Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-603

Áz országgyűlés képviselőházának 156, ülése 1940 november 20-án, szerdán. 603 elég pontosan megállapítható és azonkívül a gazdasági szaktanácsadásnak főleg a műtrágyázással kapcsolatos részei gyakorlati megoldást nyernek. Ugyanis ha valahova, egy termelőhöz gyakorlati tanácsadásra egy szakközeget rendelnek ki, az nem ismerve a talajt, esetleg egészen téves tanácsot ad az illetőnek. Ha egyoldalúlag, kizárólag például a műtrágyázást- propagáljuk és azt mondjuk annak a kisgazdának: »Használj szuperfoszfátot, úgy, mint a nagy nyugati államokban óriási mennyiségben használnak, használj nitrogént és kálit«, az illető drága áron megveszi és használja, de arra, hogy ő saját talaján kikísérletezze hogy milyen növény alá milyen adagolás felel meg a legjobban és melyik adagolás jövedelmező neki, sem ideje, sem pénze, sem türelme, sem szaktudása nem lehet. Nincsen tehát más mód a helyes megoldásra, mint elkészíteni azt a vezérkari térképet, amelyre ránézve egy szakember megtudja annak a termelőnek mondani azt, hogy „Ha ezt és ezt a növényt termeled, ennyi és ennyi, ilyen és ilyenfajta műtrágyát tegyél alája, hogy a maximális termést elérhesd azon a földön.« Mert igenis, a műtrágyának nemcsak terméstfokozó, hanem terméstesökkentő hatása is lehet bizonyos körülmények között, ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a kellő szaktanácsadás nélkül alkalmazott műtrágyázásnál, megfelelő propaganda nélkül, a kisgazda igenis elveszti a kedvét, mert bizonyos körülmények között sem a maga befektetett tőkéjének a kamatát, de esetleg még magát a tőkét sem látja viszont. Kendkívül fontosnak tartom tehát, hogy ez az óriási agrár-geológiai munka hamarosan befejezést nyerjen. A másik eredmény, amelyet ugyancsak a gyakorlati kísérletügyi eredmények közül ragadok ki, a tengeritermeléssel kapcsolatos. Ismeretes és nem vitás, hogy Magyarországon a, tengeritermelés a búzatermeléshez hasonlóan rendkivül fontos üzemág, a tengeri menynyiségi termelésének fokozására pedig mindenféle eszközt szívesen rendelkezésére bocsát a termelőnek a nemzet. A kísérletügynek köszönhető, hogy igen céltudatosan végzett kísérletek révén, fajtakísérletek révén is megállapították azt, hogy ha a tengerit nem kétszer, hanem háromszor-négyszer kapállak, akkor — akár száraz, akár nedves időjárás legyen, — országos átlagban, tehát az összes kísérleti parcellákat az egész országban több éven keresztül összevetve, igenis, közel 10 métermázsás emelkedést mutat a termésátlag. A persoektiva, amelyet megnyitottam, óriásinak látszik, de nemcsak látszik, hanem meggyőződésem szerint óriási is. (Ügy van! Űay van! jobb felől.) Csaik rámutatok ezzel arra, hogy müyen eszközök állanak kísérletügy révén^ az 1941. évben a magyar mezőgazdaság irányításának rendelkezésére. T. Ház! A mezőgazdaság prosperitása érdekében a földmívelésügyi kormányzatnak az 1941-es esztendőben egy eddig még nem gyakorolt, de rendkivül nagy feladatköre nyílt meg. Mégpedig, ha a mezőgazdaság, — amint az előbb mondottam — a liberális gazdálkodás, a szabad gazdálkodás rend szereréről áttér a stabil árrendszerre, akkor rendkivül fontos és rögtön szembeötlő kérdés, vajion az árkalkuláció, tehát a terményár-megállapítást ki és hogyan végzi. (Halljuk! a jobboldalon.) Ha összehasonlítom például a mezőgazdaságot az iparral, az ipar előre kalkulál, előr$ megállapítja azt, hogy a nyersanyagár ennyi, a munkabér ennyi, a rezsi ennyi, hasznot enynyit engedélyeznek, elvégzi a kalkulációt, megyeszi az anyagot, három hét alatt legyártja és kidobja a piacra az árút, tehát az ipar fedazi magát, biztosítva van. A magyar gazdának azonban, —> de nemcsak a magyar gazdának, a gazdának általában, mert ez gazdaság jellegében benne van — például az állettenyésztésbe

