Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-817

Az országgyűlés képviselőházának 15Î gyón sok keserű kávét kellene meginni és sok keserű ételt kellene megenni. T. Képviselőház! Az adóbehajtásnál évek óta érzi az adóközönség: a kemény kezet. Szerintem ez nem is lehet másképpen, hiszen ha a pénzügyminiszter a pénzügyi egyensúlyt fenn akarja tartani, akkor nem tehet mást, mint ahogy az adókat lehetőleg kemény kézzel behajtja. Ezt a kemény kezet az adózó közönség a jövőben még inkább fogja érezni, mert hiszen most nagy adóösszegeket kell behajtani. Mi azonban, akik itt ülünk, nagyon szeretnénk, ha ez a kemény, csontos finánckéz nemcsak az adóbehajtásoknál nyilvánulna meg, hanem a megtakarításoknál is. Sajnos, ezen a téren most azt kell tapasztalnunk ugyanis, hogy az a kemény finánckéz valahogy ellágyul, engedékenyebb lesz, amikor megtakarításról van szó. Legyen szabad az idő rövidsége miatt csak két olyan dolgot említenem, amelyekkel kapcsolatban rendkívül nagy; megtakarításokat lehetett volna eszközölni a nélkül, hogy a köz annak valamilyen kárát látta volna. Ma hallottuk itt Horváth igen t. képviselőtársamtól az új boldogítási tervet: irányított termelésből fakad a jólét. Ez a kvintesszencia ja annak, amit a képviselő úr mondott. Látom, hogy a túloldalon mosolyogtak, amikor a csúcsszervezetet említette és arról a beosztásról szólt, amellyel ez az irányított termelés történik. Nem kell ezen mosolyogni, mert a kormány már követi azt a példát, amelyet Horváth igen t. képviselőtársam felrajzolt. Az irányított gazdálkodás egyik része az árunyilyántartás. Ezzel kapcsolatban csak egyet említek, mint ragyogó példáját annak, hogy mi vár azokra, akik az egész termelést és áruelosztást irányítani fogják. Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az idén az árpatermés igen rossz volt és takarmányozási célokra is alig jutott árpa. A bortermés is rossz volt, s ennek következtében bizonyos mennyiségű árpát át kellett engedni a sörgyáraknak sörfőzésre, nehogy a pénzügyminiszter úrnak az alkoholból eredő bevétele csökkenjen. Ha a borból nincs elég bevétel, akkor a pálinkából és a sörből kell azt pótolni, tehát kell árpa a sörgyáraknak. Lefoglalták tehát az árpát, úgyhogy ipari célokra, árpagyöngy, — népiesen gersli — azonkívül malátakávéelőállítás részére árpát alig lehet kapni. A Futur ának, amely az árpát összevásárolja és egy kézben tartja, van megfelelő árpaosztálya, de ez nem elég. A földmívelésügyi minisztériumban is felállítottak egy árpaosztályt s minthogy másutt már nincs hely, azért, mert az irányított gazdálkodás következtében minden szoba és minden kis fülke tele van már tisztviselőkkel, a miniszteri tanácsteremben rendezték be az árpaközpontot; 12 vagy 14 tisztviselő kezeli a lefoglalt árpát, azt a lefoglalt árpát, ami nincs s amit ipari célokra egyáltalán nem lehet kapni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a pénzügyi tárcához hozzászólni, vagjr pedig fejtegetéseit kapcsolatba hozni a tárcával. Malasits Géza: Az adófizető közönségnek az ilyen nyilvántartások rengeteg pénzébe kerülnek, anélkül, hogy ebből különösebb haszna származnék. A másik ilyen teljesen terméketlen, sőt káros kiadási tétel a munkatáborok fenntartása. Az árvíztől, a rossz bor- és gabonaterméstől sújtott szegény magyar nép kénytelen munkatáborokat fenntartani, amelyeikben ezer és ezer dolgozni tudó és dolgozni akaró termelőképes embert zsúfolnak össze, azokat táplálják, ruhaülése 19W november 25-én, hétfőn. 