Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1036

*1036 Az* országgyűlés képviselőházá^mk -1-6 S.ez a baráti motívum, .holott-már Ugrón Gábor idejében oda kellett volna érnünk a fehér lap politikaiában, hogy valósággal megfelezzük a Szent Koronát a horvát és a magyar nemzet között. Es a Szent Korona keretében együtt kellett volna szembeszállnunk a magyarellenes Ferenc Ferdinánd-féle gondolattal. Teljesen paritásos alapon Horvátországgal, sőt a magyarságnak kellett volna egy nagy-horvát mozgalom élére állnia, ugyanakkor azonban folytatni Andrássy szerbbarát politikáját is, hogv ezek a nemzetek végre egyszer megint találkozzanak, éppen úgy, mint a magyar történelem legdicsőbb korszakaiban. Tv Ház! Ami elmúlt, elmúlt. Most semmiképpen sem térhetünk vissza a nagy-horvát gondolathoz, mert nem intrikálhatunk a mi egyformán baráti szomszédaink, a horvátok és a szerbek között. Belső dolgaikat intézzék el maguk; mi teljesen egyforma szeretettel akarunk mindkét néppel, illetve az egész jugoszláv néppel komoly és messzemenő barátságot. Most röviden elmondom, hol hibázták el a mi délszláv szomszédaink. Amikor annakidején, 1919 nyarán Zágrábon keresztül utaztam Bécsből Szegedre, rengeteg jelét tapasztaltam a horvátok és szerbek rokonszenvének. Akkor kellett volna a jugoszláv nemzetnek meggondolnia a dolgot és megfordítva a sorrendet, neki kellett volna fehér lapot átnyújtania a szegedi kormánynak. Ezt elmulasztották. Másodszor akkor kellett volna fehér lapot-átnyújtaniuk, amikor a magyar kormányzó elmondotta híres mohácsi beszédjét. (Ügy van!) Ez sem következett be. Most itt van a harmadik alkalom. T. Ház! A mi barátságunk és együttműködésünk elé a közelmúltban a következő három akadály gördült. Az egyik Trianon, a másik a kisantantszövetség, — sajnos jugoszláv szomszédaink belementek a prágai vezetésbe, holott tuduiok kellett volna, hogv egy olyan gyenge nép vezetése alatt nem lehet a Buna völgyét kormányozni —- a harmadik a Balkán-szövetség, amely eredetileg nem volt ugyan kifejezetten magyarellenes, de délszláv szomszédaink megengedték, hogy végül a gyakorlatban mégis magyarellenessé köszörüljék. * Most már nincs kisantant, hála Istennek, nincs Balkán-szövetség, de fennáll Trianon és erre akarom tenni beszédemben a fohangsúlyt. Nekünk a trianoni kérdést is feltétlenül és •minden körül m én vek között békésen kell délszláv szomszédainkkal elintéznünk; (Ügy van! Jjpy van!) nemcsak békésen, hanem rendkívül bölcsen és tapintatosan is, mert itt többről van szó, mint jó szomszédságról, itt egy életrehalálra való összefogásról van szó. Itt íirról van szó. hogy sem á magyarság a maga fügtet! enségét, sem a délszlávok a maguk függetlenségét, sem az egyik, sem a másik a másra európai hivatását egymás nélkül, a szoros test- ; véri összekapcsolódás és együttműködés nélkül nem* tudják megvalósítani. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Nem akarhatunk egy új katalauuumi csatát, ahol egymást halálra marcangolja két ilyen nagyszerű nép és gondoskodnunk kell arról, délszláv szomszédamknak is gondoskodni ok kell ÍI maguk részéről, hogy tüske egyikünk lelkében se maradjon: igaz összefogás csak akkor kö vétkezhetik- bé. (Mozgás a, szélsőbal oldalon.) 