Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-605

Az országgyűlés képviselőházának 156, ülése 19 kO november 20-án, szerdán, 605 kor a búzatermelés problémáját vizsgáljuk, akkor a jövedelmező árat feltétlenül meg- kell adnunk a gazdatársadalomnak. Ha tavaly a 9-5 métermázsa átlagtermelések idején 20 pengős búzaár volt érvényben, akkor nagyon könnyű kiszámítani, hogy a G.8 mázsás átlagtermések idején bizony nem. 21 pengős, hanem jóval magasabb, talán 27^-28 pengős árról kellett volna gondoskodni. De nemcsak magát a búzaár kérdését kell kiragadva vizsgálnunk, hanem az egész magyar agrár-árszínvonalat is helyesen kell irányítanunk. Mert megtörtént az, hogy csak a búzaár kérdésével foglalkoztunk,, alacsonyan tartottuk a búzaárat és nyáron az Alföldön, a Tisza—Maros közén, abol a baroinfitartás rendkívül elterjedt, búzát etettek az állatállománnyal, akkor, amikor a tengeri ára 28-^-30 pengő.körül mozgott. Erről van szó: teljesen tervnélküli és rendszernélküli árpolitikát folytattunk. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy a búzaárkérdés rendezetlensége mellett hiányzott a* búza-készletgazdálkodás is. Tavaly 10-5 milliói métermázsa exportfeleslegünk volt — ezt mindenki tudja — és vájjon mi volt az oka annak, hogy semmiféle tárolás sem történt

1

? amikor ugyanis tudta- a kormányzat, hogy komoly hadiműveletekre igen jelentős mennyiségeket kell tárolni. Hangsúlyozom, hogy az árrendszerben ilyen egyenlőtlenségeknek nem szabad lenniök, mert ez a termelésre hat vissza és a termelés ma oly sokszor emlegetett folytonosságára. T. Ház! Ezzel kapcsolatos egy másik remikívül fontos probléma, a tengeri problémája. Az előadó úr is utalt erre a kérdésre. Legyen szabad hangsúlyoznom, hogy ezen a téren a felelős kormányt- felelősség terheli. (Keck Antal: Nem fog felelni!) Felelősség terheli pedig azért, mert éveken keresztül nem ismerte fel a helyzetet, illetőleg, amikor mi itt hangoztattuk ezirányú kívánságainkat, -sohasem teljesítette azokat. Mi ugyanis, azt hangoztattuk, hogy a kukoricatermelés terén Magyarország nem abszolút túltermelő ország, hanem az a helyzet, hogy az egyik évben lehetnek feleslegek, ezekre azonban a következő évben feltétlenül szükség van. Ennek igazolására legyen szabad megemlítenem, hoa'v az 1927—1930. évek után következő tíz évben tengerikivi telünk átlagosan 6.231.000 métermázsa volt, behozatalunk pedig 6,962.000 métermázsa. Ez tökéletesen igazolja azt. hogv az akkori csonkaországban abszolút ten areri felesi égről beszélni sem lehetett. Az a politika vezetett ehhez a helyzethez, amely politikáról én a Házban a tavalyi költ^ésrvetés .során is beszéltem, a Nemzeti Bank politikája, amely csak azt nézte, hogy hány millió métermázsa ad hoc többletünk van tengeriből és azt azonnal fontért értékesítettük, nem törődvp. azzal, hogy késő tavasszal milyen állapotok lesznek az állattartás és a hizlalás terén. Ez vezetett a mai helyzethez, amikor a legnagyobb gondokban és a legsúlyosabb helyzetben van az ország a zsírellátás terén. (Zaj.) Hogy menynyire íe'v van, tessék megfigvelni azt, hn^y mis: 1939-ben a kivitel tengeriből 6.5 millió pengő értéket tett ki. 1940-ben. tehát alier nyolc hónapnál később, amikor a krízis már itt volt, szükségessé vált a tengeri behozatala és 7.2 millió uene'ő értékű ten serit kellett behozni. A legutóbbi hónanok eseményei is azt mutatnák, hogy tervgazdálkodásról szó sem volt, és készletgazdálkodásról sem gondoskodtak, KÉPVISELŐHÁZI X