817 pénzt adnak nekik, hálóhellyel látják el őket. orvosi kezelésben részesülnek, s olyan felügyeletben van részük, amilyen felügyelet talán egyetlen ilyen csapattestnél sem található, mert egész gárda veszi őket körül. Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez a téma sem tartozik a pénzügyi tárcához. (Kéthly Anna: A költségei csak odatartoznak! — Kabók, Lajos: Pénzébe kerülnek az államnak!) Méltóztassék a költségvetéssel, az adóbevételekkel vagy a kiadásokkal foglalkozni, de ne tessék részletesen fejtegetni olyan témát, amely nem tartozik a tárcához. Malasits Géza*. Tisztelettel meghajlok az elnöki intés előtt, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ez, szorosan összefügg... (Kabók Lajos: Az adóbevételekből tartják fenn!) Elnök: Én nagyon jól értem, hogy a képviselő úr mit óhajtott ezzel előadni. Csak arra kértem és figyelmeztettem, hogy ne foglalkozzék olyan részletesen a munkatáborok kérdésével, mert ez nem tartozik a pénzügyi tárcához. Elég, ha megemlíti a képviselő úr a munkatáborokra fordítandó kiadásokat és így összefüggésbe hozza a pénzügyi tárcával. Malasits Géza: Ez a háromhónapos munkatáborozás H millió pengőjébe kerül a magyar államnak, (Kéthly Anna: Inkább árvízvédelmet csinálnának belőle!) amikor annak értéke a reáfordított összegnek csekély töredéke. Bocsánatot kérek, amikor ezer és ezer szegény munkanélküli magyarnak nem tudunk munkát és keresetet adni, amikor az elesettség és a munkanélküliség következményeként fellépő hiányos táplálkozás jelei mutatkoznak az országban, bár még csak novemberben vagyunk, akkor mégis csak felesleges kiadásnak kell tartanom ezeknek a munkatáboroknak a fenntartását. Sokkal jobban tenné tehát a pénzügyminiszter úr, ha azt;.az erélyt, amelyet az adóbehajtásnál mutat, a takarékosság terén is érvényesítené, megszűntetné ezt az abuzust és behozná nemcsak a hadmentességi adót, hanem a munkatábor-raentességi adót is, mert így nem provokálnák a munkanélküli lakosságot a munka táborokkal, s ezenkívül a kincstárnak is jövedelmet juttatna. Én tehát a pénzügyminiszter úrtól ebben a vonatkozásban nem kérek mást. mint azt, hogy ugyanolyan kemény kézzel, mint amilyen kemény kézzel behajtja az adókat, szorítsa meg a kiadásokat is, (Szász Lajos államtitkár: Azt teszi! — Kabók Lajos: Nem vesszük észre!) mert a költségvetés egyensúlyának egyik féltétele a kiadások megszorítása. (Szász Lajos államtitkár: Mindig azt mondják, hogy erre is kevés jut, arra is kevés jut!) Nem akarok az államtitkár úrral polemizálni, ez távol áll tőlem, csak azt jegyzem meg, hogv a megtakarítások terén eddig nem nagy hatását láttuk annak a bizonyos erélyes kéznek. Ha nem kellene tartanom attól, hogy az elnök úr megvonja a szót, felhoznék olyan eseteket, amikor igen jól lehetett volna alkalmazni azt a kemény, csontos finánckezet. (Szász Lajos államtitkár: Majd ha nem lesz itt az elnök űr! — Derültség.) r T. Képviselőház! Rátérve a tárcával kapcsolatos egyéb dolgokra, mindenekelőtt a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlom, hogy az idők változása következtében az adómentes létminimum tekintetében is némi változásokat kell eszközölni. A napi- vagy hetibérért dol

: gozók adómentes létminimumát legalább heti 30 pengőben, a havi fizetésért dolgozók adómentes létminimumát pedig 120 pengőben kellene megállapítani. (Kabók Lajos: Ez volna a 121*