Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-622

622 Az- országgyűlés képviselőházának 156, ülése 19 AO november 20-án, szerdán. kalmasak zöldség- é.s főzelékféléknek a szárítására is. Információim szerint, sajnos, a gazdák idegenkednek ezeknek a berendezéseknek az igénybevételtől. Talán a mázsánkénti 4—5 pengőt sokallják, pedig kalkulációim szerint rentábilis volna ezeknek az igénybevétele. Azok a hibák, amelyekre beszédem elején voltam bátor rámutatni, különösen az értékesítés síkján mozognak. Legyen szabad itt rátérnem pár szóval, objektív szemszögből nézve, egyik legidőszerűbb kérdésünkre, a zsír- és szalonnahiányra. A. zsír- és szalonnahiányt, ha politikamentesek vagyunk, nem szabad kizárólag egy tényezőre visszavezetni. A kukoricahiány ugyan komoly alapot szolgáltatott, de tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy a zsár- és szalonnahiány eredete igen egyszerű és logikus következménye annak, hogy 1939 augusztus 26-án a zsír árát rögzítették (Felkiáltások jobbfelől: A legalacsonyabb áron!) és pedig igen alacsony áron, — nem kívánok most arról szólni, hogy miért éppen ezt a legalacsonyabb árat vették alapul, hiszen évek óta akkor volt a legalacsonyabb a zsír ára — ugyanakkor azonban a sertésár csak az export-relációban volt rögzítve. Ez egyértelmű volt azzal az intézkedéssel, mintha hatóságilag intézkedtünk volna, hogy zsírt ne termeljünk. Erre csak azért voltam bátor tisztelettel rámutatni, hogy ebbe a hibába ne essünk a szarvasmarháknál. Nem lehet érdektelen, t. Ház, a nyersbőrkérdés sem. Óriási az az érték, amelyet a múltban az országból nyersbőr formájában az állattal kivittünk. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a Németországba és Olaszországba exportált állatok bőreinek legalább a fele visszakerüljön. (Gesztelyi Nagy László: Ök is ragaszkodnak hozzá!) Á sertésbőrnél eddig az volt a gyakorlat, hogy a sertésbőrt szalonnaárban ér tékesítettük. Ha a sertésbőrt külön értékesítjük, feltétlenül már most előre gondolnunk kell arra, hogy a sertésbőrnél ugyanaz az ár legyen, mint a szalonnánál, hogy ezáltal a gazdákat károsodás ne érje. Nagy örömmel állapítom meg, ~- inindöszsze csak egy mondatot kívánok erről szólni —• hogy lótenyésztésünk fejlesztésére Erdély kiválóan alkalmas terület A gyónjuk érdes évről-évre nyer fontosságában. Míg a zsír- és szalonnahiány okánál óvakodtam csak az árpolitikát felhozni, addig a juhtenyésztés visszafejlődésének és a gyapjútermelés nagy visszaesésének okául kizártja,; az árpolitikát kell megjelölnöm. (Ügy van! Ügy van!) Ennek igazolására legyen szabad röviden csak két adatra rámutatnom. A csonkaország állományát számítva, 13%-kal esett vissza a juhállomány és 28%-kai a gyapjútermelés. A jövő kilátása itt is kedvezőbbek, a szép Erdély, mint oly sokban másban, ebben is segítségünkre siet. Erdélyben 4-99, kereken 5 pengő volt a gyapjú ára. Nem lett volna méltányos a üli 2-80 pengős árainkat Erdélyre is alkalmazni, ezért ott most 4 pengőért váltottuk be a gyapjút. A differenciát az állam viseli. Nem szabad megfeledkeznünk a szép reményekre jogosító baromfitenyésztésről sem. Sajnos, itt is visszafejlődést találunk részben a kb. 1C00 vagon angliai kivitel kiesése, részben a belső fogyasztás visszaesése következtében. A Nemzeti Bank ezen kimondottan.devizaszerző tevékenység előmozdítására, a belső árakat