Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1036

*1036 Az* országgyűlés képviselőházá^mk -1-6 S.­ez a baráti motívum, .holott-már Ugrón Gábor idejében oda kellett volna érnünk a fehér lap politikaiában, hogy valósággal megfelezzük a Szent Koronát a horvát és a magyar nemzet között. Es a Szent Korona keretében együtt kel­lett volna szembeszállnunk a magyarellenes Ferenc Ferdinánd-féle gondolattal. Teljesen paritásos alapon Horvátországgal, sőt a ma­gyarságnak kellett volna egy nagy-horvát mozgalom élére állnia, ugyanakkor azonban folytatni Andrássy szerbbarát politikáját is, hogv ezek a nemzetek végre egyszer megint találkozzanak, éppen úgy, mint a magyar tör­ténelem legdicsőbb korszakaiban. Tv Ház! Ami elmúlt, elmúlt. Most semmi­képpen sem térhetünk vissza a nagy-horvát gondolathoz, mert nem intrikálhatunk a mi egyformán baráti szomszédaink, a horvátok és a szerbek között. Belső dolgaikat intézzék el maguk; mi teljesen egyforma szeretettel aka­runk mindkét néppel, illetve az egész jugoszláv néppel komoly és messzemenő barátságot. Most röviden elmondom, hol hibázták el a mi délszláv szomszédaink. Amikor annakide­jén, 1919 nyarán Zágrábon keresztül utaztam Bécsből Szegedre, rengeteg jelét tapasztaltam a horvátok és szerbek rokonszenvének. Akkor kellett volna a jugoszláv nemzetnek meggon­dolnia a dolgot és megfordítva a sorrendet, neki kellett volna fehér lapot átnyújtania a szegedi kormánynak. Ezt elmulasztották. Má­sodszor akkor kellett volna fehér lapot-átnyúj­taniuk, amikor a magyar kormányzó elmon­dotta híres mohácsi beszédjét. (Ügy van!) Ez sem következett be. Most itt van a harmadik alkalom. T. Ház! A mi barátságunk és együttműkö­désünk elé a közelmúltban a következő három akadály gördült. Az egyik Trianon, a másik a kisantantszövetség, — sajnos jugoszláv szom­szédaink belementek a prágai vezetésbe, holott tuduiok kellett volna, hogv egy olyan gyenge nép vezetése alatt nem lehet a Buna völgyét kormányozni —- a harmadik a Balkán-szövet­ség, amely eredetileg nem volt ugyan kifeje­zetten magyarellenes, de délszláv szomszé­daink megengedték, hogy végül a gyakorlat­ban mégis magyarellenessé köszörüljék. * Most már nincs kisantant, hála Istennek, nincs Balkán-szövetség, de fennáll Trianon és erre akarom tenni beszédemben a fohangsúlyt. Nekünk a trianoni kérdést is feltétlenül és •minden körül m én vek között békésen kell dél­szláv szomszédainkkal elintéznünk; (Ügy van! Jjpy van!) nemcsak békésen, hanem rendkívül bölcsen és tapintatosan is, mert itt többről van szó, mint jó szomszédságról, itt egy életre­halálra való összefogásról van szó. Itt íirról van szó. hogy sem á magyarság a maga füg­tet! enségét, sem a délszlávok a maguk függet­lenségét, sem az egyik, sem a másik a másra európai hivatását egymás nélkül, a szoros test- ; véri összekapcsolódás és együttműködés nélkül nem* tudják megvalósítani. (Mozgás a szélső­baloldalon.) Nem akarhatunk egy új katalau­uumi csatát, ahol egymást halálra marcangolja két ilyen nagyszerű nép és gondoskodnunk kell arról, délszláv szomszédamknak is gondos­kodni ok kell ÍI maguk részéről, hogy tüske egyikünk lelkében se maradjon: igaz összefo­gás csak akkor kö vétkezhetik- bé. (Mozgás a, szélsőbal oldalon.) 