Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-623
Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1940 november 20-án, szerdán. 623 fette, hogy míg- 1914-ben a háború következtében kedvezőbb konjunktúra kezdődött a mezőgazdaságra mindazokban az államokban, amelyek kívül maradtak a na<ry kataklizmán, addig- most — bár nem vagyunk benne a háborúban, ami valamennyiünk szerencséje .— szinte dekonjunktúra előtt áll a mezőgazdaságunk. Nem tudnám teljes egészében osztani ezt a felfogást, mert egészen más helvzetben van most a hadviselésen kívül álló állam is, mint volt 1914-ben és igaz, h'ogy a termelést rentábilissá kell tenni, de viszont gondoskodni kell arról a széleskörű proletársásról is. a mezőgazdasági és ipari munkások millióiról és millióiról, akik tisztán a puszta létért küzdenek és a puszta létük fenntartására törekednek, mert akár konjuktúra, akár dekonjunktúra van a gazdasági életben, ezeknél csak a létfenntartás az, amiért küzdenek, amiért harcolhatnak, mert vagyont, anvagi jólétet, munkájuk réyén bizony nem tudnak szerezni. T. Kénviselőház! így tehát visszatérve az előbb említettekre, mindiárt szóváteszem azt a furcsa és abnzu3 számba menő jelenséget, ame^y a falvakban különösen a mezőgazdasági munkasok körében tapasztalható. Képviselőtársaim is szóvátették már az élelmiszerhiányt, a zsírhiáuyt és egyebeket. Erről nem kívánok met bővebben beszélni, de felhívom a kormány figyelmét erre a fnresa és különös jelenségre^ annvival _ is inkább, mert naervon érdekes bírt k^ölt ilvo n forma vonatkozásban a Szegedi Ui Nemzedék. ame 1 y°t én nem olvasok most fel. (Zaj a tr*él*ffl*<A'^dnlon.) mert ennek a kis cikkecsVének külpolitikai vonatkozása van, én n^dic vap-yok annyira féltékeny az orszáo- külno^tíkai érdekeire, ho^y semmilven ártó szándékkal, még e^v cikk felöl Ví»«á a »VRl seni akarom azokat érinteni. T. Kénví=előház! "Pá kell mutatnom a hadbfivonultak k^rül előforduló fnrosq anomáliára. A hadbnvonnlt mezőgazdasági munkások a, nvár fniv-qmán — mondhatni — szinte munkájuk mellől vonultak hadba és az az érdekes, hogy t ;í bbfelől iVéretet kaptak arra, hop-v amennyiben visszajönnek, az ott eltöltött ideiükért legalább munkával majd kárpótlást kannak, hogy fenntarthassák magukat és családjukat. Az ínségsegély rendszere, nagyon hegyesen, megszűnt, de a kormányzatnak mé^is kellen^ gondoskodni sírról, hogvaz ísry a nyáron a katonaságnál eltöltött ídeiük következtében kenyér nélkül maradt családik — munka révén — legalább^ kenyérhez, félig 1m^ddig emberi él pf ehetőségekhez jussanak. Mégis nagyon sajnálatosan tanasztaljuk azt, a tényt, hogy míg- munka°zolgálatos századok vannak és dolgoznak, addig a mezőgazdasági munkások e^rei és ezj*ei nem tudnak hozzájutni munkához és tétlenségre vannak kárhoztatva. Nagyon érdekesek a hozzám érkezett erre vonatkozó levelek tömegei, amelyekben szerencsétlen emberek elmondják, hogy most koplalásra vannak kárhoztatva. Engedtessék meg" nekem annak kijelentése, hogy a koplalás nem jó tanácsadó a jövői'3. Amikor ezek az emberek a nyáron bevonultak, munkástársaik gondoskodtak valamennyire családjukról, azok adtak össze néhány mázsa búzát, hogy a család éhen föl ne forduljon, de amikor felhívták a munkáltatók figyelmet arra, hogy ők is álljanak oda segíteni ezeknek a szerencsétlen munkásoknak, a kérést mosolyogva fogadták. Nem mondom, hogy mindenütt így történt, de voltak helyek, ahol így történt és bizony elsősorban a földművelésügyi kormányzatnak lenne kötelessége ezekre a jelenségekre felfigyelni és minden rendelkezésére álló eszközzel segítségére lenni ezeknek a munka és kenyér nélkül maradt mezőgazdasági munkásoknak. Hol történjék ez? A munkanemek egész lehetősége áll itt előttünk, inert különösen ez az esztendő.