Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
Az országgyűlés képviselőházának és térképe, összehasonlító, előkészítő munkálata előttünk legyen. Azt hiszem, hogy ha ez az ország egy részére és elég nagy részére megvan, akkor per analogiam a másik részre még megfeielő előmunkálat nélkül is következtethetünk, de el lehet annak munkálatát is végezni, természetesen hozzáfogunk ahhoz is, Ez ismét pénzkérdés, mert hogy a Dunántúlt nárom év alatt így feldolgozzuk, ahhoz 22 szakemberre volna szükségünk; na rövidebb idő alatt akarjuk, akkor több szakember kell: 44 vagy 66. Több szakértővel nyilvánvalóan sebesebben mehetne a munka, ez tisztán a szakemberek meglétének és azok ilyetén való alkalmazásának problémája. Mondom azonban, az országnak arra a részére, amelyik a íontosabb ebből a szempontból és ahol a termelés átalakítására nagyobb szükségünk van, amely mindig a hátramaradottábö volt, a tiszai részre vonatkozólag, az azon dolgozó szakemberek megígérték, hogy november elején vagy mondjuk november közepén ez a munka már előttem fog feküdni, azután erre rá lehet alapítani egy elgondolást a tények alapján, hogyan is fogunk eljárni ezzel a differenciálással, egybekapcsolva a termeléspolitikai problémákkal. Nekünk tudniillik végre, termésileg is teljesen át kell alakulnunk. Például most voltak itt a német szakértők, magam tárgyaltam velük ezekről a kérdésekről és tökéletesen egyetértettünk azzal, hogy Magyarország. — mondtam nekik is — mint kis ország sohasem lesz alkalmas arra, hogy mennyiségi . termelést végezzen, hanem minőségi termelést kell folytatnia. Minthogy pedig Magyarország természeti adottságaibán sajátosan elüt Európának többi, bennünket környező részeitől, mindig módja is lesz olyan minőségi vagy legalább olyan differenciált termelésre, hogy egyebet termeljen, mint a környező országok, talán egyebet anyagban, talán egyebet kvalitásban, vagy egyebet bizonyos tulajdonságaiban, sikértartalmú búzát, vitaminosabb veteményt és a többit. Most ezt egyeztetjük össze és öszsz« kell egyeztetnünk, részben ezt már keresztül is vittük az öntözések problémájának megoldásával. Nyilvánvaló, hogy ha öntözünk, egészen más birtokkategóriák keletkeznek, sokkal kisebbek az öntözött területeken, mint amilyen birtokkategóriák Szolnok megyében vagy másutt öntözés nélkül fennállanak. Ezek tenát azok a dolgok, amelyek szükségesek, nézetem szerint, ahhoz, hogy racionális termelést végezzünk. / Ha azután ezek a munkálatok majd már lassanként, legalább részlegesen előttünk fekszenek, én abszolúte nem zárkózom el attól, sőt helyeselném, ha a parlamenti tagok is részt vennének, mondjuk azután ennek további kidolgozásában. Nem értek azonban ezalatt politikai pártközi bizottságot, (Ügy van! a jobboldalon.) s azt hiszem, hogy a képviselő úr sem így gondolta, — hanem olyan parlamenti tagokra gondolok, akik ezekkel a kérdésekkel speciálisan mint szakemberek foglalkoztak és ezek közé a szakemberek közé tartóznák nemcsak az agrogeológusok, hanem a szociológusok is. En magam neveltem egy egész csomó, mintegy hatvan fiatalembert, akik ilyen munkát vidéken, végeztek és akiket számban még ki akarok egészíteni ezen a télen, mert professzori foglalkozásom néha még odairányul üres óráimban, hogy ezeket az agrogeológiai munkálatokat; ilyen szociológiai feldolgozással is kiegészítsék. Tekintetbe kell vennünk az egyes sajátos 187. ülése 1940 október 9-én, szerdán. éö művelési módokat is. mert hiszen nemcsak a tájak között van különbség, hanem az egyes tájak emberei között is. Ez is egy része a munkálatnak. Ha mindezt elvégeztük, akkor összeülhetünk, és kidolgozhatjuk azt, hogy milyen kategóriák helyesek az ország ezen vagy amazon a részén és ha ez ki van dolgozva, akkor könnyű ennek alapiján racionális és okos törvényt hozni az én nézetem szerint. Ezek nélkül azonban még magam sem tudnám ezt megítélni, aki évek óta hajtom ezt a dolgot és aki ezzel a problémával Észtországtól Görögországig foglalkoztam, részben egyedül, részben ottani tudásokkal, és ezek nélkül azt. amit a képviselő úr is helyesen érez és amit én is érzek — azt hiszem, egyetértünk ezekben a birtokkategória-dolgokban — nem tudom praktice megállapítani, bár meg vagyok győződve arról, hogy in teória itt mind a kettőnknek igazunk van. De. mint mondom, az előmunkálatokkal annyira vagyunk, hogy egeszén közelállunk ahhoz, hogy ezt már egy szélesebbkörű bizottságban is me^ lehessen tárgyalni, miután ezekre a tiszai részekre» amelyek az ország legfontosabb részei. Ilyen munkálatok folyamatban vannak. Természetes azután, hogy ha ez megvan, akkor olyan birtokpolitikai törvényt kell hoznunk, amelybe mindezek az egyéb mellék vonatkozások (belekapcsolódnak; hiszen magában a hitbizományi kérdésben is mindenütt, ahol hitbizományi birtok feloszlik, vagy át akarják alakítani egy részét álló birtokká, ezt támogatom, mert a hitbizományt anakronizmusnak tartom. (Ügy van! a jobboldalon.) Nem leszek tehát ellene a törvényes letárgyalásának sem. De igazat adok a képviselő úrnak abban, hogy nem volna helyes, ha ezeket külön-külön tárgyalnók le. hanem helyesebb ezt egy szervés egészbe foglalni. Ezt akartam válaszul elmondI dani. (Élénk helyeslés és taps a .jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszterelnöki választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Kossuth Pál kénviselö^ úr interpellációja a, földmívelésügyi és a pénzügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi és, pénzügyminiszter urakhoz a Tokaj hegy ali át és általában a zemplénvármegyei hegyvidéket ért katasztrofális szőlőkárok ügyében. Van-e tudomásuk a földmívelésügyi és pénzügyminiszter uraknak arról, hogy a Toka,i : hegyalját és általában a zemplénvármegyei szőlőtermő vidéket a folyó évi abnormis időjárási viszonyok következtében közel 1O0 százalékos károsodás érte és hogy ezen elemi csapások következtében a folyó termés pusztulásán felül magának a szőlőnek állaga is tetemes károsodást szenvedett és kérdem, hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr 1. intézkedéseket tenni a bor árainak a folyó évi terméskiesést legalább némileg ellensúlyozó és a termelési költségek nagyobbodásához arányított színvonalra emelésere, illetőd leg színvonalon tartására 1... 2. a tokajhegyaljai szőlősgazdáknak nyújtott szőlőfelújítási kölcsön amortizációs részleteinek a lehető leghosszabb időre leendő fel^függesztésére?... 3. a jövő termelési évre, a szőlősgazdák részére kedvezményes áru Eiparia szőlővessző.
