Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-777

Az országgyűlés képviselőházának 158. lehessen ezt magyarázni, hogy a magyar népet, az ország minden egyes lakóját megkíséreljük közelebb hozni egymáshoz a közös cél erdekében. Népcsaládról — rajtunk kívül — senki sem beszélt azelőtt s most maga a külügyminiszter űr is népcsaládokról beszél. De itt van a kisebbségi egyezmény is. Mindezek már olyan kérdések^ amelyek az új Európa építése során felvetődött új fogalmakat, új elveket hoztak magukkal. A következő kérdés a rádió lenne. Nem tudom, kié a rádió, kinek a birtokában vannak a részvények. Egyet tudok: azt, hogy bárkié legyen is, nagy nemzeti adomány. A rádiót a magyar kisparasztok, kisiparosok, kisemberek, tisztviselők és aránylag egy egészen vékony kis felsőréteg tartja fenn. A nehéz milliók a kisemberektől folynak be s itt mindjárt szeretném leszögezni, hogy a miniszterelnök úrnak talán módjában lenne odahatni a magyar rádiónál, hogy a rádió előfizetési díja, a 2-40 pengő, amely a kisemberek szempontjából borzalmasan magas, sokszor megfizethetetlen, a szerint állapíttassák meg, hogy hánylámpás rádióról van szó. Lehetetlenség az, hogy az a kis Fekete Péter, Debrecen melletti tanyai paraszt, egy kis detektoros készülékért éppen úgy 2.40 pengőt fizessen, mint egyik legnagyobb iparmágnásunk, aki talán 8-—10 lámpás vevőkészülékkel hallgatja a világot. {Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Már három éve kérjük!) Ez igazságos, szociális és tiszta munka lenne. Különben is a 2-40 olyan nagy pénz a kisemberek, a tanyai lakosok számára, akik egy hónapban sokszor esak 5—6—8—10 pengő készpénzt látnak, hogy ilyen összeget előfizetni nem tudnak. Már pedig, ha mi magyar feltámadást akarunk, de olyan magyar feltámadást, amely a népi erőkön, a magyar föld fiain épül fel, akkor a magyar népnek az elszórt tanyákon élő fiait legjobban éppen a rádióval tudjuk nevelni és oktatni. (Jandl Lajos: De nem olyannal, mint a mienk!) Ezt a rádiót olcsóbbá kell tenni, nemcsak az előfizetési díjak tekintetében, hanem a rádiókészülékek vételárának megállapítása által is. Az államhatalomnak módja van arra, hogy olcsó néprádióvevő készülékeket rendeljen meg, olyanokat, amelyekért nem 60—70 pengőt, hanem ennek az összegnek talán csak a felét kell megfizetni. Lehetővé kell tenni, hogy minden tanyai iskolában, minden gazdasági egyesületben, olvasókörben legalább egy rádió legyen, hogy az a szegény falusi paraszt téli estéken, vagy vasárnap délutánonként, amikor nem tud „máshová menni, meghallgathassa a rádió előadásait, amelyek során gazdasági s más szakszerű és tudományos oktatásban részesülhet. Kifogásolnom kell például azt is, hogy a rádió mennyire pártpolitikai szempontból állítja be a kérdéseket. November 9-én este 3

/49-kor hallgattam odahaza a rádiót. Budapest I-en híreket adtak. Már hosszabb idő óta szokás, íhogy a rádió az Összefoglaló jelentések után sajtószemelvényeket közöl. Hogy nemzeti szocialista vagy jobboldali lapokból neon szoktak közleményeket idézni, hanem a. kormány lapján kívül csak a Népszavából és egyéb baloldali lapokból, azt már megszoktuk, az ellen nem is tiltakozunk, ezt nem is kérjük, mert ez talán túlságosan nagy kérés lenne. (Palló Imre: A Népszava mint közvélemény! Szép!) De mi történt november 9-én? Az összefoglaló közlemények és hírek után a rádióbemondó egyszerűen közli a következőket: »A KÉPVISELŐHÁZI XAPL.Ó VII. ülése 19 UO november 22-én, pénteken. 111 kormányzó meggyilkolására, az állam és a társadalmi rend felforgatására szövetkeztek nyilas képviselők, akiket az államrendőrség letartóztatott.« Erre én felháborodva rohantam azonnal a telefonhoz s akkor utána halltom, hogy: »...írja a Pester Lloyd mai száma.« Engedelmet kérek, ez a propagandának igen ügyes eszköze. Méltóztassék csak elgondolni, hogy mindegyik nyilaskeresztes képviselőnek van valaki hozzátartozója a megszállott területen vagy bárhol a vidéken. Nevet nem mondanak, nem mondják meg, hogy ki az; olvasták már az újságban, hogy X. Y. képviselőket letartóztatták, azt gondolhatták, hogy talán még többet is őrizetbe vettek. (Maróthy Károly: A Córesz is írta! — Zaj.) Tiltakozom ez ellen mint magyar ember^ mert tessék tudomásul venni, hogy magyar ember sohasem volt államfőgyilkos vagy államfőmerénylő, erre nem adott példát a történelem. (Felkiáltások jobbfelől: Nem is magyarok ezek!) Tiltakozom az ellen, hogy minket, nyilas képviselőket a magyar rádió... Elnök: Méltóztassék, képviselő úr, a hangiját kissé mérsékelni. Vajna Gábor: ... amelynek előfizetési díjait a magyarság milliói és közöttük legna gyobbrészt jobboldali felfogású szerencsétlen kis magyarok, fizetik, mint kormányzóellenes, kormányzógyilkosságra és az állami és társa dalmi rend felforgatására szövetkezőket állítson be. T. Ház! Még egy megállapításoim van. Mi a német-olasz tengellyel szövetségben vagyunk, de olaszul mégsem mondanak be semmit, ellenben angolul és franciául bekonferálnak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejári Vajna Gábor: Tiszteletteljes kérésem csak az, hasson oda a miniszterelnök úr, hogy ha már a rádió bemond angolul és franciául, akkor mondjon be németül, olaszul és a Magyarország területén élő népcsoportok nyelvén is, tehát tótul, románul és szerbül is. Ez felel meg a lovagiasságnak. (Úgy van! — Helyeslés a szélsőbaloi'dalon. — Mosonyi Kálmán: Ha a nemzeti szocialisták lemondanák a rádiót, megbukna!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Paczolay György! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése : töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs több feliratkozás. Elnök: Kíván még valaki a tárca költségvetéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és az ülést félórára felfüggesztem (Szünet után.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. A miniszterelnök úr kíván szóim. Gróf Teleki Pál miniszterelnök: T. Házi (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnökségi tárca kevésbbé tárca, mondhatnám, inkább kaleidoszkópja különböző ügyköröknek és különböző kérdéseknek. Ma is számtalan olyan kérdést érintettek a szónokok, amelyek részben a iní~ 115