Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

336 Az országgyűlés képviselőházának 1H. ülése 19UO november 18-án, hétfőn. -a közelben, mert a vízierőtelep szolgáltatása az évnek nem minden időszakában egyenletes. Kunder képviselőtársam fejtegetését, hogy a magyarországi iparosok egyrésze csak vállalkozás, az elmúlt idők gazdasági rendszerére helyesnek ismerem el. 'De az új idők szellemében senki sem fogja a tőkét olyan könnyen befektetni, hogyha nem a legalaposabban tagozódik bele ebbe a nagyobb gazdasági rendszerbe. Azt is természetesnek tartom, hogy az erdélyi nyersanyagforrások és Erdély ipara visszahat a mostani gazdasági rendszerre és ennek továbbfejlesztésére. -Kundéi* képviselőtársam említette, hogy már most felkészülve várjuk azt r tárgyalást, amely az új európai gazdasági rendbe való tagozódást meg kell, hogy előzze. Erre vonatkozólag azt a kijelentést teszem, hogy jól ismerem képviselőtársamat, mint tárgyaló felet és nem hiszem, hogy ő felelős helyen mint tárgyaló és üzletkötő, amikor az üzletet a barát a baráttal, de mégis az^ üzletember az üzletemberrel köti, úgy kötné meg, hogy már előre hónapokkal, vagy egy-két esztendővel korábban megmondja, hogy én ezt feláldozom... (Taps a jobboldalon és a középen.) Valóban foglalkozunk ezzel a problémával és itt említem meg, lehetnek itt olyan területek és a Mindenható megadta, hogy Erdélyben vannak olyan kincseink és lehetőségeink, amelyek által nemcsak ennek a visszakapcsolt résznek a gazdasági helyzete, hanem az egész magyar gazdasági élet képe teljesen megváltozik -és sokkal nagyobb jelentősége lesz iparunknak, mint eddig volt. Közi Horváth József képviselőtársam munkáslakásokat sürget. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy odatelepítsünk-e sokezer családot a gyár mellé, vagy hagyjuk-e őket a falusi környezetben szorosabb kapcsolatban a földdel, ahol az élelmezés kérdése is jobban megoldható. Ezzel szemben a közlekedést, a munkahelyre való szállítás kérdéseit, a nagyobb távolságban való lakást, az utak kiépítését mintegy önkéntesen megoldja, hiszes előfordult már az, hogy szövetkezeti alapon autóbuszt vásárolnak és tartanak üzemben a munkások, ha nagyobb távolságot kell megtenniök. Magam is híve vagyok a munkáslakások építésének és amint a gazdasági lehetőség megengedi, meg is kezdjük, egyes állami vállalatoknál már meg is kezdtük. Például a Péti nitrogén-<műtrágyagyár részvénytársaság, amely állami érdekeltségű vállalat, s amelynek megalapításakor szinte az egész ország közvéleménye, vagy annak hatalmas része nagy ellenkezést fejtett ki és amely vállalat azóta is él, külföldre is szállított, ellát igen nagy belső szükségleteket. Ez a vállalat állami vállalat lévén, most odajutott, hogy a legutóbi időben, mintegy két esztendő alatt, egyelőre csak 60 újonnan létesített, de nagyon szép munkáslakása mellé már templomot is épített. (Közi Horváth József: A többi magánvállalatot is kényszerítsük erre!) Közi Horváth képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, hogy már a Gömböskormány ideje óta többször említették a munkáskamara és a munkaközvetítés államosításának problémáját, legyen szabad megjegyeznem, hogy ezt mint nem felelős ember magam is olvastam egy vagy két évenként néhány napon át az újságokban hatalmas betűkkel írt bevezető feliratok alatt és láttam, hogy néhány hét vagy hónap múlva sem történik semmi, ezért