Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-747

Àz'országgyűlés képviselőházának 158. ülése 1940 november 22-én, pénteken. 747 értelmiségi munkanélküliség leküzdésére irá­nyuló intézkedések kapcsán a kormánybiztos 1938 óta mintegy 15.0(0 fiatal munkaerőt tudott elhelyezni s ezenkívül, ami pedig önmagában véve_ is igen tekintélyes eredmény: az Önálló­sítási Alap keretein belül 2444 agyénnek tu­dott kölcsönt juttatni. Hogy ez milyen nehéz munkát jelentett, annak legjobb bizonyítéka az az adat, hogy több mint tízezren kértek köl­csönt ,a kormámybiztosságtól és a kért össze­gek együttvéve tÖtjb mint 81 millió pengőre rúgtak s a lehetőségek arányában több mint 9 millió pengőt folyósítottak kölcsön formájá­ban. Hogy pedig a kormánybiztosság kellő gondossággal osztotta szét ezeket a kölcsönö­ket, annak legjobb bizonyítéka az, hogy a köl­csön visszafizetése szempontjából történt mi­nősítés szerint az első és második csoportba tartozott a kölcsönhözjutottak több mint 60% ~a, ami a legélénkebb bizonyítéka annak, hogy a kölcsönöket jó helyekre folyósították s hogy a kormánybiztossás' kellő gondossággal járt el. T. ' Képviselőház! A kormánybiztosság tevékenysegénez tartozik a zsidótörvény vég­rehajtásának ellenőrzése is, amivel kapcsolat­ban csak azt legyen szabad megemlítenem, hogy az első zsidótörvény kapcsán a kormány­biztosság 14.000 esetben volt kénytelen fel­jelentést tenni a zsidótörvény kijátszása miatt, a második zsidótörvény végrehajtásával kap­csolatban ez már csak 10.000 esetben fordult elő. A kormánybiztosságnak az az igyekezete, hogy nemcsak a törvény betűinek, hanem lehetőleg^ a szellemének is eleget tudjon tenni. működésének azonban egyetlen nehézsége az, hogy e törekvésének egészen pontos végrehaj­tására olyan óriási apparátusra volna szük­ség, — különösen^ a könyvszakértők terén — amely ez idő szerint még nem állhat rendel­kezésre, a. kormánybiztosság azonban ezen a téren is saját 'hatáskörén belül igyekezett olyan munkaerőket nevelni, akik e feladatok ellátására alkalmasak. A kormánybiztosság a visszacsatolt terü­leteken röviddel a visszacsatolás után hely­színi adatgyűjtéseket végzett, amelyeknek eredményeképpen előbb a visszacsatolt Fel­vidéken igyekezett, most pedig Erdélyben is igyekszik a fiatalság gazdasági pályákra való terelését és önállósítását elősegíteni. T. Képviselőház! A miniszterelnökség költ­ségvetésén belül a m. kir. Központi Statiszti­kai Hivatal szerepel még jelentékeny összeg­gel. A Statisztikai^ Hivatal a maga munkakö­rét az országgyűlés által évről-évre jóváha­gyott hivatalos statisztikai munkaterv alapján végzi, úgy hogy 'a Képviselőháznak a statisz­tikai munkálatokról^ ebből az alkalomból van módja időnként vitát folytatni. A Statisztikai Hivatal jövő esztendei tevé­kenységének súlypontja elsősorban a népszám­lálás végrehajtásán lesz, amiről nemrégiben itt mint a népszámlálási törvényjavaslat elő­adója már szerencsés voltam ismertetést adni a t. Háznak. A legjelentősebb mértékben ez fogja igénybe venni a Statisztikai Hivatal munkaerejét, a rendes munkaprogrammban vi­szont lényeges változás ebben az esztendőben éppen ezért nem lesz. Eltekintve az általam a bevezetésiben már említett szempontoktól, ame­lyek a költségvetésben általában emelkedést okoznak, a Statisztikai Hivatal költségvetésé­ben lényegtelen emelkedést okozott az, hogy a tisztviselői létszámban az úgynevezett tudomá­nyos