Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-718
718 Az országgyűlés képviselőházának 157, tőségei között az, egyik legfontosabb az intenziv sportolás. A sport nívóját emelné ennek a stadionnak a megépítése. (Kabók Lajos: Először a nyomortelepeket kell megszüntetni!) Hogyne keveselnők mi is azt a pénzt, amelyet a kultusztárca költségvetésének végösszegeképpen látunk. Mert legyeu szabad arra is rámutatnom, amit igen sokan nem látnak: hogy a / kultúrállam magasabbra építése sok pénzt kíván. Nekünk a szociális államot is ki kell építenünk, a szociális állam kiépítése pedig — legalábbis a megteremtés ideje alatt -~ szintén sok pénzbe kerül és kevesebb terhet bír el. Mi valljuk, hogy a kultúra is tényezője volt és lesz is a szociális államnak. Kérésünket tehát nem is a kultuszminisztérium, hanem a pénzügyminisztérium felé intézzük a továbbiakban, hogy gondoskodjék a jövőben bőkezűbben . a kultusztárcáról, nemcsak a nyolc osztály miatt, — ami szintén sürgős, mert hiszen a Felvidéken nyolcosztályos iskolákat és Erdélyben hétosztályos iskolákat találunk — hanem a szükséges új tantermek és új tanítói állások miatt is, mert a hatosztályos iskolák túlzsúfoltsága U megkívánja a tantermek és à tanerők szaporítását. Hiszen ahol a túlzsúfoltság megszüntethető tanterem- és tanerőszaporítással, ott a nyolcadik osztály, illetőleg a két felső osztály minden további nélkül megnyitható. örömmel csatlakozom én is azokhoz, akik egy kultúrádé bevezetését és az iskolai költségeknek ebből való dotálását sürgetik és helyeslik. T. Ház! Nem akarjuk dicsérni a kultuszminiszter urat, bár erre annál is inkább kedvünk volna, mert az én szeretett pataki főiskolám! ikívánságát laz! idei' költsiégvelésben olyan nagy megértéssel honorálta. Nem akarjuk dicsérni őt, mert Ő, aki történetíró is, tudja, hogy a politikus dicsérete annyit ér, amennyit ebből a dicséretből egykor & történetíró elfogad. De én, mint kortárs szívesen jelentkezem tanúnak a jövő történetírója számára azzal a tanúbizonyság-tétellel, hogy Hóman Bálint a klebelsbergi hagyományoknak és a legnagyobb mae-var kultúrpolitikai hagyományoknak! képviselője és továbbfolytatója. Jó kezekben volt eddig is és van most is az ő kezében a magyar kultúra feletti őrködés. Bizalommal személye és a magyar kultúrpolitika célkitűzései iránt, a költségvetést elfogadom, (filievzAs és taps a jobboldalon — 'A szónokot üdvözlik.) f Fluök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Szeder János jegyző: Kéthly Anna. Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Kétségtelen, hogy nemcsak a közéletbe bekapcsolódott vezető politikusok, hanem még a legvisszavonultabban élő ember is érzi, hogy ez az évtized, amelyben élünk, még fokozottabban, mint a XX. század, megelőző évtizedei, a gazdasági, a politikai és a társadalmi nyugtalanságok kora. Ennek a .'' jelenségeit kivétel nélkül és minden vonatkozásban érzi az egész világ és benne ez a kis ország is; érzik a jelenségeit még akkor is, ha azoknak okaival igen sokan nincsenek tisztában. Tudjuk, hogv minden érdeklődés és minden erő le van kötve olyan területeken és . olyan kérdések számára, amelyek a kultusztárca költségvetésével tulajdonképpen nincsenek összefüggésben és ezek az események a közoktatás renci. kívüli jelentőségű kérdései számára alig engednek figyelmet szentelni. Fel kell vetnem ülése 1940 november 