Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-619
'Az országgyűlés képviselőházának 156. (Ügy van! Ügy van!) Még ha a modern gazdálkodás kapcsán csökkenteni akarjuk is Magyarországon a búzatermelést, a búza árának jelentősége akkor is megmarad abban, hogy a búzának még ma is bizonyos mértékben árszabályozó hatása van. A búzavaluta még ma is az egymásközötti kölcsönügyletek biztositéka (Úgy van! a baloldalon.) és voltaképpen a búza az, amelyhez a tájékozódásban elmaradottabb mezőgazdasági lakosságunk még ma is igazodik. (Egy hang a baloldalon: Igazi aranyvaluta!) De ha indokolt volt az elmúlt években a 20, sőt aratás előtt 22 pengős búzaárat biztosítani, akkor igazán nem tudom, mi indokolja most azt, hogy ebben az évben 20 pengő alá' menjünk le a búzával. Mert kénytelen vagyok Matolcsy Mátyás képviselőtársamnak a 20 pengős búzaárról mondott t kifogásaival szemben megmondani, hogy például — vegyünk egy távoli vidéket — Tiszalökön a 23-40 pengős elméleti búzaár 71 kg-os fajsúlyú kisgazda-búzánál voltaképpen 1769 pengő. Nem kell a részleteket felolvasnom, mert hiszen mindenki ki tudja számolni, ha a levonásokat figyelembe veszi. (Boér Ágoston: A minőség leromlása ^íiatt van ez!) Ugyanez volt a helyzet a sertésáraknál is, de még ma is ugyanez a helyzet például a hízott szarvasmarha áránál. Félesztendő óta ebben semmi emelkedés nincs és nem lesz nehéz megjósolni, hogy ahogy a rossz árpolitika, a sertésárak rossz megállapítása zsírhiányt idézett elő, ugyanúgy be fog következni rövid időn belül a húshiány, a marhahús hiánya, mert csak sovány és elaggott marhákat fognak levágni, mert a mai hízott marhaárak mellett nem lehet marhát hizlalni. Én sokszor azt mondom, hogy közélelmezésünknek, közellátásunknak az a szerencséje, hogy a kisgazda embernek nincs még állandóan kezében a ceruzája. Ha ugyanis a kisgazda ember rendszeresen számításokat végezne, akkor régen rájött volna már arra, amire némelyik nagybirtok rájött, hogy egyikmásik termelési ággal nem szabad foglalkozni, mert ráfizetnek. _ ; A pénzügyminiszter úr egy megdöbbentő kijelentést tett expozéjának elmondása alkalmával. Azt mondta t a pénzügyminiszter úr, hogy nem szabad az árakat emelni azért, mert valamely árúcikkből kevés van. Nem tudom, mit gondolt a pénzügyminiszter úr, amikor ezt az abszolút agrárellenes kijelentést tette. Amellett, hogy ez ellen szól a közgazdaság legelemibb törvényeinek, a kínálat és a kereslet törvényének, emellett még a mezőgazdasággal szemben való tájékozatlanságot is mutatja. Ügy látszik, a pénzügyminiszter úr nem tudja, hogy a magyar mezőgazdaságnak az idén ebből a kicsiny termésből, ebből a kevés termésből kell fedeznie nemcsak a multesztendei magas, hanem az idén még inkább megnövekedett kiadásait. (Ügy van! a baloldalon.) Igenis tehát az a körülmény, hogy valamilyen árúból, mezőgazdasági árúból kevés van. önmaga is indokolttá teszi az árak emelését. (Ügy van! a baloldalon.) T. Ház! Legyen szabad megmondanom itt. hogy én a magam részéről ebben a kér-désben a legnagyobb hibát ott látom, hogy mindig abból indulnak ki Magyarországon az árak megállapításánál, hogy bizonyos társadalmi osztályok milyen mezőgazdasági árak mellett tudnak megélni. Bocsánatot kérek, ezt a gondoskodást megfordítva kell végezni. Először azt kell kiszámítani, hogy milyen árak mellett tud a mezőgazdaság haszonnal termelni. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon és a jobbközépen.) ülése 19 W november 20-án, szerdán. 619 Azután azokat a foglalkozási ágakat, amelyek fixfizetésből élnek, hozzá kell segíteni ahhoz, hogy még ilyen árak mellett is meg tudjanak élni. (Űgp van! Ügy van! a baloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy itt az agrárolló kérdésével kapcsolatban annál is inkább tegyek néhány megállapítást, mert amint a múlt esztendőben ugyancsak a földmi velésügyi tárca költségvetési vitája során voltam bátor megállapítani, a legnagyobb értékesítési konjunktúra idején határozottan szétnyílt az agrárolló. Akkor szerényen megjósoltam, hogy a mezőgazdaságra nézve ebből súlyos hátrányok származnak. Azt látom, hogy ez az^ állapot teljes mértékben be is következett és igaza van éppen ennek a kérdésnek megítélésénél Matolcsy Mátyás képviselőtársamnak, amikor azt mondia, lehet, hogy a gazdaságstatisztikusok annak a bizonyos százas indexszámnak egyik, vagy másik esztendőre - való helyezésével az agrárolló nyílását számadatokkal el tudják tüntetni, a valóság azonban az, hogy az agrárolló ma élesebben kinyflottés veszedelmesebben fenyegeti a mezőgazdaságot, mint a múltban. És még nem is azt mondom, amit a t. képviselőtársam mondott, hogy az idén a f kevesebb termés mellett kevesebbet lehet vásárolni iparcikkekből, hanem azt mondom, hogv ha bő termés van, akkor is van agrárolló. Ha azt nézem, hogy 1913-ban egy köbméter épületfáért kellett adni 201 kiló búzát, ma pedig kell adni 419 kiló búzát, vagy kellett adni 32 kiló élősertést, ma pedig keŰ adni 63 kiló élősertést, vagy ha azt nézem, hogy a földmíves, vagy jobb gazdaember számára elsőrendűnek számító, főleg sryapúíszövet ruháért kellett adni a háború előtt 156 kiló búzát, ma pedig 390 kiló bú-át, vagy 25 kiló élősertést ma pedig 58 kiló élősertest ha továbbá azt nézem, hogy ezer darab tégláért a múltban 139 kiló búzát kellett adni, ma pedig 183 kiló búzát vagy 23 kiló élősertést, ma pedig 27 kiló élősertést; ha hozzáveszem azt, amit mindnyájan tudunk, hogv a múlt esztendőben 1 pár cipőt körülbelül 60 kiló búza aráért lehetett megvenni, ma pedig több mint 100 kiló búza kell érte; akkor határozottan megállapíthatom, hogy van agrárolló. T. Ház! Őszintén sajnálom, hogy számos kérdésre nem térhetek rá. be kell a beszédemet fejeznem. Miután látom, hogy rendszertelenség van, az a rendszertelenség, amelyet itt Németh Andor t képviselőtársam felsorolt fennáll, én a költségvetést csak azért fogadom el, mert Gaal Gaston arra tanított, hogy a költségvetés az országé. (Éljenzés és taps. — A szónokot többen üdvözlik.) Flnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Szeder János jegyző: Boér Ágoston! Elnök: Boér képviselő urat illeti a szó Boér Ágoston: T. Ház! A Matolcsy Mátyás, Németh Andor és Nagy Ferenc képviselőtársaim beszédében elhangzott egyes kérdésekkel nem tudok foglalkozni részben azért, mert rövid idő áll rendelkezésemre, részben pedig azért, mert igen sok kérdésben nyitott kapukat döngettek. Legyen szabad nekem csupán egyet nagy általánosságban megjegyeznem. Legyen mindenki meggyőződve arról, mint amikép a Magyar Élet Pártjának minden egyes tagi a meg van győződve, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszter, gróf Teleki Mihály (Éljenzés és taps a jobboldalon es à középen)mindent elkövet,úgy ő maga, minta minisztérium minden tisztviselője, azoknak a