igen alacsonyan tartotta. Mindent el kell követni ennek a főként kisemberek által folvtatott üzemágnak a fejlesztésére, serkentésére. A jövő elég kedvezőnek Ígérkezik, mert részben a hústalan napok bevezetése következtében nagyobb lesz a belső fogyasztás, másrészt az északi államok, valamint Németország és Svájc is jó elhelyezési piacnak Ígérkezik. Legyen szabad a múltból azt a tapasztalatot levonnom, hogy az árrögzítést csak abban az esetben alkalmazzuk a mezőgazaasásri cikkeknél, ha azok elsőrendű közszükségleti cikkek; azoknál a cikkéknél viszont, amelyeknek nagyrésze exportra kerül, például a gyógynövények, kerti- és zöldségmagvak stb., az árakat nem szabad rögzíteni. (Bánó Iván: Nem veszik át!) Továbbá; amely cikknél a nyersanyag ára rögzítve van, ott kívánjuk, hoery a kikészílett áruk ára is rögzíttessék. Például a nyersborsó ára fix. a hántolt borsóé szabad. A nyugodt és reális termelés legfőbb biztosítéka a helyes, konzekvens árpolitika. A termelésre serkentőleg ható árpolitikát pedig leginkább, — mondhatnám talán: csakis — az olyan gyakorlati ember folytathat, aki tisztában vanagvakran változó elemekkel és azok hatásaival. így domborodik ki az a szerves Öszszefüggés, — amint néhány rképviselőtársam már említette, — amely az értékesítés és a termelés között fennáll és merem _ állítani, hogy «zta problémát addig nem tudjuk megoldani, ami'

0- az értékesítés kormányrúd ja — ez az árnolitika — a termelésspl npm ^szpontosul esry kézben. (Helyeslés jobbfelől.) Hoey egy banális hasonlattal legyen szabad élnem: ieleuleg pgy olvan autóba ülünk he. amelynek nincs karburátora, porlasztó készüléke. Be kell feieznem beszédempt. Az agrártársadalom minden tagját át kell hatnia az agrár gondolatnak, amelyet a mélyen t. miniszter úr említett egyik beszédben, amelynek 3 parancsolata van: a tpnnőföld eredének fokozása, a falu népének földhöz juttatása és a ie^melés folytonosságának és rentabilitásának biztosítása. Ha ezt a három parancsot maradéktalanul véére tndjuk hajtani, akkor diadalmasan fog lengeni Magyarország a^rárlobosrója. A mai idők minden néptől komoly áldozatokat követelnek. Mintha ajó Isten az emberiséget próbára akarná tenni, súlyos csapásokat mér rájuk amelvek súlya alatt a csenevészek, a gyencébbek elvéreznek, pl pusztulnak, míg a lemondani, az áldozni tudók megerősödve, a nélkülözéstől mesracélosndva tu diák teljesíteni a nemzetükre váró további feladatokat. A miniszter úr iránt érzett abszolút bizalmamnál fo""va a földmívelésüfrvi költségvetést örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a ynhbolrfalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Szeder János jcffyző: Szpder Ferenc. Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! A szokásoktól eltérően én sem a költségvetéssel foglalkozom részletesen, hanem a költségvetéshez tartozó olyan problémákat teszek szóvá, amelyek véleményem szerint megoldásra várnak és amelyek megoldása tekintetében^ a földmívelésügyi kormányzatnak meglehetősen súlyos szava van. Előttem szólott képviselőtársaim többékevésbbé a mezőgazdasági termelés^ organizációjának a hiányaival, az értékesítés k^rül előforduló anomáHákkal foglalkoztak és majdnem kivétel nélkül a mai árrögzítés ellen fogj laltak állást, mondván, hogy a mezőgazdasági termelés nem rentábilis, és volt a felszólaló képviselő urak közütt olynn is, aki felemlí-