Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-823

Az országgyűlés képviselőházának 159. tendei, vagy ly esztendei szolgálat után — ezek a leggyakrabban előforduló esetek — egy életen keresztül, sokszor 60—7Ü—80 éves korukig élvezzék az állami nyugellátást, de ugyanakkor esetleg más jövedelmező foglalkozásuk, vagy földbirtokuk is legyen, Ez vonatkozik a tisztviselői kategóriákra éppúgy, mint az altiszti kategóriákra. En tehát nagyon kérem a miniszter urat, hogy ha van rá mód, méltóztassék a jövőben ezzel a kérdéssel külön foglalkozni. En azt hiszem, igen tekintélyes Összegeket lehetne itt megtakarítani. Hogy ezeket az összegeket azután mire fordítják, az más kérdés — tudom, hogy van annak helye (bőven, ha a pénzügyminiszter úr valahol megtakarítást tud eszközölni — de ha már a közalkalmazottak nyugellátásától vonjuk el ezeket az összegeket, akkor talán meg kellene találni a módot hogy ezeket elsősorban a közalkalmazottak jobb dotálására fordítsuk. T. Képviselőház! Nekem az az álláspontom, amit Vásáry igen t. képviselőtársam is mondott, hogy tulajdonképpen szinte lehetetlenség a költségvetés elfogadását megtagadni, mert hiszen ez nem a bizalom kérdése. A bizalom kérdése majd az appropriációs vitánál merül fel és akkor azután ettől a kormánytól meg leihet tagadni vagy számára meg lehet adni a bizalmat Tehát egyrészt azért fogadom el a költségvetést, mert az a felfogásom, hogy a költségvetést tulajdonképpen nem lehet megtagadni, másrészt azonban elfogadom annál a bizalomnál fogva is, amellyel a pénzügyminiszter úr .személye iránt viseltetem, különösen, amikor látom a költségvetés egyes tételeit, látom, hogy a miniszter úr a mai különlegesen nehéz viszonyok között olyan költségvetést tudott összeállítani, amelyen belül a ma legégetőbb szükségletekre, a szociális kiadásokra, a nagyobbszabású beruházásokra és közmunkákra olyan tekintélyes összegeket tud fordítani, mkit amilyeneket elöljáróban bátor voltam felemlíteni. Ezek elismerést biztosítanak számára — azt hiszem — minden oldalról, legalábbis minden tárgyilagos oldalról. En tehát a pénzügyi tárca költségvetését ebben a szellemben a magam, és üártom nevében készséggel elfogadom. (Éljenzés és taps jobb felől. — A szánokot többen üdvözlik.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán kén viselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédével felszólalásom egyik részében fogok foglalkozni. Most csak azt kívánom leszögezni, hogy mindaddig, amíg he nem következik a régi liberális gazdasági és pénzügyi rendszerrel való teljes szakítás, az országot téliesen talpraállítani nem birjuk. Btegy ez az állásfoglalásom nem mai keletű, hanem ezt már kifejtettem akkor, amikor reménységem sem lehetett arra, hogy szakítás , történik a régi elavult dogmákkal és dohos elméletekkel, — hála Istennek, tapasztalom, hogy most már ezen az úton vagyunk, legalább is a szakítás útján — arra

