Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-748
748 Az országgyűlés képviselőházának 188. zasztja. Az utóbbi két évben feltűnően megnőtt a rendelkezési alap összege. Legyen szabad összehasonlítanom a két évvel ezelőtti, az 1938—39. évi költségvetés tételeit és a mostani költségvetés tételeit. (Zaj jobb felől. — Zsindely Ferenc államtitkár: A szomszédos államokéval hasonlítsa össze!) Akkor az informatív szolgálat és a sajtószolgálat átlag 1,231.000 pengőbe került. Most ebben a költségvetésben 2 millió pengő szerepel. A rendelkezési alap akkor 935.000 pengő volt, most pedig másfél millió. Ivét évvel ezelőtt nem volt tájékoztató osztály, most van tájékoztató osztály s ez újabb 700,000 pengőt emészt fel. (Egy hang jobbfelől: Ha nem volna, akkor az volna a baj!) Ha azt vesszük, hogy ezenkívül a külügyminisztérium költségvetésében még a következő növekedések vannak: a rendelkezési alap a két évvel ezelőtti 245.000 pengővel szemben most 300.000 pengő, a sajtóalap pedig az akkori 550.000 pengő helyett most 921.000 pengő — s ezeket összeadjuk, akkor megállapíthatjuk. hogy két évvel ezelőtt 2,961.000 pengő állott rendelkezésre e célból a külügyminisztériumnál és a miniszterelnökségnél, most pedig 5,421.000 pengő. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Kevés! — Egy hang jobbfelöl: Közben meg is nagyobbodtunk!) Legyen szabad előre kijelentenem, hogy a külügyminisztérium sajtószolgálatának költségnövelését hálásan köszönjük, sőt azt mondjuk, hogy az kevés, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a külügyminisztériumban minden fillér csakugyan a nemzet érdekét szolgálja. De nem áll ugyanez a miniszterelnöki sajtóosztálynál. (Zajos ellentmondások a jobboldalon és a középen.), mert itt propagandára használják fel a pénzt. Mig a külügyminisztériumnál éppen ezért sajnálatosan mindössze 53 százalékkal emelkedett két év alatt a rendelkezési alap, ugyanakkor a miniszterelnökség keretén belül 94 százalékkal, tehát majdnem 100 százalékkal emelkedett. Miért 1 ? A miniszterelnökségi szolgálat tételei két évvel ezelőtt összesen 2,166.000 pengőt tettek ki, most pedig elő van irányozva 4,200.000 pengő. Mégis azt mondjuk, még ez ellen sem emelnénk különösebb kifogást akkor, ha a miniszterelnökségi tárca keretén belül jelentkező egyéb célok dotációját hasonlóan emelték volna. De mi azt látjuk, hogy amikor a sajtószolgálatnál ilyen hallatlan, 94%-os emelés mutatkozik, ugyanakkor a Nemzeti Önállósítási Alap javadalmazására fordított összegnél a két evvel ezelőtti 2,000.000 pengő helyett most 2,400.000 pengő a dotáció, tehát mindössze 20%-os és nean-94%-ós az emelkedés. Már pedig a Nemzeti Önállósítási Alapnak, ha valaha működnie^ kellett, most kellene működnie. Ha a második zsidótörvény végrehajtását komolyan vesszük és a zsidó kereskedő és iparos helyébe oda akarjuk állítani a magyar középosztályt azért, hogy meg tudjon felelni nemzetvédő feladatának, akkor nekünk elsősorban ezt a tételt nem száz százalékkal, hanem ezer százalékkal kellene emelnünk, holott e helyett mindössze 20%-os emelést látunk. r De így van, t. Ház, áz egyéb céloknál is' Méltóztassék megnézni az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére és ezzel kapcsolatban a zsidótörvény végrehajtására szánt összeget. Ez a tavalyi év 12 hónapjára átszámítva 1,200.000 pengőt tett ki, a' mostani költségvetésbe is 1,200.000 pengő van