Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-138

Az országgyűlés képviselőházának 13 S. ülése 194-0 október 10-én, csütörtökön. 71 gyógyszerészképzés megszervezéséről is.. (Szöllősi Jenő; Helyes!) s

' -""'.

f T . KzzgL az újonnan szervezendő egysemmel négy vidéki egyeteme,és a Pázmány egyeteminél, öt egyeteme és'egy műegyetemé lesz. az. országnak. Ez olyan szervezés, amely-.•eló

j

L kitérni nem lehet» hiszen."az ősi Kolozsvárnak j'pga van " az egyetemre . a törvény ^- erejénél fogva is, Szegednek.',pe dig a nagy áldozatok alapján, de fekvésénél fogva is, mért" az ^egyetem" .onnan sugározhatja,., szét az. Alföldre,, sőt a határon túlra is .azt a feúltúrát, amit á szomszédság: megkíván, ./• '. "',-'" Kitérni ez elől tehát nem lehet, de vájjon az> ország helyzete, áz utánpótlás lehetősége megengedi-e azt, hogy, egyszerre mindegyik egyetem teljes erővel, teljes létszámmal, teljes tanári felszereléssel és minden karral működjek? Ha. visszatérek .arra, hogy az 1912-ben alapított két egyét cm-felszerelése mennyi ideig tartott, hogy . laboratóriumok híján- mennyi ideig csak nehezén tudtak működni, akkor látom azt, hogy a mai körülmények közt még nehezebb rögtön sorompóba állítani mindegyik egyetemet; s ha azt tekintjük, hogy egyikmásik egyetemünk hallgatóságának száma leapadt, mert a zsidótörvény korlátozásai folytán is r- kevés hallgató jelentkezett, akkor okszérű a hallgatóságot is úgy elosztani, hogy mindegyik egyetem jó felszereléssel és helyes hallgatói megterheléssel tudjon dolgozni egymással párhuzamosan. • r . A 3. §. ezt a kényes kérdést oldja meg ésáldozatot kíván elsősorban attól a.két egyetemtől, amelyeket mint hontalanná ' vált egyetemeket ideiglenesen helyeztünk el. ; Az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészettudományi karára és a Horthy Miklós Tudományegyetem jog- és államtudományi; karára-mondaná ki a törvény az 194(X—41. tanévtől^ kezdve a további törvényes intézkedésig a szüneteltetést.-Ugyanesak nem- méltányos, hanem-észszerű „áldozatot kíván a javaslat a t

debreceni Tisza István Tudományegyetemtől is, amelynek bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán rendszeresített .természttudományi es matematikai tanszékek • működését óhajtaná a .továbbiakig szüneteltetni. Ezeket a tanszékeket ott eredetileg azzal szervezték meg. hogy bizonyos idő multán az ötödik kar felállításának szolgáljanak; alapul. Ma, amikor Kolozsvárott, a szomszédságban -megvan ez a kar, mégpedig a bölcsészét-, nyelv és történ ettudo-mányi kartól, elkülönítetten van ott az egyetemnek matematikai és természettudományi kara, akkor új kar felállításáról nem lehet szó. A második bekezdés a m. kír. Tisza István Tudományegyetemen gondoskodni kíván a tanszékek megszüntetése ellenére is valamenynyi' középiskolai tudományszakra kiterjedő tanárképzésről. A harmadik bekezdés a jogakadémiákkal kapcsolatos. Itt-ott m fülembe jutottak lelkidenressz'ók nyomai is, amelyek ennek a rendelkezésnek nyomában támadtak, de lehet-e szó a. Jogakadémiák csorbítatlan fenntartásáról akkor, amikor egy egyetemen átmenetileg szünetel maid a jogászképzés, amely ha nem is feltétlenül szükséges az egyetem fennállásához, de mindenesetre egyik legfontosabb része az univerzitásnak, Áldozatot kell tehát hozmok a jogakadénráknak is. amelyek a jogászképzés tekintetében ..az illetékes ' vezető jogászok szerint nem .teljesen, elégítik, ki' azta ' mértéket, amely -a jogászképzéshez' 'fűződik.. A legszebben-és a legbölcsebben oldotta- meg ®~ törvény javaslat.', ezt 'abban a formában,', hogy — a. fenntartók-hozzájárulását ismerve — két évfolyamra- csökkenti működésüket, s' a hall; gátók az első két évfolyam elvégzése, az első és a második alapvizsga ott történt sikeres letétele után mehetnek tovább az egyetemre. T. Ház! A 4. § a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem és á Horthy Miklós Tudományegyetem • szervezeti ; szab ály zatának megalkotására .hatalmazza fel a varia«; és

