Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-610

$íö Ai országgyűlés képviselő h áz&n&tc lő szén bizonyos, hogy az értékesítés kérdése is, ha termelésünk a mai irányban mozog, rend­kívül nehéz lesz. T. Ház! Nemcsak a tengerentúli államok versenyével kell majd számolnunk, hanem itt lesz egy sokkal közeiebbeső országnak, Orosz­országnak a megszervezett mezőgazdasága, amely olyan erős versenytársa lesz majd a magyar mezőgazdaságnak, hogy ezzei már most számolnunk kell. Éppen ezért úgy látom, hogy a szemteraielés a jövőben jelentőség tekintete­ben csökkenni fog. Ne felejtsük el, hogy pél­dául, a búzaértékesítés tekintetében is az el­múlt években, amikor a szükségletek fokozód­tak, miiyen nehézségekbe ütköztünk. Most lát­juk, mennyire rossz volt az egész termelési po­litikánk a multhan, amikor a búzatermelés fo­kozását a kormány egyenesen premizálta. T. Ház! Ennek a kérdésnek megoldása szintén a termelés irányításának keretebe tartozik, ép­pen ezért úgy látom, hogy a jövőben inkább az állattenyésztésen lesz a bangsúiy, mert egé­szen bizonyos, hogy a búzát, a szemestermel­yényt a tengerentúli államok is, minden igény­nek megtelelő mennyiségűén tudják majd az európai piacokra einozni, de áliatot, vágóálla­tot, tenyészállatot egészes bizonyos nem fognák tudni szállitani. Eooen van tenát az állat­tenyésztés jelentősége a jövőben. Ebben a kérdezőén, t. Haz, a lótenyésztést kivéve, a legteljesebb elismerés illeti a föidmi­veiésügyi kormányzatot. Az állattenyésztés te­rén úgy a minőségi, mint a mennyiségi te­nyésztési színvonal vonatkozásában olyan ma­gasan állunk, hogy Európában kevés állam van, amely velÜK ebben versenyeznet.Énebben a vonatkozásban más feladatot is látok az állattenyésztés terén. Ha a béke éved bekövet­keznek, a hadviselő államokban nemcsak te­nyészállat tekintetében, baneni vágóállat te­kintetében is olyan nagy szükséglet fog jelent­kezni, hogy mi ezeket a konjunkturális éveket igenis, ki fogjuk tudni használni akkor, ha kellő időben el is készülünk erre a konjunk­túrára. T. Ház! Külön említettem meg, hogy amíg az állattenyésztés egyéb ágaiban határozottan nagy emelkedés és fejlődés van, addig a lóte­nyésztés kérdésében a legnagyobb rendszertelen­séget látom, mert semmiesetre sem áll arány­ban a lóállamány tenyészszínvonala azzal az összeggel, amelyet ebben az országban a lóte­nyésztés fejlesztésére fordítunk. (Ügy van! ügy van! a baloldalon.) Tehát a cél az, kell hogy legyen, hogy kiválogassuk azokat a ter­meivényeket, amelyeknek termelése a jövőben ebben az új gazdasági rendben elhelyezhető lesz a külföldi piac kívánalmainak megfele­lően, hogy a földmivelésügyi kormányzat min­den rendelkezésére^ álló erővel és eszközzel ezeknek a termel vényeknek a termesztését és nemesítését forszírozza. Az irányított gazdál­kodás, amint említettem, csak irányított árpo­litika mellett lesz lehetséges. Nem lehet terme­lést irányítani a mai árpolitikával, amikor a termelési árakat emelem és ugyanakkor az ér­tékesítési árat nem emelem vagy csökkentem. (Rajniss Ferenc: Helyes! Igaza van!) Ezzel a termelési politikával nemhogy elősegítenénk az irányított mezőgazdálkodást, nemhogy elő­készülnénk egy nehezebb időre, hanem egyene­sen tönkre fogjuk tenni a magyar mezőgazda­ságot. Itt nem lehet semmiféle inflációval fe­nyegetőzni, itt nem lehet semmiféle árdrágí­tási