Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-700

700 Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 1940 november 21-én, csütörtökön. láítókörrel dolgozhassák hazánk és népünk érdekében. (Helyeslés és taps a jobboldalon) A költségvetés a művészeti tanintézetek részére is minden rovatban nagyobb összeget irányoz elő, mint az előző évben, amire nagy szükség van, mert művészetünk a magyar kultúra szerves része, azt támogatni, istápolni kell, hogy nagy hagyományainak megfelelhessen. A művészeti és tudományos célok támogatása cím alatt szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum, a Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet, a Műemlékek Országos Bizottságának dotációja, a zeneiskolák felügyeletének kiépítése, a visszatért területek irodalmának felkarolása és az állami színházak fenntartási költsége. Ez alatt a cím alatt vannak: a Tudományos Akadémi segélyezésére s a tudományos társulatok és természettudományi kutatások támogatására hullatott morzsák, továbbá a külföldi és belföldi kutatási ösztöndíjak. Tekintettel arra, hogy manapság nagyon megszűkültek a külföldi kutatás lehetőségei, már a bizottsági tárgyaláson kértem a miniszter urat, hogy az esetleg ki nem adott ilyen díjakat belföldi tanulmányi ösztöndíjakként adják ki, mert annyi a tanulmányozni, felderítenivaló probléma itthon is, hosy bármilyen öszszieg is kevés volna erre a célra. Utoljára hagytam a vallási célok támogatásáról és az egyházak javadalmazásáról szóló címet, mert ezt találtam egyik legfontosabb és legjelentősebb címnek. A valláserkölcsi nevelés és a hit az elemi iskola előtt kezdődik és végigkíséri »az embert egész életem A valláserkölcsi nevelés és a nemzeti nevelés egymás szerves kiegészítői. A vallási céloik támogatására és az egyházi célok javadalmazására azok nagy jelentőségének megfelelően van az előirányzat megállapítva. Fel van véve ebbe a költséfirvetésibe a felvidéki és kárpátaljai területen a hitélet elmélyítése érdekében feltétlenül szükséges húsz katolikus és tíz protestáns új lelkészi állás kongruaszükségletének fedezése is. Ugyancsak itt van felvéve a felvidéki lelkészek özvegyeinek és árváinak támogatására szolgáló összeg is. T. Ház! Ezekben^ voltam bátor a közoktatásügyi tárca költség-vetését 'részleteiben ismertetni a központi és a külső igazgatás kivételével. A központi és a külső igazgatást azért hagytam el. mert ezek az előirányzatnak olyan jelentéktelen részét alkotják, hogy ismertetésüket • szükségtelennek »tartottam. A beruházások ismertetését az egyes címeknél mellőztem: ezért most összesített ismertetést fogok adni és ebben fogom a beruházásokat kiemelni. A jelenlegi költségvetés kiadásainak öszszege kereken 132-6 millió pengőt tesz ki, ami a múlt évi hasonló időszakra esett 119*4 millió pengővel szemben 13'2 millió pengő kiadási többletet jelent. Ebből a 132-6 millió pengőből 97-6 millió pengő személyi természetű kiadásokra esik. Ez az összeg a végösszeghez viszonyítva igen magasnak látszik, de figyelembe kell venni azt. hogy itt van a legtöbb állami és államsegélyes alkalmazott. A dologi természetű kiadásak összesre 25-9 millió pengő, amely összes: 2*7 millió pengővel több a tavalyinál. Ennek legnagyobb részét a klinikák felszerelésének és az ágylétszámnak a gyarapítása, valamint az egyetemi hallgatók által fizetett fenntartási díjak eltörlése okozta. A beruházási összegek minden címnél külön-külön összegezve nem nyújtanak világos képet az összes beruházásokról, mert a dologi kiadások között is számtalan olyan természetű kiadás van, amely beruházásnak számít; ezenkívül nincs benne a beruházások összegében a milliárdos programra 2*5 millió pengőt kitevő beruházási összege sem. Ha a tárca összes beruházási jellegű, tehát munkaalkalmat jelentő kiadásait összegezzük, akkor azt látjuk, hogy kerek számban 6*8 millió pengőt fordít a tárca beruházásokra, amely összeg a mai viszonyok között, amikor az állam feladatai óriási mértékben megnövekedtek, igen jelentősnek mondható és iskolarendszerünket fejlődésében megint nagy lépéssel viszi előbbre. T. Ház! Ezek előrebocsátása után a kultusztárca költségvetését az egyetemekre vonatkozó 1940:XXVIII. te. 3. §-ában foglalt törvényes rendelkezésekből folyó eltérésekkel a t. Háznak elfogadásra ajánlom. (Elénk helyeslés és tavs a jobboldalon és a közéven.) Elnök: A t. Ház tegnapi üléséről felvett gyorsírói jegyzeteikből megállapítottam, hogy Csia Sándor képviselő úr interpellációja alatt vitéz Lipcsey Márton képviselő úr Csia képviselő úr személyét sértő közbeszólást tett, amelyet a nagy zajban nem hallottam. Ezért a sértő közbeszólásért kénytelen vagyok vitéz Lipcsey képviselő urat utólag rendreutasítani. Szólásra következik a vezérszónokok közül? Szeder János jegyző: Palló Imre! Elnök: Palló Imre képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: T. Képviselőház! Ünnepnapja van ma a magyarságnak és én ezen az ünnepen az egész magyarság nagyrabecsülésével és szeretetével üdvözlöm a tengelyhatalmak kiváló vezéreit, Benito Mussolinit és Hitler Adolfot. (Elénk éljenzés és taps.) T. Ház! A tengelyhatalmak vezetői ismét tanújelét adták a magyar nemzet megbecsülésének. Ismét tanújelét adták annak, hogy elismerik, hogy ez a nemzet katonanemzet és hogy erre a nemzetre itt a kelet és nyugat ütközőpontján az elkövetkező évezredekben is szüksége lesz Európának. Ezzel a ténnyel a mi politikánk igazolódott. Mi annakidején is a tengelybarátság alapján állva (Szabó Gyula: Gömbös találta ki!) követeltük ezt a katonai kiállást. Az idő igazolta politikánkat és ez ennek a napnak a jelentősége a mi részünkre (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Gombosi Gyula!), amikor Európa megbecsülését látjuk a magyar nemzet irányában. Ezen a napon kérésünk volna a főváros polgármester urához és^ a kormányhoz is: tessék intézkedni, hogy a várost fellobogózzák, mert sokszor sokkal jelentéktelenebb ünnepnapokon, kisebb jelentőségű történelmi események alkalmával fellobogózzák a várost; ez a jelentős esemény megköveteli, hogy ez most is megtörténjék. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Az előadó úr megállapításaival sok esetben egyetértek, ö az ő előadásával beismerte, amit én is mondani akarok, hogy kultúrpolitikánkban bizony sok kívánnivaló van. Rendszertelenség, tervszerűtlenség van kultúrpolitikánkban, ezt láttam az előadó úr beszédéből is. Nem tudok az előadó úr beszédével részletesen foglalkozni, mert az idő nem engedi, de ha az ember az előadó úr megállapításait átgondolja, s átnézi a költségvetést és szemrevételezi a való magyar kultúrélete!, akkor egy pillanatra megdöbben és kérdezni szeretné, hogy az illetékes vezetők nem látják, hogy a szellemi honvédelem a csőd felé halad? Nem hallják a művelődés harcosainak kiáltását,