n két-három, sőt négy évre előre kell kalkulálnia, kalkulációjának eredményét csak né<ry év múlva látja, csak akkor szűrheti le. De lényegében a növénytermelésnél is így van, a különböző talajviszonyok mellett a központoktól különböző távolságra levő üzemek, különböző anyaggal, különböző közterhekkel különbözőképen termelnek. Az adótételek is, a közterhek is rendkivül változnak. Rá kell mutatnom arra, hogy van olyan gazdaság, amely például a vízoazdá lkod ássál kapcsolatban 1 pengő ártéri járulékot fizet v*gy nem fizet semmit sem. a másik mellette levő pedig esetleg 15—20 pengőt is fizet katasztrá^s holdankint, tehát nem lehet a kettőnek egyforma kalkulációja. : ' A magyar mezosrazdasaeTiak, ha maximumra akarja fokozni a termelőképessé erét, nem lehet más feladata, mint az, hoyy természetesen a legkedvezőtlenebb viszonyok körött termelő gazdinak is meg kell találnia a ma^a befektetett tőkéjének és munkájának kama+át, mert hisz^ minden kisgazda mellé nem lehet csendőrt állítani, tehát csakis az árkalkuláción keresztül lehet olyan mértekben fokozni a termelést, hogy az a nemzet által megkívánt nagy céloknak megfeleljen. Tehát, a legdrágábban termelő kisembernek is meg kell találnia az árkalkuláció révén azt az ellenértéket, amely az ő munkájának és befektetett tőkéjének megfelel. Ezzel szemben azt mondhatná valaki, hosry akkor túlságosan nagy haszon jutna azoknak, akik kedvező viszonyok kőzett vannak. T. Ház! Az agrárolló, a román megszállás, a különféle világkrízisek olyan megpróbáltatások elé állították a magyar mezőgazdaságot, hogy talpraállítására neon elegendők hitel"Iszszegek, amelyek különben sem jntnak el ahhoz, akinek szüksége van rá. Mert a hitel még ma is ahhoz jut el, aki hitelképes, nem ahhoz, aki dolgozni akar. Az kap hitelt, akinek megfelelő anyagi ellenértéke van és akinek ren desen a lcgkevésbbévan rá szüksége. IgenK ann^k kezébe kell adni a hitelt, aki sajáit munkáia által hasznosítani és a termelésbe átvinni akaria. {Keck Antal: Az előadó kibeszéli az egész ülé«t?) A terményárakon keresztül oedig ia;enis juttatunk a gazdának annyit, ho,.<ry saját munkája révén olyan összegeket kapjon... (Keck Antal: E«te hatig beszél az előadó'? Kibeszéli < az egész ülést! De a költségvetésről is beszéljen! — Halljuk! Halljuk! jo^bfelől. — Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon érdekes!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincs joga korlátozni az előadó úr beszédét, tekintettel arra, hogy a házszabályok sem korlátozzák. (Ügy van! v/w van! jobbfelöl.) Fricke Valér előadó: Engedjék meg, hogy rövidesen be is fejezzem. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől ) Csak a munkaügyi szolgálatból szeretnék még pár szót szólni. Az 1949:XV. te. megállapította a legalacsonyabb munkabérekot. Ki kell jelentenem, hogy már idáig is a legszegényebb magyar réteg, a magyar munkástársadalom életszívoiialának felemeléséhez vezetett ez a törvény. A munkaügyi szolgálat az