Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-138

80 Az országgyűlés képviselőházának 138 zárták be a laboratóriumokat, ezt az erdélyi magyar szellemet a kolozsváriakból kiirtani nem lehetett, amit legjobban igazol az a tény is, hogy amikor a kolozsvári egyetemnek me­nekülnie kellett Szegedre, Szeged városában, az Alföld szívében ugyanazt a szerepet töl­tötte be, amelyet hosszú éveken keresztül be­töltött Erdély fővárosában. A kolozsvári egye­tem és az erdélyi magas kultúra megállta he­lyét a megpróbáltatások idején is. Jogosan re­mélhetjük tehát, hogy nem csökken ennek virulenciája most sem, 22 év eltelte ebben nem változtatott meg semmit és hogy ez, az egye­tem tovább fogja csöpögtetni az új életet, az úji világot a hallgatóság lelkébe, de természe­tesen megérezve az új idők szavát. Attól függ tehát ennek az egyetemnek a szerepe és> sorsa, hogy miképpen segíti meg a kormány ezt az annyit szenvedett, csaknem teljesen kirabolt egyetemet. Éppen ezért amidőn minden magyar ember örül azon, hogy Csonka-Magyarországunk egy uj egyetemi várossal gazdagodott, ugyanak­kor engedtessék meg nekem, hogy kifejezzem bizonyos kívánságaimat, amelyek ha nem va­lósulnak meg, ez a mulasztás nemcsak az új egyetemre fog szomorú fényt vetni, hanem a meglévő többi magyar egyetemre is káros kö­vetkezményekkel jár. A kolozsvári egyetem új életrehívása al­kalmából leszögezem pártunk álláspontját a magyar kultúrpolitika, a magyar oktatás, a nevelés kérdésében. Mindenekelőtt hangsú­lyozni kívánom, hogy a kultúrpolitika nem állhat meg az oktatásnál, rideg szakemberek kiképzésénél, hanem nevelni is kell a magyar fiatalságot, nevelni kell hazafias, katonás szel­lemben, jó magyarnak, becsületes embernek, vagyis egy szóval nemzeti szocialistának. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Másik alaptételünk az, hogy lehetővé kell tenni, hogy bármilyen foglalkozásban dolgozó szülők gyermekei egyenlő feltételekkel indul­hassanak el a szellemi és gyakorlati életpályá­kon. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Le kell szögeznünk, hogy a sokgyermekes szegény családokat igazságtalanul terhelik az iskola és az egyetem költségei, szemben a gazdag csalá­dok gyermekeivel.Hangsúlyozzuk, hogy az ok­tatási rendszer roppant hibákat, illetőleg aránytalanságokat mutat. A magyar falu né­pének, az agrártársadalomnak gyermekei az összes gyermekeknek 58 százalékát teszik ki, ennek ellenére a hallgatók az egyetemeken 12*1 százalékban valók a parasztság soraiból, a középiskolákban pedig csak 10-4 százalékban. (Szöllősi Jenő: Ez a statisztika! — Paczolay György: Ez az az óriási arány!) Az a meggyőződésünk, hogy a magyar élet új vezető társadalmának erőteljes felfrissülé­sét a tiszta magyar őserőkből, a magyar pa­rasztságból kell meríteni. (Ügy van! a szélső­baloldalon.) A parasztság, a munkásság, a kis­iparosság emelkedésének azonban számtalan akadálya van. A társadalmi akadályokról nem is szólok, hanem csupán az anyagiakról. A Tu­rul Szövetség kiszámította azt, amit a kultusz­miniszter úr őexcellenciája nem említett, hogy mennyibe kerül egy diploma megszerzése, ter­mészetesen csak a beiratkozási költségeket, a tandíjat és a szigorlati díjat véve figyelembe, az ellátási költségekről nem beszélve. Megdöb­bentő eredményekre jutunk, amennyiben pél­dául az orvosi diploma, amikorra a dékán és a rektor aláírása megszárad rajta, 4069 