Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-623

Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1940 november 20-án, szerdán. 623 fette, hogy míg- 1914-ben a háború következté­ben kedvezőbb konjunktúra kezdődött a mező­gazdaságra mindazokban az államokban, ame­lyek kívül maradtak a na<ry kataklizmán, addig- most — bár nem vagyunk benne a hábo­rúban, ami valamennyiünk szerencséje .— szinte dekonjunktúra előtt áll a mezőgazdasá­gunk. Nem tudnám teljes egészében osztani ezt a felfogást, mert egészen más helvzetben van most a hadviselésen kívül álló állam is, mint volt 1914-ben és igaz, h'ogy a termelést rentábilissá kell tenni, de viszont gondoskodni kell arról a széleskörű proletársásról is. a mezőgazdasági és ipari munkások millióiról és millióiról, akik tisztán a puszta létért küzde­nek és a puszta létük fenntartására töreked­nek, mert akár konjuktúra, akár dekonjunk­túra van a gazdasági életben, ezeknél csak a létfenntartás az, amiért küzdenek, amiért har­colhatnak, mert vagyont, anvagi jólétet, mun­kájuk réyén bizony nem tudnak szerezni. T. Kénviselőház! így tehát visszatérve az előbb említettekre, mindiárt szóváteszem azt a furcsa és abnzu3 számba menő jelenséget, ame^y a falvakban különösen a mezőgazda­sági munkasok körében tapasztalható. Kép­viselőtársaim is szóvátették már az élelmiszer­hiányt, a zsírhiáuyt és egyebeket. Erről nem kívánok met bővebben beszélni, de felhívom a kormány figyelmét erre a fnresa és különös jelenségre^ annvival _ is inkább, mert naervon érdekes bírt k^ölt ilvo n forma vonatkozásban a Szegedi Ui Nemzedék. ame 1 y°t én nem ol­vasok most fel. (Zaj a tr*él*ffl*<A'^dnlon.) mert ennek a kis cikkecsVének külpolitikai vonat­kozása van, én n^dic vap-yok annyira félté­keny az orszáo- külno^tíkai érdekeire, ho^y semmilven ártó szándékkal, még e^v cikk fel­öl Ví»«á a »VRl seni akarom azokat érinteni. T. Kénví=előház! "Pá kell mutatnom a had­bfivonultak k^rül előforduló fnrosq anomá­liára. A hadbnvonnlt mezőgazdasági munká­sok a, nvár fniv-qmán — mondhatni — szinte munkájuk mellől vonultak hadba és az az ér­dekes, hogy t ;í bbfelől iVéretet kaptak arra, hop-v amennyiben visszajönnek, az ott eltöltött ideiükért legalább munkával majd kárpótlást kannak, hogy fenntarthassák magukat és csa­ládjukat. Az ínségsegély rendszere, nagyon hegyesen, megszűnt, de a kormányzatnak mé^is kellen^ gondoskodni sírról, hogvaz ísry a nyáron a katonaságnál eltöltött ídeiük kö­vetkeztében kenyér nélkül maradt családik — munka révén — legalább^ kenyérhez, félig 1­m^ddig emberi él pf ehetőségekhez jussanak. Mégis nagyon sajnálatosan tanasztaljuk azt, a tényt, hogy míg- munka°zolgálatos századok vannak és dolgoznak, addig a mezőgazdasági munkások e^rei és ezj*ei nem tudnak hozzá­jutni munkához és tétlenségre vannak kár­hoztatva. Nagyon érdekesek a hozzám érkezett erre vonatkozó levelek tömegei, amelyekben sze­rencsétlen emberek elmondják, hogy most koplalásra vannak kárhoztatva. Engedtessék meg" nekem annak kijelentése, hogy a kopla­lás nem jó tanácsadó a jövői'3. Amikor ezek az emberek a nyáron bevonultak, munkás­társaik gondoskodtak valamennyire család­jukról, azok adtak össze néhány mázsa búzát, hogy a család éhen föl ne forduljon, de ami­kor felhívták a munkáltatók figyelmet arra, hogy ők is álljanak oda segíteni ezeknek a szerencsétlen munkásoknak, a kérést moso­lyogva fogadták. Nem mondom, hogy minde­nütt így történt, de voltak helyek, ahol így történt és bizony elsősorban a földművelés­ügyi kormányzatnak lenne kötelessége ezekre a jelenségekre felfigyelni és minden rendel­kezésére álló eszközzel segítségére lenni ezek­nek a munka és kenyér nélkül maradt mező­gazdasági munkásoknak. Hol történjék ez? A munkanemek egész lehetősége áll itt előttünk, inert különösen ez az esztendő.