Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-696

696 Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 19W november 21-én, csütörtökön. ben kemény acéllá edzett magyarságnak hasonlók a lelki ideáljai a nemzet jövőjét illetőleg. A magyar nemzetnevelést, az egységes magyar lélek formálását, a magyar tudás naggyá nevelését a kultusztárcának kell elvégeznie, még pedig úgy, hogy a magyar kultúra sugározzék ki a környező országokba is és legyen támasza az ott élő magyarságnak. T. Ház! A kultusztárca a nemzetnevelést különböző iskolákon, művészeti és testnevelési intézeteken és az iskolánkívüli népművelésen keresztül végzi. Ezekben a nevelésen kívül óriási szociális tevékenységet is fejt ki. Természetesen az összes nemzetnevelési, szociális és gazdasági problémákat egy csapásra megoldani nem tudja, hanem a szükségletek és az államvezetés irányelvei által megszabott sorrendben igyekszik azokat megoldani. A következőkben az elemi iskolákon kezdve az egyetemekig, tehát a legfelsőbb oktatásig igyekszem hű képét adni a tárca munkásságának, természetesen nemcsak azokra a kérdésekre szorítkozva, amelyek már megoldást nyertek, amelyeket tehát csak az idők haladásának megfelelően kell továbbfejleszteni, hanem rávilágítva azokra a legfontosabb kérdésekre is, amelyek még megoldásra várnak. A nemzetnevelés szempontjából a legfontosabb kérdés a népoktatás kérdése, mert a nemzet fiai legnagyobb részének oktatása itt lezáruL Utána már az iskolánkívüli népművelésen és le-' venteképzésen kívül további oktatás nem következik. Jelentősége a tárca számadataiból is kiviláglik, mert a 132^5 millió pengős kiadásból 51 millió pengőn felüli összeg a népoktatást szolgálja. Ebből az összegből is több, mint 49 millió pengő tisztán személyi kiadás. Az utóbbi nyolc év folyamán az állami és nem állami iskolákban összesen 2062 állással szaporodott a tanítói állások száma és a jelen költségvetés is további 390 új tanítói állást rendszeresít. (Helyeslés jobbfelől.) Ha hozzávesszük ehhez a természetes apadás folytán megüresedett állások számát, azt látjuk, hogy körülbelül 7000 f állás nyilt meg a tanítóság számára. Ez a tanítóság szociális helyzetében óriási változást hozott, mert az állástalan tanítók száma a nem is olyan régen 6000 körüli számról 600-ra csökkent, az állástalan tanítónők száma pedig körülbelül 3500-ra. A tanítóság szociális helyzetének javítását célozta különösen a kezdő tanítóknál az illetmény emelése is. A múltban a kezdő tanító havi 80 pengő díjazást kapott a téli ihónapokra, néhány év óta mind a 12 hónapra havi 100 pengőt, a legutóbbi kormányintézkedések óta pedig 107 pengő díjazást kap a próbaszolgálatra bocsátott tanító. Ez az emelkedés 33%-nak felel meg. A nagyszámú új állás szervezésével az előlépés lehetősége is nagymértékben megjavult. Azelőtt 4—5 évig helyettes- és 3—i évig segédtanítói minőségben kellett várakozni a rendes tanítói kinevezésre. Most az állásszervezések következtében ez a várakozási idő a két kategóriánál összesen körülbelül három évre zsugorodott össze. Mint minden tisztviselőre, természetesen a tanítóságra is kiterjedt a fizetésemelés, illetve a régebbi fizetések visszaállítása, a családi pótlék és korpótlék emelése. Az igazgatótanítók igazgatói díjai pedig 100 százalékban emelkedtek. A nem állami tanszemélyzetnek legnehezebb kérdése is orvosoitatott» t. i. besoroltatott az OTBAkedvezményezettek sorába. A tanítóság: szociális helyzetének javítását célozta a szegedi Horthy Miklós Állami Tanítóinternátus felállítása is, ami megkönynyíti a falusi és főkép a tanyai tanítóság gyermekeinek iskoláztatását. A népoktatás fejlesztésére további nagyfontosságú intézkedések is történtek. Az új állások szervezése nagymértékben enyhítette az egyes iskolákban fennállott zsúfoltságot. Az elmúlt nyolc év alatt 1674 új tanterem és 699 új tanítói lakás é<pült. Az eddier iskola nélkül volt, szétszórtan települt alföldi lakosság S'yermeikeinek oktatására 80 vándortanítói körzet szervezte tett és ezek mintegy 4000, eddig oktatás nélkül maradt gyermek oktatását és nevelését látják el. A szétszórtan települt magyar' lakosság gyermekeinek oktatására épült és most már működik is Komádiban a Horthy Miklós Állami .Népiskolai Nevelőintézet; ez eddig 360, ez idei évtől kezdve pedig 400, eddig oktatás nélkül maradt gyermek oktatásáról és elhelyezéséről gondoskodik. A nyolcosztályos elemi népiskoláról szóló törvény megvalósult. Sajnos, a nyolcosztály ois eleimit nem lehetett abban a mértékben megvalósítani, amint azt a kultuszkormány akarta, mert a tanítók nagyrésze katonai szolgálatot teljesített, sőt egyrésze még most is azt teljesít, így a bevonult tanítók helyettesítése is az iskolafenntartókra hárul, minthogy pedig az iskolafenntartódra nem lehetett további terhet rakni, el kellett odázni sok helyen a hetedik és nyolcadik osztálv megnyitását. A nyolcosztályos elemi megnyitása természetesen azokban az iskolákban fog először megtörténni, ahol ez sem tanerő-, sem tanteremszaporításit nem igényel és csak másodsorban következnek azok az iskolák, amelyekben vagy tanerő'-, vagy tanteremszaporítás, vagy »pedig esetleg mind a kettő szükségessé válik. Természetesen nem minden iskolában kell bevezetni a hetedik és nyolcadik osztályt, mert hiszen most is vannak olyan városi iskoláink, amelyekben még ötödik és hatodik osztály sincsen, mert a tanulók a negyedik osztály után átmennek a polgári vagy más középfokú iskolába. A hetedik és nyolcadik osztályt az elemi iskolák 57 százalékában lehetett volna bevezetni, ha ezt más körülmények nem akadályozzák meg és akkor kereken 959.000 tanuló, vagyis a népiskolai tanulók 55 százaléka jutott volna ilyen iskolákba. A népoktatás eredményességének egyik legnagyobb fontosságú előfeltétele a tanítók helyes kiválasztása. A kiválasztásnál arra kell törekedni, hogy minél többen kerüljenek ki a magyar földművesosztály és kisiparosság gyermekedből, mert biztos, hogy ezek tiszta magyar szellemet visznek munkájukba, a nemzeti öntudat kifejlesztésével eredményesen dolgoznak és iskoláik dacolni fognak minden nemzetellenes irányzattal és befolyással. A tanítók továbbképzését is meg kell oldani; különösen a falusi és tanyai tanítóknál van erre igen nagy szükség. A falusi tanító munkája ugyanis nem ér véget az iskolában, mert a legtöbb helyen a község^ vezetésében, irányításában, annak gazdasági és társadalmi szerveiben, például szövetkezetében, gazdakörében, önképzőkörében is közre kell működnie. E mellett a szerteágazó működés mellett azonban nemigen van módjában a pedagógia előrehaladását, a tanítási módszerek eredményesebbé tételére irányuló megoldásokat figyelemmel kísérni. Éppen ezért a tanítóság részére, még pedig különösen a falusi es tanyai tanítóság (részére tolyaní taniiolyamotoat