törekedtem arra^ hogy az én bejelentésem egy-két szerény mondattal történjék csak meg, talán akkor hamarabb érünk el a sikerhez. (Taps a jobboldalon.) A községek; villamosításának esökkenése tárgyában tett említést Müller Antal. A községek villamosítása az építési anyag hiánya és a munkaerő hiánya miatt nem tudott tovajutni. A villamos egységárak a községekben a fogyasztás kisebb mérve miatt magasabbak, mint Budapesten és ezért magasabbak a Balaton vidékén is, ahol a fogyasztás túlnyomó^ részt idényszerű. Az ipari egységárak most már mindenütt alacsonyabbak a magán világítási áraknál, ezen a téren újabb korszerű lépcsőzetes tarifákat vezettünk be számos községben. Ugyancsak Müller képviselőtársamnak válaszolva megemlítem, hogy a kisipari kiviteli intézetet 15.000 pengővel támogatja az iparügyi minisztérium. A kisipari kivitel közvetlen támogatására 300.000 pengős keret áll rendelkezésemre. Igen nagy eredmény, hogy a kisipari kiviteli intézet a háború ellenére most is elérte, mint mondtam, az előző év forgalmát. A kisipari öregségi biztosítás kérdésére vonatkozólag már beszédemben adtam feleletet. Meskó Zoltán képviselőtársam választ kér arra, hogy a bányászsztrájk vájjon politikai vagy egyéb okokból keletkezett-e és hogy ki rendezte ezt a sztrájkot. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Amikor ez a sajnálatos esemény tudomásomra jutott, akkor az lepett meg, hogy a sztrájk túlgyoirsian terjedt el és harapódzott el az országban. Hogy ki 'rendezte, az abban a szomorú pillanatban, amikor a sztrájk tudomásomra jutott, engem nem érdekelt. A »miért« érdekelt és az a »hogyan«, hogy ezt hogyan lehet mentől hamarább méltányosan megoldani. Erre fordítottam minden munkámat. Hivatalosan meg fogom tudni, amikoir minden adat összefut, hogy mi történt, de fontosabb, gyorsabb munka volt számomra, hogy ezt a sztrájkot, amelyet normális időkben az iparügyi minisztérium minden alkalommal rövid idő alatt el tudott intézni, a mostani adott körülmények között mentől hamarább levezethesse. így őszinte sajnálatomra arra nem tudok választ adni, hogy ezt a sztrájkot kik rendezték, inkább csak arra, hogy meggyőződésem szerint most nyugalmi állapot fog beállni, mert amikor azt a bizonyos munkabéremelő rendeletet kiadtuk, biztosítottuk azt, hogy a legkisebb munkabérek rendezése rögzítés ellenére tovább folytatódhassák és azért nem történt hamarább intézkedés, mert azt a gazdasági helyzet és egyes külföldi megbeszélések következtében előálló tárgyalások nem tették lehetővé. Horváth képviselőtársamnak válaszolva, nagy örömmel kell tudomásul vennem azt a kijelentését, hogy a hazai fogyasztást erőszakkal is vissza kell fejlesztenünk, hogy exportálhassunk. Nyersanyaghiány vanl Esetleg eltékozolhatnók a nyersanyagot rövidebb idő alatt való szétosztással, de visszaszorítjuk a fogyasztást, mert a folyamatos termelést fenntartani egy ilyen nehéz nyersanyaghelyzetben lévő Európában csakis a fogyasztási igények visszaszorításával lehet. (Helyeslés jobbfelől.) En tehát mégegyszer köszönettel nyugtázom ezt az ellenzék oldaláról elhangzott kijelentést, mert a kormány az anyaggazdálkodásban ezt a politikát követi. Arra is választ vár Horváth képviselőtársam, hogy úgy hallotta, a bányák akartak bért emelni, csak a kormány nem engedte. Ebben a tekintetben az a helyzet, hogy a nyár folyamán érdeklődött egy bányavállalat, hogy ősz-