Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-806

êÔ6 Az országgyűlés képviselő házának 159 amelyben ne akadjon munkanélküli einbar, ak­kor — amint Matolcsy Mátyás képviselőtársam az imént kifejtette, — a pénzpolitika helyes alapjává, a német professzor itt is idézett be­szédének^ azt az alaptételét kell tenni, hogy ele­gendő pénzre van a gazdasági életnek szük­sége. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mindez külön sohasem kezelhető, hanem csak egységes irányítás mellett. A kormányzat po­litikájában azt az egységes irányítást nem látom, ezért a magam részéről a költségvetést nem fogadom el. (Elénk éljenzés és taps a bal­és a szélsőbaloldalon. — A szónokot többen üd­vözlik.) Elnök: Mielőtt napirendünk tárgyalását folytatnánk, bejelentem a t. Háznak, hogy a mentelmi bizottság javaslatára legutóbbi ülé­sünkben Maróthy Károly, Rajniss Ferenc és Budinszky László képviselő urakat a Ház ün­nepélyes megkövetésére ítéltük s a képviselő urak közül Hudinszky László képviselő úr a Ház határozatának már eleget tett. Felkérem a jelenlevő Rajniss Ferenc képviselő urat, hogy a Ház határozatának szintén eleget tenni szí­veskedjék. Rajniss Ferenc (a terem közepére megy): A t. Ház határozatának megfelelően, a házszabá­lyok rendelkezéseivel szemben tanúsított ma­gatartásom miatt a t. Házat ünnepélyesen meg­követem. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Megállapítom, hogy Rajaiss Ferenc képviselő úr eieget tett a Haz határozatának, Szólásra következik? Zeöid Imre Péter jegyző: Reibel Mihály! Elnök: Reibel képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja e.) Reibel Mihály: T. Ház! A pénzügyi tárca költségvetése a nemzet gazdasági életének szempontjából az egyik legfontosabb költség­vetés, de egyben az ország szociális életének jobbraíorduiása szempontjából is fontos azért mert ebben a tárcában szó van a kivetett és beszedett adóknak hovafordításáról. Ebből tudja meg a nemzet, hogy azt az adót, amelyet tőle beszednek, mire fordítják és ettől a szét­osztástól várják milliók az ő sorsuknak jobbra­fordulását. Most, hogy végére értünk a különféle költ­ségvetések tárgyalásának, észlelhetjük, hogy mennyi igényt támasztanak az állammal szem­ben a különböző társadalmi, rétegek, hiszen mindegyik képviselő hangot adott azoknak a szükségleteknek, amelyekről még nem történt gondoskodás. Ez világos bizonyítéka annak, hogy még nincs minden rendben, súlyos szo­ciális problémák várnak itt megoldásra és még sokat kell itt tennünk, míg végre megvalósul az, amit a Kormányzó úr az országgyűlés ösz­szeülésénél mondott, hogy ennek az ország­gyűlésnek feladata a szociális felemelkedés megvalósítása. Amíg odáig elérünk, még sok költségvetést kell letárgyalnunk. Éppen ezért mondottam* hogy ez a költségvetés a nemzeti gazdasági élet szempontjából is az egyik leg­fontosabb. A befolyt adóknak helyes szétosztásától na­gyoi. sok társadalmi és erkölcsi intézmény, na­gyon sok gazdasági és pénzügyi vállalat fel­emelkedése vagy elsorvadása függ. Azok a szánioszlopok, amelyek előttünk állanak, je­lenthetnek millióknak étet et, de ha nem úgy oeztják szét a bevételeket, hogy odajussanak, ahol epedve várják, ha nem tudnak eléggé be­wiese 194-0. november 25-én, hétfőn. kapcsolódni, a gazdasági élet vérkeringésébe, akkor élet helyett nyomorúságot