Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-628

628 Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 19 AO november 20-án, szerdán. egyik. A másik az, hogy azt hiszem, könnyí­teni lehetne a központi szervnek igazán em­berfeletti munkáját azzal, ha ezeket a kimu­tatásokat — már pedig igen sok rendelet és kimutatás van, ennek következtében külön­böző időszakokból valók — odakint az erdő­igazgatóságok vagy az erdőfelügyelőségek összegeznék, kissé utánanéznének, hogy pouto­sak-e vagy nem, hogy ne az a nyers matéria kerüljön ide, hanem már összesítve bizonyos szűrőn menjen át, Ezáltal a központ sokkal gyorsabban és helyesebben dolgozhatik, mert — és ez ismét nemcsak a tűzifára vonatkozik — ha ez a szerv nem kapja meg idejében vagy nem kap pontos adatokat és ezeket nem tudja feldolgozni, akkor természetesen a nyilván­tartása rossz, nincs áttekintése, ha p^dig nincs áttekintése, akkor nem tud helyesen intéz­kedni, ha pedig nem tud helyesen intézkedni, akkor — mert intézkedni kell — helytelenül intézkedik, helytelen intézkedését azután póí­rendeletekkel helyre kell igazítani. Ez azután azt eredményezi, hogy egyrészt gazdaságilag egy össze-visszaság, káosz keletkezik, másrészt pedig — ami ennél sokkal veszedelmesebb — à közönség elveszti a bizalmát ós ezeket az egymást felváltó és módosító rendelkezéseket bizonyos fokig zaklatásnak veszi. Ez pedig a legveszedelmesebb, mert hiszen már a XVIII. században is beigazolódott és latinul le is íra­tott, hogy »vexatio dat intellectual.« Az ezál­tal a vexatio által felkeltett intellectus min­dig gyorsabb lóvén legalább egy fél f nappal a bürokráciánál, a bürokrácia sántikál utána, holott ez az intellectus a helyteleu rendelke­zések által felkeltett vexatiónak az ered­ménye. A készletek és a szükségletek szempontjá­ból azután igen jó szolgálatot tesznek a grafi­konok vagy a térképek, ha azokat à jour tart­ják, különféle színekben, amikor is nem kell mindenféle jelentést és aktst előkeresni, ha­nem egy pillantással áttekintést kapunk. Fin azt hiszem, hogy nemcsak a tűzifa tekinteté­ben, hanem egyéb gazdasási kérdésekben és gazdasági ágakban is nagyon szükséges volna ilyen nyilvántartás lefektetése és à jour tar­tása. Az egyszerűsítés tekintetében még egy kó­relmem van, gyakorlati kérelmem, nevezete­-sen, hogy az eltérő tartalmú rendeleteket el­térő számokkal számozzák. Itt van kérem két tendelet. Az egyik négyoldalas, a másik há­rom. Mindkettőnek ugyanaz a száma. Most méltóztassanak elképzelni, hoay az ember tele­fonon vagy levélben hivatkozik az egyikre. Az egyik tisztviselőnél ott van a négyoldalas, egy másiknál ott van a háromoldalas. (Csoór JLajos: Nem tudja, hogy fiú-e vagy lány!) Ilyen esetekben lovagias ügyek keletkezhet­nek a szavahihetőséget illetőleg, pedig a jó­hiszeműség kétségtelenül fennáll, hiszen az egyik a négyoldalas rendeletből citál, a másik háromoldalasfoól. Azt hiszem tehát, nagyon célszerű volna és mindenesetre egyszerűsítené a munkát, ha az eltérő tartalmú rendeletek­nek külön-külön számot adnának. Utóvégre ma már a 200.000-es számnál vagyunk, egy számmal több vagy kevesebb az iktatóban, nem sokat jelent. A mezőgazdasági birtokokat illetőleg csak egy kérdésem volna. Beállították-e ezeket az irányított gazdálkodásba, illetőleg a közellátás Tdelégítésébe'? A világháborúban már volt