! közo'ktafäsügyi • ïninisztert

% aki azt jóváhagyás végett', a' Kormányzó úr elé terjeszti. Ebben nincsen semmi újamért az 1912 : XXXVI. te. ugyancsak felhatalmazta a minisztert arra, hogy az átmeneti, szervezési időre ő állapítsa nleg a szabályzatot, természetesen'^ tradíciók és a szükségletek figyelembevételével ós terjessze

1 az államfő elé. T. Ház! A törvényjavaslat 5. §-ával kissé részletesebben kell foglalkoznom. Ez így hangzik' (olvassa): »A tudományegyetemek nyilvá^ nos rendes és. rendkívüli tanárainak, valamint az;, egyetemi könyvtárak igazgatóinak kinevezése iránt a- vallás- éi közoktatásügyi miniszter az érdekeit karnak és a tudományegyetem tanácsának, illetőleg a könyvtári bizottságnak ék a tudományegyetem tanácsának meghallgatása'.- után tesz előterjesztést a.Kormányzóhoz.« Tehát a miniszter meghallgatni tartozik a törvény értelmeben áz egyetemi tanácsot, a kart és a könyvtári bizottságot és Csak azután teszi meg az előterjesztést. Ez majdnem szórólszóra így van a kolozsvári egyetem alapító törvényében az 1872 :' XIX. tc.-ben, nem különben a pozspnvi és a debreceni egyetemet alapító 1912 :XXXVT tc.-ben és ugyancsak így hangzik az 1934 : X. tc.-ben, amely a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezetét hívta életre. Ezekre az egyetemekre nézve tehát n\ncs novum a törvényjavaslatban és talán a legszebb ezzel" kapcsolatban az. hogy az indokolás egy olyan allúziót tartalmaz, amely minden te'kintétben megnyugtató lehet, mert az ősi Pázmány egyetem jogszokására. \ hivatkozik. Az indoklás ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »a Királyi Mae-yar Pázmány Péter Tudományegyetemen kialakult és ma is fennálló helyzetnek megfelelően egységesen szabályozza, az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanároknak, valamint az Egyetemi Könyvtár igazgatójának kinevezését.« Az utalás világosan ennek az ősi elvétemnek jogszokását választotta például. Ebben kongruencia van és nyilvánvaló, ho°-y a törvényjavaslat nem érinti ezt a jogszokást, amely szerint a meghallgatás abban a formában történik, hogy az egyetem vaery nvilt. pályázatot b

;

rHet a miniszter hozzájárulásával s azután jelölési szokásjogánál fogva vagy Pedig a szervezeti szabálvzatban foglalt jogánál fogva kijelöli és megfelelő sorrendben előterjeszti &% erdemeteket vagy ped'g, ha valakinek különleges érdeme van, akkor meghívásra tesz javaslatot és így történik meg a kinevezés. Engem, aki az egyetemi szellemnek is képviselete vagyok a mellett, hosrv előadói szerepem folytán a Törvényjavaslathoz kell alkalmazkodnom, ez a fogalmazás nem indít semmi aggodalomra, mert látom, hogy ebben ; megvan a teljes összhang. A 6. § ugyancsak kényes kérdéseket intéz el az 1—3. §-okban érintett tudományegyetemek nyilvános-rendes és rendkívüli tanáraival kapcsolatban, nevezetesen felhatalmazza a minisztert, hogy elvégezhesse azt az átszerve-