fognak jelen­teni. A miniszter úr expozéjában azt mondotta: a kormány fokozott gondoskodásának tárgya a szociális kérdés. Ez volt az országgyűlés fel­adata is és a miniszter úr rögtön felsorolta azokat a tételeket, amelyeket a »szociális« név alatt foglalt össze. Es amikor ezeknek sokasá­gát és változatosságát látom, akkor úgy érzem, hogy rengeteg sok igénnyel léphettek fel vele szemben, ö pedig iparkodott mindenkinek a le­hetőséghez képest segítségére menni. A költ­ségvetésben szereplő szociális intézkedések kö­zül a legjelentősebb a nép és családvédelmi alap létesítése, amelynek javadalmazása 60 mil­lió pengő. A szociális kérdésekhez sorolja to­vábbá a miniszter úr az egészségvédelemre, a népbetegségek elleni küzdelemre, a közegész­ségügy tejiödésére és a gyermekvédelemre szánt összegeket. Idesorolja a társadalombiz­tosító intézeteket, továbbá az Ombi.-t, valamint az üzemeknél a betegségi biztosítási és az öreg­ségi és rokkantsági alapoknak adott hozzájá­rulásokat is. Örömmel látom azt, hogy megszüntette az Adob.-ista állásokat és az állástalan diplomá­sokról véglegesen kíván gondoskodni olymó­don, hogy rendszeresített állásokba jussanak. Ez is költségtöbbletet jelent, de jelent ugyan­ennyi Önálló és biztos exisztenciât is. Gondos­kodott a torgalmiadó- és maiomeiienőrök hely­zetének javításáról. Végeredményben ide hozzá­soroita az állami tisztviselők, alkalmazottak és nyugdíjasok helyzetének javítását is. Ezek azon a pontok, amelyeket expozéjában a »szo­cliális« elnevezéshez csatolt. Ehhez egészen nyugodtan hozzá lehetne fűzni azt a hatalmas nagy összeget, amelyet munkaalkalmak terem­tésere vett figyelemoe. Ez tetemes összeg, mert a beruházásokkal együtt ez a tétel kitesz kö­rülbelül 400 millió pengőt. Mélyen t. Ház! Mindebből az látszik, hogy a miniszter úr egyetlenegy réteget sem akart kihagyni és ha bővebben nem tudta vaiameny­nyit dotálni és így maradtak még hiányok, en­nek oka esak az, hogy úgy érezte, az ország el­érkezett arra a határra a teherviselésben, ame­lyen tul nem lehet menni. Az imént Horváth ï erenc képviselőtársam felsorolta az adóter­heknek óriási nagy összegét és megemlítette, hogy mennyi esik átlag egy adózóra. JiiZt látva, mi tényleg aggodalommai nézhetnénk a jövőbe, viszont megnyugvással látjuk, hogy a minisz­térium nem megy tovább az adók Kivetéseben, mert nem volna alap nélkül az az aggodalom, hogy ez megrazkootatasoKiioz vezetne. Mélyen t. Ház! Ezek után hozzá kívánok szólni az állami tisztviselők, alkalmazottak és nyugdíjasok helyzetének javításához. Ami e té­ren történt, nem tagadom, segítséget jelent, de meg kell vallanom, nem azt a segítséget jelenti, amelyet a tisztviselői társadalom joggal ei\ar. Ma, amikor a tisztviselőtársadaiom munkája megszaporodott s az ezt a munkát vállalja, be­csületesen és lelkiismeretesen végzi, egy ilyen felfokozott munka után azt kívánta, hogy egy új iizetésrendezés következzék itt be, amely új iizetésrendezés igazságosabb lesz s amely új fizetésrendezésen végigvonul majd az a család­védelmi elgondolás, (Meskó Zoltán: Ügy van! Ez a lényeg!) amelynek a törvény minden egyes intézkedése mögött meg kell húzódnia. Hiszen a bécsi döntésnél is láttuk, milyen döntő súllyal esett a mérleg serpenyőjébe an­nak megállapítása, hogy hány magyar lakja

Next

/
Thumbnails
Contents