Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-626
êâé Àz országgyűlés képviselőházának lőú. dével foglalkozzam» hanem arra gondoljak. ] hogy bizony sokan vannak utánam felirat- j kozva, a tárgyalásra •megengedett idő pedig korlátozott, ennélfogva iparkodjam felszólalásomat lehető röviden befejezni. Csak egynéhány részletkérdésre akarok utalni, hogy az igen t. miniszter úrtól egy-két felvilágosítást kérjek. A szőlészet és borászat címénél ismételten figyelmébe ajánlom azt a kérelmemet, amelyet a 36-os bizottságban már előterjesztetten! volt, tudniillik az 50 holdnál kisebb védett szőlőbirtokosok kamatmérséklése tekintetében. A pénzügyminiszter úr a 36-os bizottságban nem volt abban a helyzetben, hogy egy újabb kategóriát állítson fel a kamat mérséklése tekintetében, azonban azzal biztatott, hogy majd az általános rendezés alkalmával fokozottabb támogatásban fogja részesíteni ezeket a szerintem legjobban rászorult szőlőbirtokosokat. Ezt a kérelmemet van szerencsém ezennel itt a plenumban is megismételni. Különben pedig a 9. címnél sajnálattal látom, — rátérek erre, ha már a kamatról és adósságról van szó — hogy a kamat- -es kölcsönszolgálatra ebben az 1941. évi költségvetésben felvett összeg percentualiter jóval nagyobb, mint a múltban volt ós ennek következtében ebben a rovatban rendelkezésre álló hitelösszegnek csak valamivel több mint a fele jut a tulajdonképpeni célra, a többi elmegy kamatra és tőketörlesztésre. Még egy felvilágosítást szeretnék kérni ezzel a címmel kapcsolatban a i. földinívelésügyi miniszter úrtól, és ez a borimport kérdése. Felvilágosítást kérek arra vonatkozólag, hogy ebben mi a kormánynak, illetve az igen t. miniszter úrnak az álláspontja. A 2. címnél, az államerdászetnól örömmel látom, hogy a szakoktatást jobban dotálják Én azt hiszem, hogy erdőterületeink növekedése és különösen azok földrajzi fekvése az erdészeti szakoktatás és szaktudás fontosságát lényegesen emelni fogja a jövőben és azt hiszem, hogy a költségvetés indokolásában érintett kárpátaljai szakiskolán kívül még jó egynéhány szakiskolát kell felállítani, mert különben a szakképzett személyzet utánpótlásával teljesen megakadunk., A középfokú szakoktatásnál az »alerdésziskola« kifejezést vagy megjelölést a magam részéről nem tartom nagyon szerencsésnek, mert hiszen az a fiatalember, aki kikerül az úgynevezett »alerdészi iskolá«-ból, csak a legritkább esetben bízható meg mindjárt alerdészi teendőkkel. Helyesebbnek vélném, ha ezt az iskolát »erdészeti altiszti iskola «-nak neveznék el, amelyből azután mint erdőőrök, főerdőőrök, alerdészek, stb., szóval egy bizonyos előmeneteli graduáció révén kerülhetnének az ezt az iskolát végzettek a középfokú képesítettek legmagasabb fokára, az alerdészi fokozatra. Egyáltalában az erdőkezelési személyzet státusát három, egymástól elválasztott részre osztanám, úgymint: először a tiszti részre, amely alatt értem a főiskolát végzetteket, vagyis az erdőmérnököket, azután a középfokú részre, amelybe tartoznának ezek az említett középfokú szakiskolát végzett erdőőrök, főerdőőrök, alerdészek, és végül a legénységi részre, hogy úgy fejezzem ki magamat, a legénységi állománybeli erdőlegények re, erdőkerülőkre, stb., akik közül azután talán egykettő egy különbözeti vizsga letétele után — talán éppen csak a legkiválóbbak — kerülhetne fel a középfokúak