^ ez az abnormis időjárás hívhatja fel a kormány figyelmét a súlyos teendőkre. Mert én nem osztom azt a nézetet, hoty nincs például Öntözőcsatornákra szükség. Véletlenül ebben az esztendőben nincs szükség, de eljöhet az idő, amikor majd lesz és csatorkaren dszerünket egységesen és észszerűen ki is kell építeni. Én hiszem, hogy az erre vonatkozó tervek a földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályán el is készültek már, de ezeket végre kellene hajtani és el kellene készíteni az ország csatornahálózatát. Erről meir vagyok győződve, mert nemcsak ebben az évben fordult elő, hogy hatalmas vízkárokat okozott az abnormis időiárás. Kisebb mértékben szinte évről-évre előforduló jelenség ez nálunk a Sajó, a Tisza és egyéb folyók kiöntései következtében töltések hiánya miatt. Elismerem viszont, hogy most a hndseregnek kell a nénz és sok nénz kell. de ezeket a szükségleteket, amelyeket említettem, nem lett volna szabad a kormányzatnak a termelés érdekében sem figyelmen kívül hagyni és mindent el kellene követni éppen a termelés -ólfeFogott érdekében, mert amíg ez a kérdés megoldatlan, hiába beszélünk szervezésről, földreformról és egyebekről. Ügy vélem, ez szinte alapja a mezőgazdaság ama nagy kérdéseinek, amelyek itt ágaskodnak és megoldásra várnak, azonban esak ezekkel kapcsolatban lehet őket a megoldás útjára juttatni. Felhívom a kormányzat figyelmét a munkabérek körül tapasztalt furesfi jelenségre is. Az előadó úr meglehetősen terjedelmes és érdekes előadásában utalt a mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság működésére is, mondván, hogy a munkabérmegállapító bizottságok munkássága nyomán már nagymértékben hozzájárultak a mezőgazdasági munkások életviszonyainak javulásához és életszínvonalának emeléséhez. (Bodor Márton: Nem vettük észre!) Bocsánatot kérek, de én ezzel a véleménnyel szemben ellenvéleményt jelentek be, mert mi ezt az egész országban sehol sem tapasztaltuk. Én. aki az Országos Munkabérmegallamto Bizottságnak tagja vagyok és akinek kezében vannak az erre vonatkozó összes adatok, ezeknek az adatoknak birtokában állíthatom, hogy mi a munkabérmegállapítás terén még egy tyúklépést is alig tettünk előre, először azért, mert az egész országban nincs megállanítva a munkabér, másodszor, mert a munkabéreket olyan időben állapították meg, amikor ez az intézkedés nem éreztethette volna hatását az esetben sem. ha a munkabéreket a munkásságéletszínvonala emelésének megfelelően áll a oltották volna meg. De nem így történt. Utólag állapították meg, például az aratási munkánál a 2 nengő, 2 pengő 80 filléres munkabéreket. (Felkiáltások a jobboldalon és a baloldalon; Half Hol?) Ttt van. ez a füzet tartalmazza őket. Itt van például Bihar megye. (Egy hang a baloldalon: Két nenaőf) Igenis, 2 pengő és 2 pengő 80 fillér. (Felkiáltások a .jobboldalon: 10 pengő talán! — Egy hang balfelől: t Békésben 10 pengő volt!) Bocsánatot kérek, én most ezt a tételt olvasom fel; az más kérdés, hogy 94*