folyamat megakadályozásáról beszélni ak­kor, amikor az egyik oldalon, a termelési költ­6'. ülése 1ÚU0 november àô-àn, sZetdaUé ségek oldalán megengedik az emelkedést, ugyanakkor pedig az ár oldalán elvágják a további emelkedés lehetőségét. (Ügy van! Ügy van! a Jobb- és baloldalon. — Rajniss Ferenc: De miért csinálják és ki csinálja 1 ? Ez a nagy kérdés! — vitéz Jaross Andor közbeszól.) Egy pár igen érdekes adat áll rendelkezé­isemre, amely ugyancsak a jelenlegi árkormány­biztosságnak egy ferde intézkedésére mutat. Az árkormánybiztosság megállapította két igen fontos mezőgazdasági termeivénynek és közélelmezési cikknek az árát: a borsóét és a szójababét. Ha megnézzük ezeknek a termeivé­nyeknek a ;belértékét, akkor azt látjuk, — hogy csak a fehérjeértéket említsem — hogy a borsó fehérjetartalma 17%, a szójababé 26%. Ezzel szemben az árkormánybiztos a szójabab árát 31 pengőben állapította meg, a borsó árát 50 pengőben. T. Ház! Ezt csak mint dokumentumot akarom felhozni, mert a helyzet ilyen nem ismerésének láttán nem lehet — pártpolitika nélkül — jogos kritikát nem gyakorolni, mert nem vállalhatja senki a felelősséget... (Kun­der Antal: Maga vállalja, tagja a kormány­pártnak!) T. képviselőtársam, ha vállalnám, akkor nem említeném ezeket. (Taps a jobb­oldalon.) Legyen meggyőződve az igen t. kép­viselőtársam arról, hogy a Magyar Élet Pártjában helyetfoglaló agrárpolitikusok leg­nagyob része úgysem ért egyet az árkormány­biztosságnak ezzel az intézkedésével. (Úgy van jobbfelől. — Közi Horváth József: Az árkormánybiztossággal senki sincs megelé­gedve!) Csak az a különbség, t. képviselőtár­sam, hogy mi hiszünk abban, hogy a kor­mány ezeket az általunk előadott sérelmeket orvosolni fogja. (Zaj a baloldalon.) Ismerve a földmivelésügyi miniszter úr­nak is az álláspontját, aki igen sokszor és igen keményen harcol, hogy ez a kérdés mielőbb szervesen megoldassék, bízom abban, hogy ezt a kérdést meg is fogja oldani. T % Ház! Irányított gazdálkodás, illetőleg irányított termelés és irányított árpolitika mellett elkerülhetetlen az, amit Kunder igen t. képviselőtársam említett: az irányított ke­reskedelem. Ez a három annyira szervesen összetartozik, hogy ezeknek mielőbbi meg oldása nélkül nem látom biztosítottnak a ma­gyar mezőgazdaságot. (Egy hang a balolda­lon: Jöjjön ide! — Rajniss Ferenc: Adunk két ellenzékit Megayért!) Itt köszönetet kell mondanom a Kül­kereskedelmi Hivatal munkájáért, amely a túloldalról annyira támadott r egykéz-rendszert megvalósította, hiszen ma már a legtöbb ter­meivény külföldi értékesítésénél meg vau oldva az egykéz-rendszer; ennek C3ak a ki­szélesítését kívánom. De ha kifelé meg van szervezve a kereskedelem, akkor a kereske­delmet befelé is meg kell szervezni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Az előbb a termelési költségekről beszéltem. Ha a termelési költségekről beszé­lünk, akkor szorgalmaznunk kell a pénzügy­miniszter úr által már a tavalyi ev folya­mán bejelentett, de azt hiszem, a jelenlegi nehéz viszonyok közt még el nem készült adóreformnak mielőbbi keresztülvitelét. Ami­kor én adóreformról beszélek, nem az adó­ügyi igazgatás, illetőleg a pénzügyi igazga­tás reformját gondolom, amely amúgyis szük­séges, mert rendkívül sok intézkedést és rend­kívül sok adónejnet kell az .egyes adófizető

Next

/
Thumbnails
Contents