ÄPLÖ VTI, T. Ház! A tengeri termelésnél szeretném hangsúlyozni azt a szerintem egyedül helyes árpolitikát, hogy mindig biztosítani kell a gazdatársadalom számára a tengeritermésnek minimális, de még jövedelmező árát. Visszaemlékezünk arra, hogy ősszel, a nagy tengeritermés idején, 2—3 pengőért cserélt gazdát a tengeri s utána januárban és februárban már óriási spekuláció indult meg ebben a cikkben. természetesen a csövestengerire kell gondolni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Kevés volt!) Ne tessék izgulni, hiszen a jelenlegi kormányzat kiadott egy hivatalos közleményt, amely arról számol be, hogy ma is meg-indult a tengeri-spekuláció és a kormánynak kell közbelépnie, hogy ezt megakadályozza. (XJgy van! Úgy van! — Boér Ágoston: I)e megcsinálja! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Én mindent adatszerűen szoktam igazolni és az a meggyőződésem, bogy biztosítani kell a minimális, de még jövedelmező árat. (Pándi Antal közbeszól.) Elnök; Pándi képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Matolcsy Mátyás: Ugyanakkor azonban arra is kell gondolni és őrködni kell a felett, hogy a tengerihiány vag*y bármiféle spekuláció a tengeri árát ne emelje olyan mag'asságig;, amely magát a hizlalást, annak rentabilitását támadja meg. A tengerinél tehát a minimális jövedelmező árról és a hizlalást még fel nem borító maximális árhatárról is kell gondoskodni. De nem kijelentések és nem árkormánybiztosi diktátumok útján, hanem kényszergazdálkodással és gazdaságpolitikával. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) T. Ház! Az elmúlt évek tengeritermelése során folytatott teljes _ tervszerűtlenségnek és a készletgazdálkodás hiányának most érezzük a katasztrófáját, pedig ennek nem lett volna szabad bekövetkeznie. Én a miniszter úrnak egy kérdést teszek fel azért, hogy arra válaszoljon is nekem. Ügy tudom, 140 községben épülnek most a górék, amelyeknek befogadó' képessége — amennyire én informálva vagyok — 200.000 métermázsa lehet. Kérdezem, hogy csak erre a 200.000 métermázsa befosradására alkalmas építkezésre vagy ennél sokkal nagyobb készletek megszerzésére gondol-e a miniszter úr? Mert ezek a tételek nem elegendők arra, hogy azokat a hullámzásokat, ' amelyek a termelésben és ennek folytán a hizlalásban is jelentkeznek, ki lehessen egyenlíteni. A helyzet tehát ma az, hogy agrárpolitikánk szervezetlensége és nem egységes vitele folytán a búza- és a tengeriár relációját sem szabályozták megfelelően, és előfordult az, hogy nyáron a búzát etették a jószággal és be fog következni az. hogy tavasszal majd mi fogjuk enni a kukoricát. (Bánó Iván: Azt meg is esszük! — Boér Ágoston: Svájcban kukoricakenyér van! — Felkiáltások jobbfelől: Máshol is!) Nas'yoii vigyázni kell erre. mert súlyos a búzaellátás helyzete és örülnénk, ha akármiféle megnyugtatást kapnánk, miután gabona- és kenyérellátásunk nem a legkitűnőbb. Különben megkérdezem a kormányzatot, miért rendelte el olyan sürgősen és olyan nagy mértékben azt a bizonyos burgonyakeverési arányt! (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyes volt!) Ezt nagyon helyeseljük, erre szükség volt, azonban ez is azt igazolja, hogy gabonaellátásunk terén nem állunk olyan fölényesen, amint azt igen t. képviselőtársaim gondolják. (Horváth Géza: Németországban megvan a jó kenyere mindenkinek! Ott nagyszerű és finom 92