legalsó osztályába. ütésé Uta hovember %0-án, szerdáéi Az ellen azonban a leghatározottabban tiltakoznám, — mert hallottam ilyenirányú véleményt is — hogy a voit cseh-szlovak, a volt román középfokú szakoktatást mint rendszert átvegyük a magyar eraeszeti szakoktatásba, amire abszolúte semmi szükség sincs. Azokat, akik középtokú volt cseh-sziovák vagy román képesítéssel bírnak és különben megfelelnek az egyéb követelményeknek, természetesen át lehet venni a szolgálatba, de magát a rendszert a magyar szakoktatási rendszerben semmiesetre sem nosztrifikálnám. T. Képviselőház! Ha már az erdészetnél tartok méltóztassanak megengedni, hoy egészen röviden foglaükozzam az erdőgazdaság költségvetésével, amely tudvalevőleg az üzemeknél van. Itt előrebocsátom azt amit bizonyára tudnak t. képviselőtársaim, hogy az 1938/09. évben még csak 1U6.0UU katasztrális hold állami erdő volt. imnek a kiadása a zárszámadás szerint 5'7 millió pengő, oevétele pedig 47 millió pengő volt, deíieitje tehát majdnem 1 millió pengőt tett ki, annak ellenere, hogy a közigazgagtástól abban az évben kapott 15 millió pengőt, beszolgáltatott a közigazgatásnak 190.000 pengőt. Különféle számlatartozásai — gondolom — 6u0.000 pengővel» bevételi hátralékai pedig 700.000 pengővel szaporodtak. Ez vonatkozik a múltra és remélem, hogy a jövőben valamivel (kedvezőbb lesz ennek az állami kezelésnek a pénzügyi eredménye. Jtlzzel az említett 106.000 holddal szemben ez a költségvetés már 778.000, tehát majdnem 800.000 katasztrális holdról sízól, annak ellenére, hogy időköziben nagy * sajnálatomra 16.000 hold bizonyos csere következtébea kiment, kivétetett, gondolom a Nemzeti Közművelődési Alapba. Magát a cserét nem sajnálom, de azt, hogy most már egy alapnak erdeje is van, költségvetési szempontból nem tartom helyesnek. A jelen erdészeti költségvetés 29 millió pengő kiadással és 31 millió pengő bevétellel zárul, amelyben bizonyos beruházások benne foglaltatnak, de azt hiszem, hogy ezek a számok abszolúte nem fognak megállani, egyszerűen azért nem, mert hiszen ebben a költség; vetésben a keletmagyarországi és erdélyi erdők még nincsenek benne, ezzel bővülni fog a kör, tehát ez mind a kiadási, mind a bevételi oldalon lényeges változást okoz. de remélem, hogy ez a két, vagy hárommillió plusz még kimutatható lesz. mire a zárszámadás összeállítására kerül a sor. Én azonban nem annyira erről akarok be; szelni mint inkább arról hogy ha ez az állami erdőterület Erdély és Kelet-Magyarország nélkül is hétszeresére emelkedett, akkor mégis elvártam volna, hogy az indokolás a régi sablonos indokolásnál valamivel bővebb legyen és tájékoztasson bennünket, hiszen ez mind érdekel minket és érdekli azokat is, akik nem képviselők. Érdekel, hogy tulajdonképpen miféle erdők kerültek ide vissza. (Meskó Zoltán: Helyes!) és hogy tulajdonképpen hogyan használtatik fel ez a mégis igen tekintélyes összeg — " hiszen, amint mondottam, azelőtt 5'7 millió pengő volt a kiadás, most pedig 29 millió, pengő — ez a múlttal szemben mutatkozó óriási különbség, amely azonban a területnövekedésnek nem felel meg teljesen, mert hiszen a terület körülbelül nyolcszoros, a kiadás pedig a réginek nem egészen ötszöröse. De még így is igen tekintélyes összeg ez és így szeretnők, ha azt is részletesebben megítelhetnek, hogy ez az összeg helyes, vagy helytelen*.'
