Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-703

Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 19U0 november 21-én, csütörtökön. 70' T. Ház! Azért, ,mert ez megtörténhetik, mert ez így van, égetően szükség volna egy egységes szellemű tanárképzésre. Tessék meg-­szüntetni a polgári iskolai tanárképzés külön­állását és a többinek a különállását és tessék egységes tanárképzéssel egységes szellemű tanárságot kialakítani, amely egységes szel­lemű ifjúságot fog nevelni. A tanítás királyi munka, ámde a tanító és oktató munka ereje és eredménye nem egyedül a tanítóság és tanárság munkájától függ, hanem attól az erkölcsi és anyagi meg­becsüléstől és elismeréstől, amellyel ezt a munkát a nemzet jutalmazza. Ezen a téren a magyar közoktatásügyi politika a vétkes, mert ha már kasztokba osztották az értelmi­séget, akkor a tanárság, a nemzetnevelő réteg igenis megkövetelheti, hogy az első osztály­ban ott legyen ő is, mert az ő munkája van annyira felelősségteljes és van annyira fon­tos a nemzet jövendője szempontjából, mint a bíráké és a katonatiszteké. (Egy hang jobb­felől: Nem vitatja senki!) A nemzetnevelők mai anyagi megbecsülése azonban csak ahhoz elegendő, hogy sok esetben lerontsa a neve­lés eredményét és megtépázza a tanár, a ta­nító tekintélyét. Nézzük csak meg, hogyan beesüli meg magyar közoktatásügyi politikánk a nemzet­nevelőket. A középiskolai tanár ma a IX, fizetési osztály 3. fokozatában kezdi, ahol egyenlő rangú a postai főgépésszel, a II. osz­tályú főszemiésszel annak pótlékai nélkül, a legalsó osztálybeli gépgyári és vasúti nem okleveles tisztviselővel, a magasabb osztályú vasúti altiszttel annak kedvezményei nélkül. ! Hőm a n Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter: A miniszteri fogalmazóval!) A kö­zépiskolai tanárság megállapítása. A kineve­zett tanár hét év alatt eléri a VIII. fizetési osztályt: ezzel egyenrangú lett valamikor a századossal, ma azonban még a VII. fizetési osztályban, tehát 16 évi szolgálat után sem jut el a százados rangjára. De még sokkal szomorúbb az a »megbecsü­lés«, amellyel közoktatásügyi politikánk a pol­gári iskolai tanárságot illeti. (Tost László: Most hazabeszél!) Megdöbbentő az a megkü­lönböztetett ellenszenv, amellyel egyrészt a mi­niszter úr, másrészt egyes kultuszminisztériumi osztályfőnökök a polgári iskolával és a polgári iskolai tanársággal «izemben viseltetnek. (Hó­man Bálint vallás- és közoktatásügyi minisz­ter: Nem igaz!) i Ezt bizonyítani kívánom. A polgári iskola az élet iskolája, a leggyakorlatiasabb jellegű iskola. A polgári iskola tanulóifjúsága a nagy magyar társadalom középosztályából, az ipa­rostársadalomból, a vasutasok- és postások gyermekeiből adódik, de sokszor adódik olyan helyről is, amely megfertőzhette nemzeti érze­teit. Éppen itt van a polgári iskola fontos sze­repe: úgy megneveli, úgy magához láncolja az ifjúságot, hogy innen kerülnek ki a nemzet leg­értékesebb elemei: azok, akikben nincs nagyra­vágyás, (Mozgás a jobboldalon.) nem akarnak hivatalnokok lenni, hanem igenis, elmennek a műhelyekbe, kereskedelmi pályákra, gyárakba és ott a maguk tudásával értékes munkásai lesznek a társadalomnak. A polgári iskolai tanárság is a legnehezebb munkát végzi és munkaköréhen különösen az utóbbi időben a (módszeres munka terén forra­dalmat hozott, a tanítás és nevelés ügyét óriási mértékben előbbrevitte: mégis a tanárságnak ez a rétege kapja a legkisebb elismerést és KfiPVT'SELÖHÁZT NAPL.