Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-691
Az országgyűlés képviselőházénak 156. Felvidék, ahol 140 fogtechnikus közül 110 zsidó (Gr. Festetics Domonkos: Ne mondd! — Derültség.), akik ezidőszerint is mind végezhetnek munkát. Erdély visszatértével még rosszabb helyzet teremtődött ebben a tekintetben, mert ott a fogászok 98%-a zsidó. (Rajniss Ferenc: Szívhatja az ember a fogát!) Van hely Erdélyben, ahol sokezer lakos van és egyáltalán nincs keresztény f'ogeliátás. Nagyváradon például 12 fogorvos van és mind a 12 zsidó, azonkívül 10 vizsgázott fogász van, akik közül csak 3 keresztény. Kolozsvárott hasonló a helyzet. Ezek a zsidó vizsgázott fogászok természetesen-éppúgy gyakorolhatják iparukat, mint az itteni 1911-es vizsgázottak, az anyaországbeliek pedig nem tudnak dolgozni. T. Ház! Azzal is alá akarom támasztani interpellációmat, hogy az anyaországbeli fogászati ellátás katasztrofálisan rossz. A csonüaország lakott területein az 1200 lakoson telüli helyiségek közül, amilyen 3413 van, csak 470-ben van fogellátás és 2943-ban egyáltalán nincs. Ez a statisztika, amint mondottam, Erdély visszatértével még súlyosbodott. A kérdés megoldása tehát népegészségügyi és szociális szempontból is nagyon fontos. T. Ház! Eu nem a kontárok érdekében emelek szót, hanem a szakképzett iparosok érdekében, akik évtizedeken át gyakorolták ezt a szakmájukat, foglalkozásukat és máról-holnapra jött 1936-ban egy törvény, amelyik egyik szakasza kuruzslónak nevezi őket. En tehát nem kérek mást, mint azt, hogy tessék ezeket az iparosokat a legszigorúbb vizsga alá bocsátani, tessék velük tanfolyamokat elvégeztetni, de lehetetlenség, hogy a kenyerüktől fosszák meg őket. Én azt, hogy itt kimondottan a keresztény fogtechnikusok érdekében emelek szót, igazságosnak is tartom akkor, amikor ezt a pályát elözönlötték a zsidók és a zsidóság úgyszólván teljesen kisajátította magának ezt a szakot. Ezért azt kérem, hogy mivel az 1939:IV. te. módot adott a kormánynak arra, hogy bizonyos állami jogosítványokat adhasson ki, tessék a keresztény fogtechnikusoknak ezeket a jogosítványokat kiadni (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), hogy ezzel ezt a szakmát valamiképpen megszabadítsuk a zsidóktól. T.. Ház! Az újabb rendelkezés kiadását a belügyminisztériumban egy törvénytervezetben már elő is készítették és én éppen ezért szeretném, ha ezt a kérdést sürgősen megoldanák. Azt kérem, hogy ezek az iparosok, akik protetikai munkát végezhetnek, akik iparjoggal ellátott szakiparosok vagy pedig tanoncok vagy segédek voltak és mint iparosok végigküzdötték az iparnak és a hazának minden olyan frontját, ahová őket, mint magyar polgárokat odaállították, közvetlenül foglalkozhassanak a vevőikkel, tehát közvetlenül is kiszolgálhassák őket, mértéket vehessenek nekik, munkájukat kipróbálhassák és a kész munkát a szájban elhelyezhessék. Mert mi történik ezen a téren? Az, hogy egy kevésbbé szakértő, az ipari munkához nein értő zsidó fogorvos mértéket vesz és azután elkészítés végett elküldi a munkát a fogtecnikushoz. Amikor a fogtechnikus elkészíti a munkát, a próbát, megint a zsidó fogorvos teszi az illető szájá|b,a. Ilyenformán mivel maga az iparos nem látja a vevőt, nem is tudja őt kiszolgálni vagy pedig, ha kiszolgálja, rosszul szolgálja ki. így tehát az iparos csak egyszerű bérmunkát végez és szaktudását nem tudja érvényesíteni, ülése 194-0 november 20-án, szerdán. 691» mert a rendelőket közvetlenül nem szolgálhatja ki. 'í 1 . .tiáz! A miniszter úr kilátásba helyezte, hogy a Felvidék és Firdély visszatéréáévei ezeket a kercte^eKet meg Kell oldani, mert nem lehetséges az, hogy egy országban kétieie jogot gyakoroljanak, hogy a visszatért részeüen teijesjogú iparosok legyenek, az anyagországban peuig nem. .Bízva a miniszter ur igaz^agerzetében. kérem őt, hogy az interpellációmban elmondottakat a keresztény iparosság javára kedvezően intézze el. (Helyestés és taps jobbfelől.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő úr által érintett témával kapcsolatban van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, hogy a, fogtechnikusok kérdése tulajdonképen a háborúelőtti időktől kezdve le volt zárva. Miután azonban az ország területe gyarapodott és olyan részeket kaptunk vissza, amelyek 20, illetőleg 22 esztendőn át idegen impérium alatt voltak, ahol egészen más jogfejlődés keletkezett és ezek a fogtechnikusok is egészen más elbánásban részesültek, a fogtechnikusok kérdését is természetesen újra vizsgálat tárgyáva teszem és a lehetőség szerint eleget teszek majd azoknak a kívánságoknak, , amelyeket a képviselő úr felvetett. (Helyeslés és tavs a jobboldalon.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul Venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Ilovszky János r képviselő úr interpellációja a kereskedelm- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. keresKoüeiem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a téli Balatont igen sokan látogatják ós a téli menetrend tervezete ennek a fontos forgalmi szempontnak teljesen figyelmen kívül hagyása mellett történt? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a visszatérő balatoni személyvonatok a téli menetrend tervezete szerint Székesfehérvár és Budapest között minden közbeeső államáson megállanának és így a balatoni utazók utazási ideje órákkal meghoszszabbíttatnék? Hajlandó-e a miniszter úr ezen az anomálián a Székesfehérvár—Budapest közötti közlekedési vonalon helyi vonatok beállításával segíteni és ezáltal lehetővé tenni, hogy a Balaton, mint nemzetünk egyik kincse, télen ifl gyümölcsöztessék? 3. Minthogy országos érdek fűződik ahhoz, hogy Olaszországgal fennálló, egyre növekvő forgalmunk helyes irányban fejlesztessék, mit szándékozik tenni a miniszter úr abban az irányban, hogy a Budapest—murakeresztúri vonalon a második sínpár kiépítése legkésőbb 1942. évben befejeztessék, ha pedig a tárca költségvetési fedezetének terhére ez a munka nem Volna elvégeztethető, intézkedik-e a miniszter úr oly^an irányban, hogy a második sínpár létesítésének költsége esetleg a 40 milliós szociális közmunka keretébe ibeillesztessék? Ilovszky János s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. i Ilovszky János: T. Ház! Hat percnyi időm van arra, hogy interpellációmat elmondjam. Megígérem, nem fogok egy perccel som tovább