^ ez az abnormis időjárás hívhatja fel a kormány figyelmét a súlyos teendőkre. Mert én nem osztom azt a nézetet, hoty nincs például Öntözőcsatornákra szükség. Véletlenül ebben az esztendőben nincs szükség, de eljö­het az idő, amikor majd lesz és csatorkaren d­szerünket egységesen és észszerűen ki is kell építeni. Én hiszem, hogy az erre vonatkozó tervek a földmívelésügyi minisztérium víz­rajzi osztályán el is készültek már, de ezeket végre kellene hajtani és el kellene készíteni az ország csatornahálózatát. Erről meir va­gyok győződve, mert nemcsak ebben az év­ben fordult elő, hogy hatalmas vízkárokat okozott az abnormis időiárás. Kisebb mérték­ben szinte évről-évre előforduló jelenség ez nálunk a Sajó, a Tisza és egyéb folyók kiön­tései következtében töltések hiánya miatt. El­ismerem viszont, hogy most a hndseregnek kell a nénz és sok nénz kell. de ezeket a szük­ségleteket, amelyeket említettem, nem lett volna szabad a kormányzatnak a termelés érdekében sem figyelmen kívül hagyni és mindent el kellene követni éppen a termelés -ólfeFogott érdekében, mert amíg ez a kér­dés megoldatlan, hiába beszélünk szervezés­ről, földreformról és egyebekről. Ügy vélem, ez szinte alapja a mezőgazdaság ama nagy kérdéseinek, amelyek itt ágaskodnak és meg­oldásra várnak, azonban esak ezekkel kap­csolatban lehet őket a megoldás útjára jut­tatni. Felhívom a kormányzat figyelmét a munkabérek körül tapasztalt furesfi jelen­ségre is. Az előadó úr meglehetősen terjedel­mes és érdekes előadásában utalt a mezőgaz­dasági munkabérmegállapító bizottság műkö­désére is, mondván, hogy a munkabérmeg­állapító bizottságok munkássága nyomán már nagymértékben hozzájárultak a mezőgazda­sági munkások életviszonyainak javulásához és életszínvonalának emeléséhez. (Bodor Már­ton: Nem vettük észre!) Bocsánatot kérek, de én ezzel a véleménnyel szemben ellenvéle­ményt jelentek be, mert mi ezt az egész országban sehol sem tapasztaltuk. Én. aki az Országos Munkabérmegallamto Bizottságnak tagja vagyok és akinek kezében vannak az erre vonatkozó összes adatok, ezek­nek az adatoknak birtokában állíthatom, hogy mi a munkabérmegállapítás terén még egy tyúklépést is alig tettünk előre, először azért, mert az egész országban nincs megállanítva a munkabér, másodszor, mert a munkabéreket olyan időben állapították meg, amikor ez az intézkedés nem éreztethette volna hatását az esetben sem. ha a munkabéreket a munkásság­életszínvonala emelésének megfelelően áll a ol­tották volna meg. De nem így történt. Utólag állapították meg, például az aratási munká­nál a 2 nengő, 2 pengő 80 filléres munkabére­ket. (Felkiáltások a jobboldalon és a balolda­lon; Half Hol?) Ttt van. ez a füzet tartalmazza őket. Itt van például Bihar megye. (Egy hang a baloldalon: Két nenaőf) Igenis, 2 pengő és 2 pengő 80 fillér. (Felkiáltások a .jobboldalon: 10 pengő talán! — Egy hang balfelől: t Békés­ben 10 pengő volt!) Bocsánatot kérek, én most ezt a tételt olvasom fel; az más kérdés, hogy 94*

Next

/
Thumbnails
Contents