pengőbe kerül, a vegyészmérnöki diploma pedig 4764 ülése 19 U0 október 10-én, csütörtökön. pengőbe. Roppant nagy összeg ez, t. Ház, nem a vagyonosabb családoknak, hanem egy 50—100 holdas sokgyermekes gazdának, de egyenesen elérhetetlen szám ez az egyszerű r munkás, törpebirtokos vagy kisiparos apa számára, ha még olyan tehetséges magyar gyermekekkel áldotta is meg a Teremtő. Az egyetemi és kö­zépiskolai oktatás rendszere — nyugodtan mondhatjuk — nem a tehetségek kiválasztását, kiemelését, hanem egyenesen a kontraszelek­ciót teremti meg. A Turul Szövetség számí­tásai szerint példának okáért a magyar dip­loma háromszor-négyszer annyiba kerül, mint került a volt Csehszlovákiában egy-egy dip­loma. Ehhez járul még a tankönyvek súlyos kérdése. Megdöbbentő, hogy milyen összegekbe kerül az elemi iskolák tankönyveinek beszer­zése. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az elemiben nem! 75 fillér! — Zaj a szélsőbaloldalon.) De az egyetemi baliga toknak bizony sokszor 40—50—60—70 pengős könyveket kell megven­niük. Aza felfogásunk, bogy csak a tankönyvek kiadásának államosítása szüntetné meg a tan­könyvuzsorát. Az egyetemek, általában az ok­tatás magas költségei elzárják az utat az egyetemek felé haladó fiatalság elől és ennek következtében évről-évre fogy az egyeteme­ken a beiratkozottak száma. Nincs elég orvos, nincs elég mérnök. A magyar egészségügyi problémák nagyrésze ma már orvoshiány miatt nem oldható meg. Ugyanígy van, t. Máz, a mérnököknél is. A tagosítás, a vízszabályo­zás fontps kérdései nem oldhatók meg a mér­nökhiány miatt. Éppen ezért a kolozsvári egyetem újjászervezése alkalmával a magyar oktatás reformjait is végre kell hajtani. Ugyancsak itt kell hangsúlyoznom azt a felfogásunkat, hogy a művelt emberek száma, a műveltség nagysága éppen olyan nemzeti vagyon, mint akár a gyár, a vasút vagy bár­milyen anyagi érték. (Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Csak sok magas műveltségű ember biztosíthatja a magyar népi kezdeményezést a Kárpátok medencéjében. Éppen ezért felfogá­sunk az, hogy az oktatástól, a neveléstől, az egyetemektől nem szabad sajnálni semmifele anyagi erőt (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Hol a kormánypárt! Megint nincs itt ilyen fontos szakjavaslat tárgya­lásánál!) Elnök: Kérem Maróthy képviselő urat, maradjon csendben! Matolcsy Tamás: Az a kívánságunk, hogy a szegedi, pécsi és debreceni egyetemek to­vábbra is teljes csorbítatlanságban maradja; nak meg és tárják ki kapuikat az egyetemi hallgatók előtt; (Paczolay György: És maiad­janak meg a jogakadémiák is!) sőt a kolozs­vári egyetem újraélesztése alkalmából felhí­vom a kormány figyelmét arra, hogy az egye­temi tanrend régi mulasztásait is sürgősen tegye jóvá. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Minden egyetemen, de legalább is a kolozs­vári egyetemen új, szociológiai tanszéket kell felállítani. Ha ez Bukarestben sikert hozott Gusty professzornak és tanszékének és sikerült ezzel a románság részére világszerte elismert, eredményt elérni, akkor mi sem maradhatunk hátrább, CÜgy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyan­csak ki kell egészíteni az egyetemi tanszéket minden egyetemen, de legalább a kolozsvári egyetemen kisebbségtudományi tanszék fel­állításával is, (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Ez a minimum!) mert mind

Next

/
Thumbnails
Contents