Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1038

1038 Az országgyűlés képviselőházának 163. tói. Nem vitatható, a tények igazolják, hogy vezetőink helyes úton járnak. így, ha vannak is igen nagy számban belső problémáink, szerény nézetem szerint halasszuk azok felett a vitát arra az időre, amikor a hazára háramló különösebb veszély nélkül politizálhatunk, beidig azonban, amíg nemzeti céljainkat el nem értük s amíg minden belső gyengülés nemzetközi helyzetünket károsan befolyásolná és ezzel célunk elérésében is akadályozhat, nincsen jogunk gátakat emelni a kormányzat építő munkája elé. Minthogy ma a bejső problémáknál sokkal erőteljesebben lép előtérbe a nemzetközi kérdésekkel való foglalkozás, így a politikai élet szerepyivőinek — kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt — a közélet terén szükségesnek mutatkozó minden lépésüket ebből a szempontból is kell szelektálniuk. Ez a kötelességünk természetesennem zárja ki.hogy a belső átalakulás és újjáépülés munkájában részt ne vegyünk s az elénk tornyosuló belső problémákkal ne foglalkozzunk. Igen sok a feladat és mi nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bárkit is nélkülözni tudnánk, akinek hozzáértése, becsületes szándéka és komoly munkakészsége van a közért elvégzendő munkához. (Helyeslés a jobboldalon.) A felelős tényezők soha sem akarták a kritikát kikapcsolni, csupán a nemzetnek és a megvalósítandó feladatoknak ártalmára levő kritikai cselekményekkel szemben kívántak vé- . deîraet; ebben viszont mindannyian egyetértünk. Ha már most a nemzet nagy ügve ilyen politikai és közéleti szemléletet követel meg tőlünk, azt hiszem, ennek konzekvenciájaként rá kell mutatnunk a belső életünk területén folyó komoly, de megfontoltan óvatos egynémely olyan kormányzati tevékenységre, amely a^nagy átalakulás lényegével van összefüggésben. Mélyen t. Ház! Történelmi idők lehetnek érdekesek, sorsdöntők, róhatnak reánk nagy terheket, de nyithatnak hatalmas perspektívákat is. Az eredmények mindenesetre arányban lesznek azzal a szellemi és materiális felkészültséggel, amellyel magunkat felvértezzük. A magyar nép, az ország lakossága Ösztönösen érzi ennek a felsőbbrendű parancsnak a szavát. A politikai mesterkedések nem tudnák kiemelni , népünket abból az ős konzervativizmusából, j amellyel ezer éven át az idők viharainak ellen- » állt. Amíg nagy viharok szelik át a világ minden táját, a magyar nép milliói dolgoznak csendesen és léi ekzet visszafojt va váriak sorsunknak jobbrafordulását. A nép milliói érzik azt is, hogy vezetőik tapasztalt, biztos kézzel és okos józansággal irány ti ák az egyenes úton. mely egy szebb és boldogabb magyar élet felé vezet. Ahhoz, hogy a jobb jövőt elérjük, két irányban^ látjuk az állami gondoskodásnak kimélyülését. Az egyik a nép millióinak egészségügyi és kulturális felemelése, a másik gazdasági életünk biztonságának a fenntartása. Ha ebből a szempontból nézzük a jövő esztendő állami célkitűzéseit, lehetetlen volna észre nem venni a haladás komoly lendületét. Evek óta nem remélt ütemben^ fejlődnek az egészségügyi gondozásnak Összes ágazatai, a feltárás, a megelőzés, a gyógyítás céltudatos megszervezése, a felnőttek és gyermekek gondozásának széles területeken való kiépítése, az egészségügyi oktatás, az orvossal való ellátás, család- és gyermekvédelem és így tovább, — már nem kezdeti stádiumban, hanem a komoly haladás útján ütme. 1.940. november 29-én, péhtelcen. levő kormányzati ténykedések. Ezek azok a munkaterületek, ahol a nemzet sorsáért alkotó munkát lehet végezni és az itt felmutatható eredmények történelmet csinálnak. Végtelenül tanulságos az elmúlt éveknek és az azokhoz kapcsolódó jövő évi költségvetésnek a kulturális téren kimutatható eredményeit közelebbről megvizsgálnunk. A népoktatás kiépítése és korszerű megreformálása, új elemi iskolák építése, a tanítóképzés reformja, a felnőttek oktatása, az elemi képzés magasabb fokra emelése, a középiskolák számának lényeges szaporítása, a szakirányú oktatásnak minden téren való munkába állítása, az alsóbb fokú ipari és mezőgazdasági nevelés megszervezése, modern tanrend megállapítása, a tanügyi igazgatás modern hálózatának gyors kiépítése, a tanárok és tanítók számának szaporítása, az egyetemi oktatásnak európai nívón való» fenntartása jelzik azokat az títvonalakat, amelyeken a hazai kultúrpolitika a nép- és nemzetnevelés fontos feladatait a megvalósuláshoz kívánja segíteni. Nem hinném, hogy az adott lehetőségek mellett bárkinek joga volna azt állítani, hogy kulturális téren mulasztás terhel bennünket. Lehetne beszélni a mezőgazdasági szakoktatás terén megvalósulásra váró feladatokról. E téren igenis nagyon sok tennivaló van még hátra. Azt sem lehetne mondani, hogy ezek a feladatok ráérnek, mert hiszen a mezőgazdasági termelés terén megkívánt haladást, átállítást meg kell előznie a mezőgazdasági szakoktatás teljes kiépítésének. (Szöllősi Jenő: Akkor húsz év múlva jön!) De hogy ez így van, ezt a kormány felelős tényezői éppen úgy mondják, mint én. (Baky László: Akkor miért nem segítenek rajta?) Tudjuk, hogy e tekintetben is megvan a kielégítő elgondolás és a kormány tervszerűen haladj az újítások felé. Nem szabad azonban elfelejteni, nogy^ ezek a feladatok olyan anyagi eszközöket kívánnak meg, amelyeket ma még az állami költségvetés keretében biztosítani nem lehetett. Sajnos, ez kétségtelenül ki fogja tolni a széles néprétegek gazdálkodása terén annyira szükségelt átalakulást, de mégsem lehet azt állítani, hogy a kormányzat hibájából. Azok a keretek, amelyekéi az új esztendőre biztosítva látunk, lehetőséget teremtenek az elindulásra és a feladatok fokozatos megvalósítására. Hisszük, hogy a viszonyok változása esetén más területen felszabaduló összegek rendelkezésre fognak állni és pótolni tudjuk a jelenleg még elhanyagolt területeken meglévő mulasztásokat is. Mélyen t. Házi A nemzeti erőkifejtés szempontjából legnagyobb fontossággal gazdasági életünk biztonsága bír. A kormány cél kitűzéseiben a termelés, a nemzeti értékek feltárása, a gazdasági vérkeringés, a kül- és a belkereskedelem biztonsága azok a feladatok, amelyeknek megvalósítása — ilyen időkben — természetesen a legnehezebb, de nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy a nemzet a kritikus időket nagyobb baj nélkül átélhesse. Az államnak és a gazdasági életnek a viszonya, különösen az utóbbi időkben, egész Európában lényegesen megváltozott. Nagyon könynyen félreértésekre vezetne viszont, ha a mai úgynevezett háborús gazdasági irányítást egy állami irányításon alapuló gazdasági renddel tévesztenők össze. A háborús gazdálkodás a nadihelyzet és a zavaros nemzetközi helyzet különleges követelményei szerint változó feladatokat hajt végre a gazdasági élet minden rétegében. Ezzel szemben — a jövő fogja meg-