Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

336 Az országgyűlés képviselőházának 1H. ülése 19UO november 18-án, hétfőn. -a közelben, mert a vízierőtelep szolgáltatása az évnek nem minden időszakában egyenletes. Kunder képviselőtársam fejtegetését, hogy a magyarországi iparosok egyrésze csak vál­lalkozás, az elmúlt idők gazdasági rendszerére helyesnek ismerem el. 'De az új idők szellemé­ben senki sem fogja a tőkét olyan könnyen be­fektetni, hogyha nem a legalaposabban tagozó­dik bele ebbe a nagyobb gazdasági rendszerbe. Azt is természetesnek tartom, hogy az erdélyi nyersanyagforrások és Erdély ipara visszahat a mostani gazdasági rendszerre és ennek to­vábbfejlesztésére. -Kundéi* képviselőtársam em­lítette, hogy már most felkészülve várjuk azt r tárgyalást, amely az új európai gazdasági rendbe való tagozódást meg kell, hogy előzze. Erre vonatkozólag azt a kijelentést teszem, hogy jól ismerem képviselőtársamat, mint tár­gyaló felet és nem hiszem, hogy ő felelős he­lyen mint tárgyaló és üzletkötő, amikor az üzletet a barát a baráttal, de mégis az^ üzlet­ember az üzletemberrel köti, úgy kötné meg, hogy már előre hónapokkal, vagy egy-két esz­tendővel korábban megmondja, hogy én ezt feláldozom... (Taps a jobboldalon és a közé­pen.) Valóban foglalkozunk ezzel a problémá­val és itt említem meg, lehetnek itt olyan terüle­tek és a Mindenható megadta, hogy Erdélyben vannak olyan kincseink és lehetőségeink, ame­lyek által nemcsak ennek a visszakapcsolt rész­nek a gazdasági helyzete, hanem az egész ma­gyar gazdasági élet képe teljesen megváltozik -és sokkal nagyobb jelentősége lesz iparunknak, mint eddig volt. Közi Horváth József képviselőtársam mun­káslakásokat sürget. Erre vonatkozólag meg­jegyzem, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy odatelepítsünk-e sokezer családot a gyár mellé, vagy hagyjuk-e őket a falusi környezetben szorosabb kapcsolatban a földdel, ahol az élel­mezés kérdése is jobban megoldható. Ezzel szemben a közlekedést, a munkahelyre való szállítás kérdéseit, a nagyobb távolságban való lakást, az utak kiépítését mintegy önkéntesen megoldja, hiszes előfordult már az, hogy szö­vetkezeti alapon autóbuszt vásárolnak és tar­tanak üzemben a munkások, ha nagyobb távol­ságot kell megtenniök. Magam is híve vagyok a munkáslakások építésének és amint a gazda­sági lehetőség megengedi, meg is kezdjük, egyes állami vállalatoknál már meg is kezd­tük. Például a Péti nitrogén-<műtrágyagyár részvénytársaság, amely állami érdekeltségű vállalat, s amelynek megalapításakor szinte az egész ország közvéleménye, vagy annak hatal­mas része nagy ellenkezést fejtett ki és amely vállalat azóta is él, külföldre is szállított, ellát igen nagy belső szükségleteket. Ez a vállalat állami vállalat lévén, most odajutott, hogy a legutóbi időben, mintegy két esztendő alatt, egyelőre csak 60 újonnan létesített, de nagyon szép munkáslakása mellé már templomot is épített. (Közi Horváth Jó­zsef: A többi magánvállalatot is kényszerít­sük erre!) Közi Horváth képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, hogy már a Gömbös­kormány ideje óta többször említették a mun­káskamara és a munkaközvetítés államosításá­nak problémáját, legyen szabad megjegyez­nem, hogy ezt mint nem felelős ember ma­gam is olvastam egy vagy két évenként né­hány napon át az újságokban hatalmas betűk­kel írt bevezető feliratok alatt és láttam, hogy néhány hét vagy hónap múlva sem történik semmi, ezért törekedtem