Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-703

Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 19U0 november 21-én, csütörtökön. 70' T. Ház! Azért, ,mert ez megtörténhetik, mert ez így van, égetően szükség volna egy egységes szellemű tanárképzésre. Tessék meg-szüntetni a polgári iskolai tanárképzés különállását és a többinek a különállását és tessék egységes tanárképzéssel egységes szellemű tanárságot kialakítani, amely egységes szellemű ifjúságot fog nevelni. A tanítás királyi munka, ámde a tanító és oktató munka ereje és eredménye nem egyedül a tanítóság és tanárság munkájától függ, hanem attól az erkölcsi és anyagi megbecsüléstől és elismeréstől, amellyel ezt a munkát a nemzet jutalmazza. Ezen a téren a magyar közoktatásügyi politika a vétkes, mert ha már kasztokba osztották az értelmiséget, akkor a tanárság, a nemzetnevelő réteg igenis megkövetelheti, hogy az első osztályban ott legyen ő is, mert az ő munkája van annyira felelősségteljes és van annyira fontos a nemzet jövendője szempontjából, mint a bíráké és a katonatiszteké. (Egy hang jobbfelől: Nem vitatja senki!) A nemzetnevelők mai anyagi megbecsülése azonban csak ahhoz elegendő, hogy sok esetben lerontsa a nevelés eredményét és megtépázza a tanár, a tanító tekintélyét. Nézzük csak meg, hogyan beesüli meg magyar közoktatásügyi politikánk a nemzetnevelőket. A középiskolai tanár ma a IX, fizetési osztály 3. fokozatában kezdi, ahol egyenlő rangú a postai főgépésszel, a II. osztályú főszemiésszel annak pótlékai nélkül, a legalsó osztálybeli gépgyári és vasúti nem okleveles tisztviselővel, a magasabb osztályú vasúti altiszttel annak kedvezményei nélkül. ! Hőm a n Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A miniszteri fogalmazóval!) A középiskolai tanárság megállapítása. A kinevezett tanár hét év alatt eléri a VIII. fizetési osztályt: ezzel egyenrangú lett valamikor a századossal, ma azonban még a VII. fizetési osztályban, tehát 16 évi szolgálat után sem jut el a százados rangjára. De még sokkal szomorúbb az a »megbecsülés«, amellyel közoktatásügyi politikánk a polgári iskolai tanárságot illeti. (Tost László: Most hazabeszél!) Megdöbbentő az a megkülönböztetett ellenszenv, amellyel egyrészt a miniszter úr, másrészt egyes kultuszminisztériumi osztályfőnökök a polgári iskolával és a polgári iskolai tanársággal «izemben viseltetnek. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem igaz!) i Ezt bizonyítani kívánom. A polgári iskola az élet iskolája, a leggyakorlatiasabb jellegű iskola. A polgári iskola tanulóifjúsága a nagy magyar társadalom középosztályából, az iparostársadalomból, a vasutasok- és postások gyermekeiből adódik, de sokszor adódik olyan helyről is, amely megfertőzhette nemzeti érzeteit. Éppen itt van a polgári iskola fontos szerepe: úgy megneveli, úgy magához láncolja az ifjúságot, hogy innen kerülnek ki a nemzet legértékesebb elemei: azok, akikben nincs nagyravágyás, (Mozgás a jobboldalon.) nem akarnak hivatalnokok lenni, hanem igenis, elmennek a műhelyekbe, kereskedelmi pályákra, gyárakba és ott a maguk tudásával értékes munkásai lesznek a társadalomnak. A polgári iskolai tanárság is a legnehezebb munkát végzi és munkaköréhen különösen az utóbbi időben a (módszeres munka terén forradalmat hozott, a tanítás és nevelés ügyét óriási mértékben előbbrevitte: mégis a tanárságnak ez a rétege kapja a legkisebb elismerést és KfiPVT'SELÖHÁZT NAPL.