Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-138
72 Az országgyűlés képviselőházának 138 zési munkát, amely részben a karok és tanszékek megszüntetésével, részben a kiegyenlítéssel együtt jár és így az illető tanárok alkalmazása, áthelyezése, illetve megerősítése tekintetében a Kormányzónak javaslatot tehessen. T. Ház! Az egyetemi professzor, aki egyetemi légkörben nevelkedett, — magamat értem — ha nem esett volna át már egyszer ezen, aggodalommal látná ezt azért, mert az egyetemi professzor egyszer neveztetik ki és ha a törvényeket tiszteli és hivatalvesztésre el nem ítéltetik, élete végéig teljesítheti hivatását. Mégis azt kell mondanom, amikor országrendezésről van szó, az országrendezésben az egészséges összhang megteremtése kivételes állapotokat jelent. Ahogyan átesett ezen két egyetem, — a József műegyetem és átesett a közgazdaságtudományi kar annakidején— abban a lehető legnagyobb bizalommal láthattuk azt az alkotmányos megnyilatkozást, amely az egyetemek régi alkotmányát a személyekben is tiszteletben tartotta. Ügy érzem, hogy a tapasztalat ma sem lehet indok az aggodalomra és meg kell adni ezt a felhatalmazást a kormánynak, mert nem lehet elkezdeni a rendezést úgy, hogy az egyetemi karok terjesszenek elő javaslatokat sok huzavonával s e miatt hónapokon át szüneteljen mind a négy egyetem, mert hiszen ezek az intézkedések négy t egyetemet érintenek. A múlt példája, a m. 'kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megszületése alapján teljes meggyőződésem, hogy az egyetemek szellemétől való eltérést ez csak a formában fog adni. (Szöllősi Jenő: Elég az! Forma dat esse rei!) A 7. § az ebben a törvényben megállapított szervezési \ munkálatok irányítására és vezetésére miniszteri biztos kinevezésére hatalmazza fel a vallás- és közoktatásügyi minisztert. Szükség is van arra, hogy az intézkedések közvetlenségével meggyorsíttassék minden, mert másképpen lehetetlen volna a kolozsvári egyetemen ilyen hamar megkezdeni az előadásokat s az új egyetemet munkájába beállítani. A 8. § felhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem működésének Kolozsvárra visszahelyezése és a Horthy Miklós Tudományegyetem felállítása, valamint az ebben a törvényben meghatározott átszervezések folytán szükséges átmeneti rendelkezéseket rendeletben megállapítja. T. Ház! A 9. §-ban látszólag nem a szervezéshez tartozó kérdés van érintve; ez az egyetemi professzorokkal kapcsolatos régi kérdés, tudniillik a tandíjjutalékok kérdése. Ez a szakasz felhatalmazza a kultuszminisztert, hogy az egyetemig nyilvános rendes és rendkívüli tanárok tandíjrészesedését rendelettel megszüntesse és e helyett az egyetemi nyilvános rendesés rendkívüli tanárok számára pótlékot állapítson meg. Ha valaki azt gondolná, hogy az a tandíjrészesedés valami különösen nagy dolog, felvilágosítást talán annyiban kell adnom, hogy ez mindössze körülbelül 20%-át teszi ki annak, amit az egyetemi tanár fizetésben és lakbérben kap, tehát aránylag kis dolog. De az egyetemi tanárnak, aki nem csupán hivatalnok, hanem kutató, tudós, aki nemzetközi levelezésében, érintkezésébén maidnem a saját véréből kell, hogy azokat az áldozatokat fedezze, az a fixates sokkal kevesebbi , mißt a ülése 1940 október 10-én, csütörtökön. más tevékenységi körben lévő hasonló fizetési osztálybelinél. Az indokolásban is utalás van arra, hogy megfelelő pótlékot állapítson meg a miniszter, s úgy érzem, hogy itt az előadó szerepén túlmenően, úgy a t. Házhoz, mint a pénzügyminiszter és a kultuszminiszter urakhoz az egyetemi professzorok nevében azt a kérést kell intéznem, hogy ez az ország megterhelése nélkül, de ne az egyetemi tanárok rovására történjék. Ügy érzem, ma már el lehet ezt mondani, mert az a kultúrdefetizmus, amely jónéhány évvel ezelőtt a társadalom nagyrészét megszállotta, ma máa* eltűnt. Az ősi Pázmány Péter-egyetem ünnepsége, amelyen résztvettek a nemzetközi tradíeiójú egyetemek kiküldöttei és résztvett Magyarország legfelsőbb kultúrrétege is, az ország figyelmét az egyetemek szerepe felé fordította. Amikor tehát itt anyagi kérdésről is van szó, ezen ne anyagi kérdést méltóztassanak érteni, hanem csak lehetővétételét ama szerepkör betöltésének, amely sok áldozattal jár annak részéről, aki ezt betölti. Csak annyit vagyok bátor még hozzáfűzni, hogy ezt a kérdést már két törvény is érintette; az egyak az 1910 : XIV. te, amely az állami költségvetésről szólt, és amely megszüntette a tandíj jutalékot és pedig a tanárok egyik kategóriája részére, tudniillik, akik attól kezdve neveztettek ki, míg a régiek ennek élvezetében maradtak és így fokozatosan, kihalás útján szűnt meg a tandíj jutalék, s a másik az 1921 : XXIII. te, amely ezt újból visszaállította. T. Ház! A 10. § olyan intézkedést foglal magában, amely természetes, amelyet mindenkinek szívesen kell látnia. Ügyszóiván természetellenesnek látszik, hogy ez törvénybe foglaltassák. de r annál nagyobb szükség van rá. mert voltak esetek, amelyeik az egyetemektol távolállók részéről is jogosan kifogás tárgyává tétettek és lehetetlen az, hogy az egyetem esetleg egyes tágjainak egyéni helyzetéből^ kifolyólag támadásoknak legyen kitéve. Közérdekű dolog az. amit a 10. § kimond, hogy az 'egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok kötelesek állandóan az egyetem székhelyén lakni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól azonban a nyilvános rendes vagy rendkívüli tanárok meghatározott időre engedélyt kaphatnak, hogy az egyetem székhelyének közvetlen közelében lévő községben lakjanak. Ez természetes, mert különben Budapest szomszédságában sem lakhatnának. (Rupert Rezső: Ez gyakorlati dolog!) T. Ház! Ezzel előadói szerepemhez, híven röviden előadtam a törvényjavaslatot. Ügy érzem, hogy a törvényjavaslat egyszerűsége és áttekinthetősége, az indokolás meggyőző és szép volta szerény szavaimon túlmenőleg szól a törvény mellett és ezért tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon.) Elnök: A vallás és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Hází (Halljuk! Halljuk!) Meghatott lélekkel terjesztem a magyar törvényhozás elé a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a magyar királyi Horthy Miklós Tudományegyetem alapításáról szóló törvényjavaslatomat. Meghatott lélekkel, mert egy nagy történeti eseménynek, a keleti erdélyi országrészek visszatérésének következménye ez a Javaslat, de meghatott lé-