arra^ hogy az én be­jelentésem egy-két szerény mondattal történ­jék csak meg, talán akkor hamarabb érünk el a sikerhez. (Taps a jobboldalon.) A községek; villamosításának esökkenése tárgyában tett említést Müller Antal. A köz­ségek villamosítása az építési anyag hiánya és a munkaerő hiánya miatt nem tudott tova­jutni. A villamos egységárak a községekben a fogyasztás kisebb mérve miatt magasabbak, mint Budapesten és ezért magasabbak a Ba­laton vidékén is, ahol a fogyasztás túlnyomó^ részt idényszerű. Az ipari egységárak most már mindenütt alacsonyabbak a magán világí­tási áraknál, ezen a téren újabb korszerű lépcsőzetes tarifákat vezettünk be számos köz­ségben. Ugyancsak Müller képviselőtársamnak vá­laszolva megemlítem, hogy a kisipari kiviteli intézetet 15.000 pengővel támogatja az iparügyi minisztérium. A kisipari kivitel közvetlen tá­mogatására 300.000 pengős keret áll rendelke­zésemre. Igen nagy eredmény, hogy a kis­ipari kiviteli intézet a háború ellenére most is elérte, mint mondtam, az előző év forgalmát. A kisipari öregségi biztosítás kérdésére vo­natkozólag már beszédemben adtam feleletet. Meskó Zoltán képviselőtársam választ kér arra, hogy a bányászsztrájk vájjon politikai vagy egyéb okokból keletkezett-e és hogy ki rendezte ezt a sztrájkot. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Amikor ez a sajnálatos ese­mény tudomásomra jutott, akkor az lepett meg, hogy a sztrájk túlgyoirsian terjedt el és harapódzott el az országban. Hogy ki 'ren­dezte, az abban a szomorú pillanatban, amikor a sztrájk tudomásomra jutott, engem nem ér­dekelt. A »miért« érdekelt és az a »hogyan«, hogy ezt hogyan lehet mentől hamarább mél­tányosan megoldani. Erre fordítottam minden munkámat. Hivatalosan meg fogom tudni, amikoir minden adat összefut, hogy mi történt, de fontosabb, gyorsabb munka volt számomra, hogy ezt a sztrájkot, amelyet normális idők­ben az iparügyi minisztérium minden alkalom­mal rövid idő alatt el tudott intézni, a mos­tani adott körülmények között mentől hama­rább levezethesse. így őszinte sajnálatomra arra nem tudok választ adni, hogy ezt a sztrájkot kik rendezték, inkább csak arra, hogy meggyőződésem szerint most nyugalmi állapot fog beállni, mert amikor azt a bizonyos munka­béremelő rendeletet kiadtuk, biztosítottuk azt, hogy a legkisebb munkabérek rendezése rögzí­tés ellenére tovább folytatódhassák és azért nem történt hamarább intézkedés, mert azt a gazdasági helyzet és egyes külföldi megbe­szélések következtében előálló tárgyalások nem tették lehetővé. Horváth képviselőtársamnak válaszolva, nagy örömmel kell tudomásul ven­nem azt a kijelentését, hogy a hazai fogyasz­tást erőszakkal is vissza kell fejlesztenünk, hogy exportálhassunk. Nyersanyaghiány vanl Esetleg eltékozolhatnók a nyersanyagot rövi­debb idő alatt való szétosztással, de vissza­szorítjuk a fogyasztást, mert a folyamatos ter­melést fenntartani egy ilyen nehéz nyers­anyaghelyzetben lévő Európában csakis a fo­gyasztási igények visszaszorításával lehet. (He­lyeslés jobbfelől.) En tehát mégegyszer köszö­nettel nyugtázom ezt az ellenzék oldaláról el­hangzott kijelentést, mert a kormány az anyag­gazdálkodásban ezt a politikát követi. Arra is választ vár Horváth képviselőtár­sam, hogy úgy hallotta, a bányák akartak bért emelni, csak a kormány nem engedte. Ebben a tekintetben az a helyzet, hogy a nyár folya­mán érdeklődött egy bányavállalat, hogy ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents