Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-602

602 Az országgyűlés képviselőházáno.k 156 csekély összeg- ez. Ha azonban figyelembe végzem azt, hogv a telepítési alapnak mé£ rendelkezésre álló, valamint az 1938:XX. t.-e, alapján rendelkezésre álló Összegek összesen 18 millió pengő körüli összeget tesznek ki, akkor, ha nem is monrlom azt, hogy ez elég, — mert távolról sem elég, hiszen magának a tagnsításnak sürgős megvalósítására sem volna elegendő ez az összeg, — de azt mondhatom, bogy ez a teherbíróképesség maximumához nagyon is közel jár. Hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy a nemzet óriási erőfeszítéseket kpllett, hoery tec-ven az elmúlt esztendőkben és kell tennie a következő esztendőben is. hogy •hadseregét felépítse és minden erejét koncentrálja arra, bí>6v hadseregét felfegyverezze és magfelelően ellássa és nem szabad elmentenünk, hogy a visszacsatolt területek újjászervezése, az ottani köz gazdaság átszervezése és utaknak újjáépítése óriási anyagi megterheléssel Jár a kormányzatra és ezzel az egész magvar nemzetre. A földmívelésüp-vi kormányzat a földbírtoikpolitikai o«lokkal kapcsolatos úi nagv feladatok megvalósítására 50 új munkaerőt állí-. tott be ezen a címen a költségvetésbe. Es ha azt mondom, hogy 50 új munkaerő fogia az általunk és mindnvájunk által kívánt házhelyylrfíót « a birtoktörvénnyel kapcsolatos elővásárlási jogokat és kisbérlet-alakításokat végrehajtani, akkor azt hiszem, bizonyos megnyugvással nézhetünk a jövőbe mert ez az 50 fővel «•varapodott gárda a végrehajtást mindenesetre tényeígp«en meg fosna tudni gvorsítani. T. Ház! A földbirtokpolitikánál a földmívelésügyi kormánvzat a magyar nemzet széles 'retetpm földhözjuitatásának és megerősítésének problémáján kívül az 1914- esztendőben kénytelen a rá kény szeri tett körűim énveknél fogva még egy más vezető szempontot is figyelembe venni; ez pedig a népeltartó képességnek a maximumig való fokozá«a Amikor a nemzet ilyen nehéz és komolv időket él, azt hiszem, «enki sem szállhat velem vitába abban n. tekintetben, hoo-v első és legfontosabb feladatunk Mz. hogy a földből a maximumot vep*vük ki. Ha tehát a föld termőképességének fokozása egyben ugvanazt jelenti, mint a néneltar+ó képességnek a maximumig való fokozása, akkor. — tekintve azokat a nyugati államokat, amelyeknek szövetségében és mondhatnám fogyasztó körében élünk, — úgy érzem, hogy ez a másik szempont bizonyos fokig melléje áll az első szempontnak fontosság tekintetében. A szakoktatás tekintetében a földmívelésiigyi kormányzatnak óriási feladatokat kell megoldania, mert hiszen a magyar mezőgazdának elsősorban a tudás fegyverét kell a kezébe adni. Ha elolvassuk mindazoknak a mezőgazdasági vonatkozású tanintézeteknek és iskoláknak a címét és névsorát, amelyeket a földmívelésügyi kormányzat csak az elmúlt 5—6 esztendőben létesített, akkor szinte örömteljes megdöbbenéssel nézhetünk a költségvetésre mert hiszen csak egészen röviden elmondva, van 3 gazdasági akadémia és eigy újabb gazdasági akadémia a legmagasabb fokon — eltekintve a kultuszkormány felügyelete alatt álló egyéb legmagasabb fokon álló mezőgazdasági iskoláktól, — 42 téli gazdasági iskola, amelyeknek számát az idei költségvetés még 5-tel szaporítja és 5 kertészmunkáskénző iskola, amelyek az^ idén igen jól beváltak s emiatt számukat újabb kettővel szaporít a föld m ívelésügyi kormányzat. Méltóztassék megengedni hogy jtt egy ülése 19 W november 20-án, szerdán. pillanatra megállják. A kertészmunkások és a szakképzett kertészek képzése Magyarországon rendkívüli módon el volt hanyagolva. Ha azt nézem, hogy a magyar nép találékonysága^ és termelőképessége mellett a bolgár kertész Magyarországon mindig fogalom volt és hogy a bolgár kertészt a Magyarországon képzett kertészek hazánkban évtizedeken keresztül kiszorítani nem tudták, aikkor rávilágítottam arra mily ein rendkívül fontos ennek az iskolatípusnak szaporítása, inert hiszen közellátásunknak és gyümölcsgazdálkodásunknak alapja az, hogy megfelelő munkaképes és szakképzett egyénekkel, kertészekkel legyen ellátva a magyar mezőgazdaság. Ez a kertészmunkásképző iskolatípus elsőrangú, bevált, kitűnő gyakorlati embereket bocsát ki magából. Ezért határozta el a földmívelésügyi kormány, hogy a most már létező öt kertészmunkásképző iskolán kívül, még további kettőt állít fel és azt hiszem a jövőben is még további ilyen kertészmunkáskénző iskolákat fog létesítem. Az erdészeti altisztképző iskolákról csak annyit akarok megjegyezni, hogy Esztergomban és Királyhalmon működik egy-egy ilyen iskola és újabban Máramarosszigeíen állítanak fel a múlt évben rendelkezésire állott öszszegből egv ilyen erdészeti altisztképző iskolát De rá kell mutatnom még a működő 200 téli gazdasági tanfolyamra ,a két háziasszonyképző iskolára, a 105 hathetes háztartási tanfolyamra, a 9 mezőgazdasági szakiskolára, a tej- és dohányszakembereket kénző egyéb iskolákra és tanfolyamokra, a rádió, sajtó és irodalmi tanfolyamokra, valamint még arra, hogy ciZ cl. 6.5 millió pengő, amely erre a célra a földmívelésügyi kormányzatnak rendelkezésére áll. biztosítja azt, hogy az elmúlt esztendők hiányait pótolhatjuk és az eltelt időnek utána sietve, pótolhatjuk tudás tekintetében mindazt, ami eddig a mezőgazdaságnak hiányzik. T. Ház! Nem szabad elfelejtenünk, hogy mezőgazdasági átképzésre r és^ tudásszaporításra várnak a mezőgazdaság óriási, százezres tömegei és fokozott termelés, mondhatjuk fokozott minőségi termelés nem képzelhető el megfelelő szakoktatás nélkül. Hálás köszönetet kell mondanunk ebben a tekintetben a földmívelésügyi miniszter úrnak aki ezt a kérdést mindig szívproblémájának tartotta és a maximumig igyekezett fejleszteni énpen a szakoktatás minden egyes ágát. (Helyeslés jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon; Naauon fontos!) T. Ház! Engedtessék meg, hogy a kísérletügyi területéről kiragadjak egy problémát, még pedig az agrogeológia kérdését. 100.000 pengő áll rendelkezésre arra, hogy a mezőgazdaságnak olyan sokszor hiányolt vezérkari térképeit elkészítsék. Talán nagyon kevés ember előtt ismeretes — mert hiszen az agrogeológia bizonyos fokig elvont fogalomnak látszik — az, hogy milyen rendkívüli fontosságot jelentenek az e téren magyar tudós által végzett kutatások és az e té^en általa elért eredmények. r A Kreibig-féle eljárás révén sikerült megállapítani azt. hogy a talaj vízfelfogóképessége a talaj termelőképességével egyenes arányban állva, egy olyan rendszert állapíthatunk meg ezeknek a talajtérképezéseknek révén, amelyek útián a talajnak, mondhatnám, abszolút értéke állapítható meg. Ezen az úton a termelőképesség bizonyos növényekre korlátozva bizonyos határok között