szakon egy-két állást lehetett rendszeresí­teni. Meg kell azonban említenem, hogy a Sta­tisztikai Hivatal azzal a rendkívül nagyjelen­tőségű feiadatKorrei Kapcsolatban, amelyet az államvezetésben ellát, külön dicséretet érdemel, mert aránylag szűk és szerény költségvetési keretek között és aránylag szerény tisztviselői létszámmal ezt a munkát általános megelége­désre tudja végrehajtani és ezzel a magyar államvezetés számára elengedhetetlenül szüitsé­ges megbízható és biztos adatokat tud nyújtani. Ezekben bátorkodtam a miniszterelnökség és a vele kapcsolatos I., IL, III., IV. és Vil. költségvetési fejezetek költségvetését ismertetni és kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék azt elfogadni. (Elénk éljenzés és taps a jobbolda­lon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül! Megay Károly jegyző: Maróthy Károly! Elnök: Maróthy Károly képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Aho­gyan a belügyi tárca költségvetése alkalmával a tárca keretein belül az egyes tételekhez ta­padva mondottam el véleményemet,^ azonkép­pen most is, bár a miniszterelnökségi tárca kínálná az alkalmat arra, hogy a miniszterel­nökség egész politikai vezetése felett mond­junk kritikát, pártom nevében kizárólagosan csak a költségvetés keretein belül kívánom ászrevételeimet megtenni. A kor szelleme azt kívánja és azt látjuk mindenfelé, hogy a demokratikus kormányzat lassan a tekintélyi kormányzat felé alakul át. Ez természetszerűleg mindenütt maga után vonja a miniszterelnökség hatáskörének kiszé­lesbedését és éppen ezért nálunk is szükség volna arra, hogy a miniszterelnöki hatáskör közjogilag is kiszélesbíttessék, öregbíttessék. Szükséges ez azért is, mert akinek a kezében a politikai vezetés yan, annak a. kezében le­gyen egyúttal az egész adminisztráció vezetése is. Hiszen a minisztertanács egymagában kép­telen arra, hogy a miniszteri tárcák szerint széteső adminisztrációt egyesítse. Tíz ével ezelőtt Magyary Zoltán racionali­zálási kormánybiztos ezt a kérdést már na­gyon szépen feltárta, megbeszélte (Egy hang a szelsövaioldalon: Mártonffy is!) és Kijelen­tette, hogy annak a körülménynek, hogy a mi­niszterelnöki hatáskör nincs ioléje emelve a többi miniszteri hatáskörnek és így a minisz­terelnök nem vezetője az egész közigazgatás­nak, a folyománya azután az, hogy a közigaz­gatás szervei, ahány van, majdnem mind más­félék, kettő sincs hasonló. Ezért kívánta ő már tíz ev\ el ezelőtt a miniszterelnöki hatáskör ki­szélesítését. S érdekes, hogy az ő munkájához a geográfiai adatokat és véleményt Teleki Pal földrajztudós szolgáltatta. Mi azonban nem tartjuk helyesnek, hogy amit Teleki Pál föld­rajztudós tíz évvel ezelőtt észrevett, azt Te­leki Pál miniszterelnök nem igyekszik meg­valósítani. (Ellenmondások a jobboldalon. — Zsindely Ferenc államtitkár: Dehogy nem igyekszik! Mennyire igyekszik!) A korszellem nálunk, úgy látszik, a miniszterelnökségi költ­ségvetés keretén belül nem a közjogi kiszéle­sítésre törekszik, hanem arra, hogy a minisz­terelnökség kezében minél nagyobb propagan­da lehetőség legyen és ezért csodálatos módon emeli... (vitéz Lipcsey Márton: Ajjaj!) Várja meg igen t. képviselőtársam a szavaimat és azután beszéljen! A miniszterelnökség arra törekszik, hogy propagandalehetőségeit nö­velje és ezért az egyes rendelkezési tételeket és a sajtóalapot csodálatos módon megduz­111*

Next

/
Thumbnails
Contents