Ó VII. megbecsülést a közoktatásügyi politika részé­ről. Mit mondjak erről? (Felkiáltások jobb felől: Semmit!) A polgári iskolai tanár főiskolát vé­gez. (Folytonos zaj jobbfelől.) Ha nem tetszik, méltóztassék kimenni. (Derültség jobbfelől.) Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék az ilyen megjegyzésektől tartózkodni. (Egy hung a sÁélsőbaloldalon: ök is!) Palló Imre: Nincs elisanerve a polgári is­kolai tanárság főiskolai végzettsége, pedig el­végzi a tanítóképzőt, vagy megszerzi az érett­ségit és azután elmegy főiskolára, ahol egye­temi oktatást is kap, tehát igenis főiskolai mun­kát végez és mégis a csupán érettségizettekkel egyenrangúan 40 évig kell szolgálnia. Itt van az illetmény számító hivatal megállapítása, a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együt­tes összegét nem a főiskolai képzettség­gel bíró alkalmazottakra nézve elrendelt 400, hanem csak 300 pengőben állapítja meg., Egész sereg memorandum, könyörgő levél van itt, amelyekben évtizedek óta követeli a polgári iskolai tanárság, hogy ismerjék el főiskolai végzettségüket ne csak a választójogi törvény­ben, amelyben megadják nekik, hogy a kor­mányra szavazzanak, hanem ismerjék el már a gyakorlatban is. (Mozgás. — Egy hang jobbfe­lől: Tárgyilagos ember!) Annak jellemzéséül, hogy mennyire nem szeretik a polgári iskolai tanárságot, megem­lítem, hogy a polgári iskolai tanárság az el­múlt év januárjában kihallgatást kért a mi­niszter úrtól, amikor isi bizonyos dolgot nipg akart köszönni és egyúttal fel akarta tárni kívánságait. Májusban megkapták az értesí­tést, hogy majd fogadja őket a miniszter úr, röviddel utána azonban értesítést kaptak, hogy nem ér rá fogadni a küldöttséget ós akkor a tanárság hivatalos szerve levélben megkö­szönte azt, amit élőszóval akart megköszönni és egyúttal előtárta kívánságait. Miután a miniszter úr annakidején 3—4 hónapon át nem ért rá fogadni a polgári is­kolai tanárságot, én a Ház elé hozom kí­vánságaikat, amelyek régi kívánságok és nem jelentenek mást, mint szerzett jfgck elismer­tetését és m az egykor már élvezett illetmények­nek az új illetményrendszerbe való hiánytalan beillesztését. Kéri a polgári iskolai tanárság az 1927. évi november 1-i illetmények csónkítatlan visszaállítását. De ezt nemcsaJï a polgári is­kolai tanárok, hanem a tanítóság és a közép­iskolai tanárság is- kéri. A lakbér terén is tessék tehát visszaállítani a régi illetménye­ket, valamint a mellékilletmények terén is. Kérik a helyettes tanári szolgálatnak egy évre való korlátozását. Még mindig 3—4 évig he­lyettes a tanár. Kérik a várakozási időnek a fizetési osztályokban 6 évről 3 évre leendő le­szállítását, kérik az automatikus előléptetés­nek a VI. fizetési osztályra történő kiterjesz­tését, hogy miként a háború előtt, ina is min­den tanár akadály nélkül elérhesse a legmaga­sabb fokot. Kérik az igazgatóknak külön stá­tusba sorolását és előmenetelüknek a tanárok­kal szemben négy évi előnyhöz juttatását, hogy az igazgatók működésük tartamára újból csor­bítatlan birtokába jussanak annak a javada­lomnak, amelynek régebben valamennyien, megkülönböztetés nélkül részesei voltak, Mind­ezek megvalósítása után kérik a 40 évi szolgá­lati időnek 35 évben leendő meg'állapítását, hogy a főiskolai képesítésű tisztviselőket meg­illető jog az egyenlő elbánás elve alapján az ő tanári rendűk életében is érvényesülhessen. 105

Next

/
Thumbnails
Contents