1920-ban a francia politikai világ egyik legnagyobb egyénisége, Bainville Jaques egy csodálatos könyvet írt a háború politikai kö­vetkezményeiről. Megjósolt mindent, and ma van, nemcsak a német nemzeti szocializmust jósolta meg, de szinte Hitlert is, csak éppen a í üUse -1940. n<?04p$>&r -29-4^,-pénteken. nevét nem mondotta ki. Sajnos, erre a Bain­ville Jaquesra, aki előre figyelmeztette az an­gol és francia politikát, milyen szakadék felé »menetéi«, senki sem hallgatott, hanem Be­nesre hallgattak. Bainville Jaquésnák az volt a véleménye, hogy itt Közép-Európában, a kö­zépső és alsó Duna völgyében két nemzet van, amelyet politikai és katonai kvalitásai alkal­massá tesznek arra, hogy körülöttük építődnek újjá a Duna-völgye és ez a két nép, a dél­szláv és a magyar; de a magyarok pozí­cióját mondotta jobbnak azért, mert fajilag egységesebbek vagyunk és nemzetközileg jobb helyzetben vagyunk. Sokat beszélnek ártól, mi­lyen rossz a mi geopolitikai helyzetünk. Csodá­latos a mi geopolitikai helyzetünk, legfeljebb Törökországé hasonlítható a mi kulcshelyze­tünkhöz. Bainville Jaques azt ajánlotta, hogy Ma­gyarország, köré kristályosítsák, csoportosít 1 sák a francia és angol politikusok a Duna völgyét. . Magam azt mondom: még Bainvüle-nek sincs igaza. Ha nekünk jobb is a nemzetközi és földajzi helyzetünk, itt a legtökéletesebb pari­tás gondolatát kell belevinni mind a két nem­zet lelkébe, elfogadni a magunk részéről és el­ismertetni a másik oldalon. Csak Magyar­ország és Délszlávia maradt mes: füírgetlen or­szágnak a dunai országok közül. Csehország visszakerült oda, ahol majdnem mindig volt és ahová való: szolgai szerepre egv nagy biro­dalomban. (Ügy van! a szélsőbaloldalpn.) Ko­mánia függetlenségéről sem sokat beszélhetünk. Románia ma nem hatalom külpolitikai szem­pontból és nemzetközi, geopolitikai helvzete mindig is olyan volt. hogy nem lehetett hata­lom: vagy besenyő rokonainkat szolgálta, vagy kun rokonainkat szolgálta, vagy a Szent Ko­ronát szolgálta, vagy az oroszokat szolgálta, vagy a ÍöWiköket szolgálta, de mindig &*«*"£« valakit. Két nép van itt a középső és alsó Duna völgyében, amely nem kapható semmi szolga­ságra és segédnépi szerepre, amely mos­tanáig meg is őrizte a maga függetlensé­gét és ezek a délszlávok és mi magyar ok . (Űnv van! ,jobbfelől.) Harmincmillió magyar és dél­szláv iszonyú hatalom. Ha az eurónai átlag­értékeket vesszük, mert hiszen a kvalitásnak a kvantitás mai korában is nagy jelentősége van ~ megmutatták a mi finn testvéreink — egy' kis túlzással ezt a 30 milliót meg is három­szorozhatom s ez egy 90 millió lélekkel felérő erőt jelent. A magyarok és délszlávok együtt nagyhatalom Európában. • , r Szeretném kérve kérni a kormányt erről a helyről, de délszláv barátainkat, is. talállak meg az őszinte és télies kibékülést és a hát«ó; gondolat nélkül való hatalma* magyar-dél­szláv összefogás úti át. m ód iát, formái át. Vi­lágtörténelmi jelentősée-n ügv ez. Csak a Zrí­nyiek korszakának újjáéledése menthet meg mind a kettőnket, Benes »tábornok« úr hagyományos cseh harmonika-nadrágjában rotyoghat az angol rádióban, amennyit érmen akar, (Derültség.) nem számít a dunai dolgokban. Akkor számí­tott volna, ha legalább egyetlen puskalövéssel védte volna magát és nemzete függetlenséget. Akkor több joga volna talán. Most nem számít, mint ahogyan sohasem is számított. A közép­korban is akkor volt független Csehország, amikor velünk szövetséges volt és mi védtük őket. Ezt a helyzetet azután megrontatja II. Othakár oktalan nagyzolása, ebben elődje volt a szerencsétlen Benesnek, aki a maga nem­zetének legnagyobb tönkretevőié. Nekik nincs

Next

/
Thumbnails
Contents