Ó VII. megbecsülést a közoktatásügyi politika részéről. Mit mondjak erről? (Felkiáltások jobb felől: Semmit!) A polgári iskolai tanár főiskolát végez. (Folytonos zaj jobbfelől.) Ha nem tetszik, méltóztassék kimenni. (Derültség jobbfelől.) Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék az ilyen megjegyzésektől tartózkodni. (Egy hung a sÁélsőbaloldalon: ök is!) Palló Imre: Nincs elisanerve a polgári iskolai tanárság főiskolai végzettsége, pedig elvégzi a tanítóképzőt, vagy megszerzi az érettségit és azután elmegy főiskolára, ahol egyetemi oktatást is kap, tehát igenis főiskolai munkát végez és mégis a csupán érettségizettekkel egyenrangúan 40 évig kell szolgálnia. Itt van az illetmény számító hivatal megállapítása, a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes összegét nem a főiskolai képzettséggel bíró alkalmazottakra nézve elrendelt 400, hanem csak 300 pengőben állapítja meg., Egész sereg memorandum, könyörgő levél van itt, amelyekben évtizedek óta követeli a polgári iskolai tanárság, hogy ismerjék el főiskolai végzettségüket ne csak a választójogi törvényben, amelyben megadják nekik, hogy a kormányra szavazzanak, hanem ismerjék el már a gyakorlatban is. (Mozgás. — Egy hang jobbfelől: Tárgyilagos ember!) Annak jellemzéséül, hogy mennyire nem szeretik a polgári iskolai tanárságot, megemlítem, hogy a polgári iskolai tanárság az elmúlt év januárjában kihallgatást kért a miniszter úrtól, amikor isi bizonyos dolgot nipg akart köszönni és egyúttal fel akarta tárni kívánságait. Májusban megkapták az értesítést, hogy majd fogadja őket a miniszter úr, röviddel utána azonban értesítést kaptak, hogy nem ér rá fogadni a küldöttséget ós akkor a tanárság hivatalos szerve levélben megköszönte azt, amit élőszóval akart megköszönni és egyúttal előtárta kívánságait. Miután a miniszter úr annakidején 3—4 hónapon át nem ért rá fogadni a polgári iskolai tanárságot, én a Ház elé hozom kívánságaikat, amelyek régi kívánságok és nem jelentenek mást, mint szerzett jfgck elismertetését és

m az egykor már élvezett illetményeknek az új illetményrendszerbe való hiánytalan beillesztését. Kéri a polgári iskolai tanárság az 1927. évi november 1-i illetmények csónkítatlan visszaállítását. De ezt nemcsaJï a polgári iskolai tanárok, hanem a tanítóság és a középiskolai tanárság is- kéri. A lakbér terén is tessék tehát visszaállítani a régi illetményeket, valamint a mellékilletmények terén is. Kérik a helyettes tanári szolgálatnak egy évre való korlátozását. Még mindig 3—4 évig helyettes a tanár. Kérik a várakozási időnek a fizetési osztályokban 6 évről 3 évre leendő leszállítását, kérik az automatikus előléptetésnek a VI. fizetési osztályra történő kiterjesztését, hogy miként a háború előtt, ina is minden tanár akadály nélkül elérhesse a legmagasabb fokot. Kérik az igazgatóknak külön státusba sorolását és előmenetelüknek a tanárokkal szemben négy évi előnyhöz juttatását, hogy az igazgatók működésük tartamára újból csorbítatlan birtokába jussanak annak a javadalomnak, amelynek régebben valamennyien, megkülönböztetés nélkül részesei voltak, Mindezek megvalósítása után kérik a 40 évi szolgálati időnek 35 évben leendő meg'állapítását, hogy a főiskolai képesítésű tisztviselőket megillető jog az egyenlő elbánás elve alapján az ő tanári rendűk életében is érvényesülhessen. 105