felvéve, tehát egy fillérrel sincs több. mint amennyi volt a múlt költségülése Í9U0 november 22-én, péntekén. vetési évben, mindamellett, hogy fél éven keresztül minden interpeliációs napon idehoztam egy-egy zsidókérdést a Ház elé, kifejtettem és a 'miniszter urak figyelmét felhívtam rá, hogy elsősorban pénzügyi akadálya is van annak, hogy a zsidótövényt komolyan végre tudjuk hajtani. Mégsem történt egy fillér emelés sem ennél a dotációnál ennek a célnak szolgálatában. Állítottam annak idején, hogy ez nem tisztán pénzügyi kérdés, mert hiszen egy vagy két millióval már hatalmasan tudnánk ezt a kérdést előbbrelökni, de állítottam azt is, hogy a miniszterelnök úr az, aki ismeretes felfogása miatt ezt a kérdést nem akarja exponálni és Keni akarja a zsidótörvényt megfelelő módon végrehajtani. T. Ház! A költségvetésnek ezek a számoszlopai, igen t. miniszterelnök úr, akárhogy sajnálom a dolgot, de igazat adnak nekem és az én vádamat megerősítik. Miértí Rögtön felsorolom, rögtön bizonyítom. Elmondottam egy félévvel ezelőtt, hogy mindössze 32 tanfolyamot rendezett az értelmiségi kormánybiztosság és a 32 tanfolyamon 1800 embert képeztek át. (Donáth György előadó: Sokkal többet!) 1800 emberrel nem lehet keresztény ipart és keresztény kereskedelmet csinálni. Felhoztam, hogy a miniszteri kormánybiztosságnak 286 főnyi személyzetéből mindössze 100 foglalkozik a zsidótörvény végrehajtásának kérdésével és ellenőrzésével. Felhoztam, hogy 80 pengős és 120 pengős tisztviselőkkel nem lehet 100 milliós forgalmat lebonyolító vállalatokat ellenőriztetni; ez erkölcsi lehetetlenség. Felhoztam, hogy 21 revizorral nem lehet Magyarország összes zsidó vállalatait ellenőriztetni; ehhez legalább 200 revizorra volna szükség. Ezeket én mind elmondottam és ennek dacára egyetlenegy fillérrel sem emelték a zsidótörvény végrehajtásával foglalkozó kormánybiztosság dotációját. Az előadó úr az előbb említette, hogy vannak ám szigorú pénzbüntetések, amelyek igenis, arra ösztökélik az illetőket, hogy a zsidótörvényt végrehajtsák. Az előadó úr öszszegezte ezeket a pénzbüntetéseket s megállapította, hogy a múlt évben összesen 400.000 pengő pénzbüntetést róttak ki 8000 ítéletben. Méltóztassék elosztani a 400.000 pengőt a 8000 ítélettel és méltóztatik megkapni, hogy átlagosan, ítéletenként 50 pengő a pénzbüntetéis. El lehet képzelni, t. Ház^ hogy egy nagyvállalat, amely a zsidótörvényt megszegi, majd 50 pengő pénzbüntetéstől megretten és nem alkalmaz tovább is zsidót? Dehogy! Szlovákiában 4—5 évi börtönnel büntetik azt, aki a zsidótörvényt kijátssza, nem pedig 50 pengő pénzbüntetéssel. Komolytalan, jelentéktelen és a nagy célt kigúnyoló ez a szankció, amelyet itt látunk. (Palló Imre: Internálni kell őket!) A miniszterelnökség költségvetésének számoszlopai a miniszterelnökség politikai iránymutatását leplezik le. A szavak a gondolatokat elleplezhetik, de a számok átlátszóak, világosak, kristálytiszták, a számok az üveg átlátszóságával ékesek és a számok mögé semmit sem lehet elbujtatni. Ezek a számok beszélnek: az az arány, hogy a miniszterelnökség sajtószolgálatának összegét felemelik 94%-kai, a zsidótörvény végrehajtására pedig egy fillérrel nem adnak többet, mint amennyi idáig volt. Most nézzük, mire fordítják a miniszterelnökségnél' a, sajtószolgálat pénzeit? Én ugyancsak idetártam már a Ház elé azokat az adatokat, amelyek a sajtóra, az úgynevezett
