számolni csak akkor lehet, ha a gazdasági és technikai felkészültség, vagyis a szaktudás megfelelő teret kap és a vállalkozási kedv, valamint a munka ennek szolgálatába áll. Tisztában kell lenni azzal, hogy az elkövetkezendő gazdasági rendben nagymértékben függ az eredmény attól, hogy az állam miként fogja tudni megoldani az állami és a magángazdasági tevékenység közti megkívánt harmónia kérdését. Természetesen senki sem gondolhat a spekuláció szabad játékára, de kétségtelenül biztosítani kell a termelő szellemi és anyagi erők józan kifejlesztését és az eredményes munkát. A kormányzat bölcs előrelátással, megfontolt óvatossággal kezeli a' gazdasági élet átalakulásának kérdéséi és éppen ezért kizártnak kell tartanunk minden nizonytalan kísérletezést. Ez a^ tény egymagában is biztonságot ad a termelésnek, amiért gazdasági életünk vezetőit elismerés illeti meg. T. Ház! A háborún kívül álló államoknak is éppenúe-v át kell állítaniok gazdasági életüket a háborús követelménveknek megfelelően, mint a háborús államoknak. Ennek az iránvító ereje azonban egészen más természetű, mint annak a gazdasági átállításnak, amelv^ a jövőbe néz és a békegazdálkodás alapiait kívánja lerakni. El kell ismerni, hogy a kormányzat ezt a két feladatot soha és sehol össze nem tévesztette. Intézkedései egymás mellett, a helyzet által indokolt ütemben haladnak előre a küelölt úton. Ha a termelés különböző ágazatait közelebbről vizsgál ink. akkor nae-v megnyugvással állíthatjuk, hogy a rendkívüli viszonyok adottságaiban a magyar alkotó erő kiállta a próbát. Ha a hazai iryáripart é« annak a gvovsan változó kívánalmakhoz való alkalmazkodását vesszük tekintetbe, iofgal mondhatjuk, hosry gyárirmrunk minden helyzetben behizonvítntta életképességét. Ha viszont a mezőgazdaságnak és nőnének a különleges helvétben való helvtállását rep-íeztráliuk, el kell ismernünk, hogy metiialáliiik abban az ríj életkörül:m«nvekhez yaW alkalmazkodás garanciáit. MindezeV indokolt wményt nyni+anak a békRp"azdálk,>dáM*a való zöWfiTiés nélküli áttérésünk tekintetében is. Abboz. hoírv a jfazdasásn élet értékeit lerr"'rjük. az ország közgazdasági életét, a termelést éq a nénziis?*voket mint organikus e^veé^et k^ll tekintenünk és az irányítás ala/maként felfognunk. A nemzet jövője szempontjából^ a cél: a Gazdasági egyensúly fenntartása minden helyzetben s srazdasági és szociális életünknek minden körülmények közötti megóvása a megrázkódtatástól- — méír tikkor is. ha e miatt bizonyos ideálokat jobb időkre el kell balasztannnk. fS/öUnsi Jenő: Csak hálaszszunkH Nem szabad elfelejtem*, hogy a gazd*sátri átállítás, meo-űihodás mikénti keresztülvitele a nemzet életérdeke. Ha valaki úgv fo(?ja fel az átállítást, hogy az e«rik embert kite«z'k és a belvére beül a másik vagv hogy a közéleti irányítást, a nemzet gazdasági vezetését új emberek veszik át nnlitikai, yazdasági tndás. lelki és etikai beállítottság, awkS'/ern felkészültség és komolyabb műveltség nélkül, akkor nagyon messze jár a nemzet életérdekétől és a közéleti realitásoktól. (Ügy van! Ügy van! jobbfeiől.) Ahhoz, hogy a nemKÉPVT9E Ló 1*7.1 KAP&O VJI. zet a nehézségeken átjuthasson és új életformáit, úgy gazdasági, mint egyéb területeken, kiépíthesse, nem új meg újabb vezetőkre, hanem hazafias lelkű és áldozatkész olyan egyénekre van szüksége, akik a szellemi felkészültségnek és a szükséges képességeknek birtokáhan vannak. (Rassay Károly: Ez forradalmi beállítás! Miket nem kívánnak!) Ahhoz, hogy egy ország termelését átállíthassuk, csak nagyon lehiggadt tudás és végtelenül mélyen gyökerező felelősségérzet mellett szabad hozzányúlni. A gazdasági élet sernilyen korszakban nem a merev szabályoknak vagy kitermelt elméleteknek engedelmes követőié; a gazdasági élet maga az élet, — tehát csak egyetlen parancsot fogadhatunk el magunknak a tempó megállapításában: az élet parancsát. Ezek a szempontok érvényesülnek a kormányzat célkitűzéseiben is és az élet ismerete diktálja cselekvésének ütemét és irányát. Mélyen t. Ház! Ügy a háborús irányítás, mint a békegazdálkodásra való nyugodt áttérés megszervezése szempontjából az árpolitikának van döntő jelentősége. A jelen gazdaságpolitikájának középpontjában minden országban az árak szabályozása és ellenőrzése áll. Termelésünk egyensúlya és jövő alakulása az árak kiegyensúlyozottságával szoros összefüggésben van. Az árrendezés tulajdonképpeni célja az, hogy a termelés fenntartását, de nagvon sok esetben annak a fokozását biztosítsa. Vannak az árpolitikának szoeiális és financiális feladatai is, de ezeket is a termelés^ biztonságán keresztül szolgálhatja a legeredményesebben. Azt lehet mondani, hogy a magyar árellenőrzés általában eredményesen oldotta meg az eléje tornyosuló nehéz feladatokat. Hogy az igen nagy^ szaktudással és átfogó szempontok érvényesítésével végzett hazai irányítás nem nyerte meg minden tekintetben az érdekeltek tetszését, ez nem olyan meglepő. Minden kezdet magán hordja a maga gyermekbetegségeit is. Ezt kell^a figyelmükbe ajánlani a kritikusoknak és őket az esetleeres javításra szoruló kérdések helyes megoldásában együttműködésre és nem gátló kritikára felhívni. Tisztában kelMenni azzal, hogy az árirányítási tevékenység nem átmeneti, nem háborús ténykedés, hanem az új gazdasági rendnek is szerves része lesz. Éppen ezért a ^ termelés és a fináncpolitika összes tényezőinek közre kell működniük abban, hogy az árpolitika a belekapcsolódó minden szempont érvényesülését eredményesen oldhassa meg. El kell ismernünk, hogy a hazai árpolitika nem törekedett a gazdasági élet dinamikájának megbénításara. Elsődleges célja a spekuláció megakadályozása és a szabadjára hagyott áremelésnek a megfékezése volt, mindenkor szem előtt tartva a termelés érdekeit is. Ha ennek során átmeneti nehézségek valahol jelentkeznek, ennek kiküszöbölésére énpen a célkitűzés közérdekű volta, az illetékes tényezőket is kétségtelenül rá fogja vezetni. Hogy nem lehetett az árakat minden vonatkozásban az 1939 augusztus 26-i nívón megtartani, annak okai nyilvánvalóak. A nyersanyagok beszerzésének nehézségei, azok ár emelkedése, a gépi és egyéb üzemi anyagoknak változásai, a munkabérek alakulása és sok minden más ok természetszerűleg hozták magukkal bizonyos gyáripari termel vények árainak emelését. Ezt azonban a gazdasági életben némileg is járatos szemlélő nem fogja különösnek tartani, mert hiszen a gyáripar rentabilitását biztosítani kell, hogy. gazdasági élelmi