. vonatkozólag felolvasom, amit már 1938 július 4-én itt a . képviselőházban mondottam (olvassa): »Hallgassunk tehát mi, magyarok, a magyar természetes észre, tessék itt a gazdasági dzsungelbe belenyúlva, komolyan akarni megKtfPVTSELÖHAZI ÍÍAÍPLÖ VII, ülése 19 W november 25-én, hétfőn. 823 oldani a kérdéseket. Mert lehetetlen állapot az,-hogy ne lehessen itt segíteni! Miért keli ahhoz Lausanne, miért kell ahhoz Locarao, miért kell ahhoz tengerpart miért kell ahhoz síelés, hogy megtiltsuk azt, hogy valakit tönkretegyenek bagatell tartozásokérti Istenkáromlás az, hogy megtűri az államhatalom, hogy kisgazdák önhibájukon kívül máról holnapra koldusbotra jussanak. Kérdem én: LonI don kell ide? Kell nekünk ehhez az amerikai elnök üzenete? Nem keli ide semmi más, mint erőskezű, radikális, az életet ismerő pénzügyminiszter, aki megteszi az intézkedéseket, nem néz sem jobbra, sem balra. Ha már azt mondom, hogy radikális intézkedések kellenek, legyünk egészen őszinték, ezt be kell vallani: minden radikális, intézkedésnek vannak és lesznek áldozatai. Éppen ezért azt kell mérlegelni, hogy ha hatmillió ember boldogulásáról vagy pár ezer ember jobb sornának leszállításáról van szó, akkor melyiket kell választani? Szerintem minden kormánynak, amely a nép érdekeit képviseli, a hatmillió emher érdekeit kell képviselnie. Ma pedig éppen ellenkező a helyzet. Nem vádolok, nem rágalmazok, senkit sem akarok megbántani, igyekszem tárgyilagos lenni, de ma a helyzet az... hogy itt ártatlanok pusztulnak azért, hogy egyeseknek még jobban menjen a sorsuk. Nem beszélek senki ellen... nem lépek a demagógia terére, azonban igenis itt, az Országházában óvást emelek ama pénzügyi politika ellen, amely napról napra tönkreteszi az adóalanyokat, a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Nincs különbség az én szememben ma a nagybirtokos és a tönkrement kisgazdabirtokos kö zött, nekem éppen úgy fáj, amikor látom, hogy nem tatarozzák a kúriákat, mint ahogyan fáj. íhogy nem tudják a zsúpot rátenni a kisgazda portájára. A kisiparosnak, a kiskereskedőnek egyforma ina a helyzete. Leszögezem, nagyon téves törekvés és nagy igazságtalanság, amikor csak egy osztályt akarnak szanálni... Mi, nemzeti szocialisták, a társadalmi kiegyen sú lyozás érdekében dolgoarunk. Azt hiszem, osztozik a Ház az én véleményemben, hogy nt» várjunk útmutatást azoktól, akik útvesztőhe viszik a nemzeteket, mert ezek a kalózok nem akarják kivezetni a nemzeteket az útvesztőből, ezek kirakják cölöpökkel a... sivatagot, hogy rossz útra menjünk, mert minél tovább vagyunk útvesztőben, annál jobban sikerül nekik az üzlet, a profit és ők nem bánják, ha valamennyien belepusztulunk is. Követelem az igen t. pénzügyi kormányzattól, térjen le erről az útról és határozottabb, népiesebb, a dol-* gozó, szenvedő és verejtékező nép érdekeit jobban szolgáló új pénzügyi politikát folytasson. Végre valahára pénzügyi téren is a természetes paraszti ésszel kell gondolkodni, egy diktátort kell elismerni, mert van diktátor: maga az élet. Azzal szemben, arait az élet követel, eltörpül mindenki, akármilyen nagy szakembernek tartja is magát. Már pedig az élet azt követeli, hogy szakítani kell az eddigi módszerekkel... szakítani kell az eddigi pénzügyi elméletekkel és radikálisan kell H kérdéseket megoldani.« T. Képviselőház! El kell ismernem, inert tárgyilagos ellenzéki ember vagyok, hogy ezen a téren nagy léptekkel haladtunk a keresztén v politika és a fajvédelmi politika felé, különösen haladt ezen az úton a pénzügyminiszter úr, akinek fajvédelmi gondolkodását ismerem eV aki iránt — egészen őszintén megmondom -jbizonyos elfogultsággal viseltetem, mert szülő-, ' városom képviselője. Ez sem gátol azonban 122