1920-ban a francia politikai világ egyik legnagyobb egyénisége, Bainville Jaques egy csodálatos könyvet írt a háború politikai következményeiről. Megjósolt mindent, and ma van, nemcsak a német nemzeti szocializmust jósolta meg, de szinte Hitlert is, csak éppen a í üUse -1940. n<?04p$>&r -29-4^,-pénteken. nevét nem mondotta ki. Sajnos, erre a Bainville Jaquesra, aki előre figyelmeztette az angol és francia politikát, milyen szakadék felé »menetéi«, senki sem hallgatott, hanem Benesre hallgattak. Bainville Jaquésnák az volt a véleménye, hogy itt Közép-Európában, a középső és alsó Duna völgyében két nemzet van, amelyet politikai és katonai kvalitásai alkalmassá tesznek arra, hogy körülöttük építődnek újjá a Duna-völgye és ez a két nép, a délszláv és a magyar; de a magyarok pozícióját mondotta jobbnak azért, mert fajilag egységesebbek vagyunk és nemzetközileg jobb helyzetben vagyunk. Sokat beszélnek ártól, milyen rossz a mi geopolitikai helyzetünk. Csodálatos a mi geopolitikai helyzetünk, legfeljebb Törökországé hasonlítható a mi kulcshelyzetünkhöz. Bainville Jaques azt ajánlotta, hogy Magyarország, köré kristályosítsák, csoportosít

1 sák a francia és angol politikusok a Duna völgyét. . Magam azt mondom: még Bainvüle-nek sincs igaza. Ha nekünk jobb is a nemzetközi és földajzi helyzetünk, itt a legtökéletesebb paritás gondolatát kell belevinni mind a két nemzet lelkébe, elfogadni a magunk részéről és elismertetni a másik oldalon. Csak Magyarország és Délszlávia maradt mes: füírgetlen országnak a dunai országok közül. Csehország visszakerült oda, ahol majdnem mindig volt és ahová való: szolgai szerepre egv nagy birodalomban. (Ügy van! a szélsőbaloldalpn.) Kománia függetlenségéről sem sokat beszélhetünk. Románia ma nem hatalom külpolitikai szempontból és nemzetközi, geopolitikai helvzete mindig is olyan volt. hogy nem lehetett hatalom: vagy besenyő rokonainkat szolgálta, vagy kun rokonainkat szolgálta, vagy a Szent Koronát szolgálta, vagy az oroszokat szolgálta, vagy a ÍöWiköket szolgálta, de mindig &*«*"£« valakit. Két nép van itt a középső és alsó Duna völgyében, amely nem kapható semmi szolgaságra és segédnépi szerepre, amely mostanáig meg is őrizte a maga függetlenségét és ezek a délszlávok és mi magyar ok . (Űnv van! ,jobbfelől.) Harmincmillió magyar és délszláv iszonyú hatalom. Ha az eurónai átlagértékeket vesszük, mert hiszen a kvalitásnak a kvantitás mai korában is nagy jelentősége van ~ megmutatták a mi finn testvéreink — egy' kis túlzással ezt a 30 milliót meg is háromszorozhatom s ez egy 90 millió lélekkel felérő erőt jelent. A magyarok és délszlávok együtt nagyhatalom Európában. • , r Szeretném kérve kérni a kormányt erről a helyről, de délszláv barátainkat, is. talállak meg az őszinte és télies kibékülést és a hát«ó; gondolat nélkül való hatalma* magyar-délszláv összefogás úti át. m ód iát, formái át. Világtörténelmi jelentősée-n ügv ez. Csak a Zrínyiek korszakának újjáéledése menthet meg mind a kettőnket, Benes »tábornok« úr hagyományos cseh harmonika-nadrágjában rotyoghat az angol rádióban, amennyit érmen akar, (Derültség.) nem számít a dunai dolgokban. Akkor számított volna, ha legalább egyetlen puskalövéssel védte volna magát és nemzete függetlenséget. Akkor több joga volna talán. Most nem számít, mint ahogyan sohasem is számított. A középkorban is akkor volt független Csehország, amikor velünk szövetséges volt és mi védtük őket. Ezt a helyzetet azután megrontatja II. Othakár oktalan nagyzolása, ebben elődje volt a szerencsétlen Benesnek, aki a maga nemzetének legnagyobb tönkretevőié. Nekik nincs