példa arra, hogy az állami birtokok feladato­kat kaptak és teljesítették is azokat. Ha már a közellátásról van szó. felhívom az igen t. miniszter úr figyelmét egy ujságkommüni­kere, amely az emberi fogyasztásra alkal­matlan búza és rozs igénybevételéről szól. Ez meglehetős bizonytalanságot okozott a piacon. A búza és a rozs zár alá vételéről szóló ren­delet értelmében bizonyos dohos, csirás búzá­kat fel lehetett menteni ilyen célokra, ha az állatélettani és takarmányozási kísérleti állo­más megengedte. Az illető grazda a certifiká­ció alapján beállította ezt a gabonamennyisé­get a maga takarmányozási előirányzatába. A 209.000-es új rendelet alapján azonban el­rekvirálhatják az illetőtől; másrészt — nem akarok nagy szavakkal beszélni — ma. amikor igen nehéz a piacon korpát, tengerit és más cikket maximális áron kapni, a bejelentett, de felszabadított ijyen gabonamennyiségeket elrekvirálhatják más célra, nem beszélve arról, hogy a búza és a rozs a tehenészetekben joh­ban értékesíthető, mint sertéshizlalásra. A né­hány nappal ezelőtt kibocsátott rendelkezés szerint ugyanis az igénybevett gabonát olyan sertéshizlaló kapja, aki hízott sertéseit a köz­ellátásra felajánlja. A ( végrehajtás tekinteté­ben nagy körültekintést igényel az, hogy a visszaéléseket preventive megakadályozzuk és megbüntessük, de nem szeretném, ha e ren­delkezés következtében a tehenészetek egész takarmányozási előirányzata megakadna. Ezután már csak a telepítési törvénnyel kapcsolatos határozati javaslatomat ajánlom még egyszer az igen t. miniszter úr figyelmébe. E javaslatban az életképes kisgazdaságok élet­képtelen törpe gazdaságokká való elporlásának megakadályozására utasíttatik a kormány. Ezt a kérdést különben Czermann Antal igen t. képviselőtársam is felhozta a bizottságban. Nem akarok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, de fel fogok erről olvasni egy, pár érdekes sort. A »Militärwissenschaftliche Mit­teilungen« című német katonai szaklap »Warum hat Frankreich den Krieg verlieren müssen« cím alatt több közleményt hoz, nagyon ajánlom ezeket t. képviselőtársaim figyelmébe. Azt mondja ez a könyv tö'bbek között (olvassa): />So sehen wir, dass gerade, die dureh die französische Revolution vorgenommene Auf­teilung des Grossgrund besitze s und dessen damit verbundene Überleitung in Mittel- und Kleinbesitz als Hauptursache für den Rück­gang der Landbevölkerung aufgefasst werden muss.« Ebből azután következtéi a francia egy­kére és a színes csapatok beállításának szüksé­gére. Ez is újabb és teljesen tárgyilagos, elfő gulatlan bizonyíték abban a kérdésben, amely­lyel már 1986-ban és 1939-ben is voltam bátor foglalkozni a Házban. Bocsánatot kérek az utánam következő képviselőtársaimtól, hogy megint csak a jó­szándéknál maradtam ős kibeszélem a félórát. Azok után, amiket az igen t. belügyminiszter úr tegnapi beszéde során a költségvetés és bizonyára nemcsak a belügyi költségvetés összeállításának nehézségeiről, továbbá a szo­ciális alapnak tulajdonképpeni rendeltetésétől eltérő felhasználásáról mondott, felesleges, hogy én közelebbről vázoljam azt a helyzetet, amelyben vagyunk és azt a telet, amely elé nézünk. ÍAz elnöki széket Szinyei Merse Jenő fog­lalja el.) A múlt évben egy merkantil tárcánál, as: idén ennél az agrár tárcánál hangsúlyoztam.

Next

/
Thumbnails
Contents