21-én, csütörtökön, tehát azt a kérdést: lehet-e ilyen atmoszférában közoktatásügyi tevékenységgel foglalkozni, lehet-e ilyen viszonyok között hatása annak a bírálatnak, amely ebben a korban a közoktatásban is rejlő okokat keresi és akarja megmutatni; van-e értelme annak, hogy ennek a közoktatásügyi tevékenységnek szellemével, intézményeivel és a népességnek azzal a csoportjával, amelyet átfog, újból és ismét foglalkozzunk és _ itt változást követeljünk; változást követeljünk annak a népi irányzatnak jegyében, amelyet az új népies reformirányzat feltünte előtt a múltban mi már jóval előbb képviseltünk annak: a népies irányzatnak nevében, amely a népet, mint az ország egyenrangú és egyenlő értékelésre méltó .rétegét, mindabból részesítendönek tartja, amit ez az ország bármilyen vonatkozásban produkálni és nyújtani képes. T. Képviselőház! A kérdés rendkívül sú lyos és a választás rendkívüli felelősséggel jár. Az oktatásnak és a nevelésnek f ez a kettős, de együttfutó feladata és kötelessége szemDont iából rendkívül sok és rendkívül fontos átalakításra van szükség, amint ezt a különféle költségvetési tárgyalások idején és alkalmával számtalanszor elmondottuk az elmúlt esztendők alatt. Ha ezek a kívánságaink és megjegyzéseink százszázalékosan nem is váltak gyakorlattá, mégis elégtételül szolgál számunkra az, hogy ezeknek a megjegyzéseknek és kívánságoknak legnagyobb részét már olyanok is ismétlik és képviselik, akik akkor, amikor ezek a Parlamentben először elhangzottak, meglepődve, megdöbbenve és idegenkedve álltak ezekkel szemben. En most nem kívánok éppen az előbb elmondottak alánján ezekről az alapvető fontosságú problémákról beszélni a közoktatás szelleme, a közoktatás intézményei, a közoktatás területe, a népességet elérő e^oportiai kérdésében, illetőleg az ebeknek a változásoknak ügyében előterjesztendő új törvények számára, énszerintem ezek a mai napok nem adnak elég biztos, elég időálló alapot, mert ami ma, ezekben a napokban történhetik evekben a kérdésekben, az csak bizonytalan és ingó talajra átfűlhet. Mert bárhogvan alakulj is a világ ós bárhogyan is alakul ebben a világban a mi kis országunk sorsa, ez az idő mindenképpen c^ak átmenet marad, amelyben alapvető jelentőségű közoktatási alkotásokat nem lehet úgy kiformálni, hogy az megérné a ráfordított időt és fáradságot. De foglalkoznunk Irell t. Kén viselőház a közoktatási tárca ha+ásVnréoe eső egyéb dols-okkal, azokkal a kérdésekkel, amplvek a mindennapos események kapcsán- együtt azokkal, elint ehetők, sőt parane^olólag elíutézendők ma. Mert ezeknek a kérdéseknél^ elvonvagolása olyan.átmenetet ieVnt, am^ivet helvrehozni egy későbbi akármibe tökéletes közoktatási szervezetnek soha többé nem lehet. Amit szóvá akarok tenni 1 , annak Jeo-nagyobb része gazdasáo'i kérdés, illetőleg e kérdjek l^gtöbhíe gazdasági hiányok következén veként merül fel. Tnlajdnukénnen más tárcákkal vannak szoros összefüggésben, a megelőzés más tárcákra tartoznék és elintézésük csak résziben a kÖT-oktatásügvi tárca kötelessésre. De ha az ok nem is. az okodat, a következmény bizonvos vonatkozásban a közoktatásüp-vi tárca hatáskörében és területén jelentkezik és úgy vélem, hogy ezeknek a következményeknek az orvoslása is könnyebb és egyszerűbb ezen a területen bel iíl Elsősorban és legfőképpen arra gondolok például, hogy a bevonulások következtében sok
