Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-154
Az országgyűlés képviselőházának15'4-. szel szeretné a segélyt emelni, vaj jön megteheti-e? Azt feleltem, hogy a kérdés majd őszszel lesz aktuális. Nálam olyan bánya, amely •béreket akart emelni, nem jelentkezett. (Nagy László: Ezt hireszteli!) Megkérdezte ellenben az egyik bányavállalat, hogy szabad-e béreket emelni. Én azt feleltem, mi fogjuk megmondani, mikor és mennyivel. Ez megtörtént, de természetesen már a sztrájk alatt kérdezte és azután állítólag azt mondta, hogy a kormány nem engedi a béremelést: menjetek dolgozni. Egyébként ebben az egész kérdésben nem lehet egyes bányánként eljárni, mert a munkabérben is bizonyos harmóniának kell lennie, amelyet a termelés érdekében feltétlenül meg kellett valósítani. Horváth Ferenc képviselőtársam kifogásolta, hogy nem engedtük meg egyes bányáknak a béremelést. Ezt nem lehet úgy és egy olyan előadmányban kérni, amikor valaki, mint képviselőtársam, a tervgazdálkodást és az irányított gazdálkodást kéri, ezen a vonalon pedig azt mondja, bízzuk csak a bányára azt, hos?y az hoeryan akarja megoldani a kérdést. ÍBencs Zoltán: Nem konzekvensek ők ebben! — Lill János: Ez aztán gyenge! — Palló Imre (Bencs Zoltán felé): Odaát talán konzekvensek az urak? Maga a legkonzekvensebb! — Elnök csenget. — Palló Imre (Bencs Zoltán felé): Magának jár. nekünk nem?) Közi-Horváth képviselőtársamnak még azt válaszolom, hogy a gyermeknevelési pótlék tóvári kiterjesztésének kérdésével ténylea* foglalkozunk és remélem, hogy ismét jelentékeny lépéssel haladhatunk előre. Szol 1 ősi Jenő képviselőtársamnak válaszolva kénytelen vagyok visszautasítani azt a kijelentését, hogy az ország gazdasági csődben van. Ez kissé erős volt. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Nehéz a gazdasági helyzet, másutt is az és bizony tervszerűen rendezzük, mint ahogy a tervszerűség nemcsak a nyersanyaggazdálkodásban és szétosztásban, hanem az inari politikában is megnyilvánul. (Szöllősi Jenő: Várjuk a cselekedeteket!) Molvay képviselőtársam a kisiparosok közszállítási járandóságainak gyors kiutalását kérte. A kiutalások határidejét és sorrendjét a Közszállítási Szabályzat rendezi. Ismerve azonban a kisiparosság tőkeerejét, máris intézkedtem, hogy járandóságaikat soron kívül, méa: a Szabályzatban megállapított határidők lejárta előtt is megkaphassák. Rajniss képviselőtársam ismertette az iparügyi minisztérium keletkezését és vázolta azokat a feladatokat, amelyeket a minisztérium létesítésekor eléje tűztek, s megemlítette, hogy e feladatok közül igen kevés valósult meg. Legyen szabad megemlítenem, hogy a munkásság érdekében teendő intézkedések közül a munkásságot elsősorban a bérkérdés érdekli és ez a minisztérium öt esztendő alatt, ]935-től mostanágig, amint azt igen^ megbízható kimutatások mutatják, ezen a téren igen nae^y eredményt ért el: (tlay van! tfay van! jobbfelöl.) a legkisebb bér^k rendezésének terén is, (Mozgás a, szélsőbaloldalon. — Sütő GyuJa: A gyakorlatban nincs meer! — Mozgás és ellenmondások Johhfelől.) merta legpesszimisztikusabb kimutatás szerint is a > bérek összege évenkint 160 milliótól 200 millió pengőig emelkedett, körülbelül 800 millió uengőt kitevő kereset mellett. Ez ennek a minisztériumnak feltétlenül nagy nrnnká.ia volt. (Üay van! Űgti van! — Taws a jobboldalon és a középen.) Emellett folytatni fogúik a szervezési munkát is és arra fogunk törekedni, hogy KÉPVISELŐHÁZI JTAPLÓ- VII. ülése 1940 november lS-án, hétfőn. 53? azokból a nagy címekből, amelyeket olvastam, — munkaközvetítés államosítása, munkakamara, ilyen meg olyan Lzabályzatnak és rendeletnek megteremtése — egy kis valóságot tudjak a lehető legrövidebb idő alatt teremteni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Képviselőház! Az elhangzott felszólalások csaknem mindegyikében hallottam megemlíteni azt az^ aggódást vagy bizakodást, amellyel a közvélemény a magyar ipar jövője iránt viseltetik, örömmel hallottam több képviselőtársamtól, hogv ők híznak a magyar ipar fejlődésének a lehetőségében. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én nem félek semmiféle átrendezéstől, mert ez az átrendezés másként, mint a javunkra, nem dőlhet eL' nem dőlhet el már csak azért sem, mert Erdélyben olyan nyersanyagkincseket és oly/m energiaforrásokat kantunk egyrészt vízi erők alakjában, másrészt lenn Könecen szén alakjában, és remélem, gázhalmazállanotú energiaforráshoz is hozzájutunk, valószínűleg folyékonv halmazállar>otiíhoz is, — ezekre nézve a kutatást máris elrendeltük, és eredményeink is vannak — amelyeknek kiaknázása az ország gazdasági képét teljesen megváltoztatja. (Tap*;) Hogy pedig az átállításokra vonatkozólag is mondjak valamit, kijelentem, hogy az ipar átállítása máris megkezdődö+t. méor pedig abban a szektorban, amely a külföldet a legjobban érdekli, a külföldet pedig ma legelsősorban a szállítási eszközök érdeklik. Ezek alatt nem autókat és teherautókat értek, b an em vasúti kocsikat, mozdonyokat és hajókat. Ezeknek gyártási módszerét kell fejleszteni, mprt ha nagyobb kapacitást érhetünk el külföldi rendelések útján, akkor a magunk számára is olcsóbban termelhetünk. ^A kapacitásnövelés terén, így az átállítás terén is, amelyet egy nagyon kemény és szigorú nyersanya ggyüjtés — va^ervüités — fo°r megelőzni, mesrtettük mind a tőkeszerzés, mind a műszaki előkészítés tekintetében tervszerűen a leghelyesebb lépéseket. Az elmondottak alapján kérem a t. H^'at. szíveskedjék az iparügyi tárca költ«égvef.é«^t elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a job h o J dalon és a középen. A szónokot sokan üdvözlJk.i Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. * Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az ipar" ügyi tárca és a vele kancsolatos fedezetek költségvetését általánosságban elfogadni? (Jaen! Nem!) A Ház az iparügyi tárca és a vele kapcsolatos feíezetek költségvetését általánosságban elfogadja. Következik a tárca részleteiben való megszavazása. Kérpm a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Megay Károly jegyző (felolvassa az iparügyi tárca 1—9. címeit és a költségvetés XX. és XXI. fejezeteit, amelyeket a Ház egyhangúlag elfogad.) Elnök: Az iparügyi tárca és a vele kapcsolatos fejezetek költségvetéseivel ezzel részleteiben is végeztünk. Mielőtt napirendi javaslatot tennénk, jelentein a t. Háznak, hogy a házszabályok rendelkezésének megfelelően a 40-es névjegyzéket összeállítottam. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az abba felvett képviselő urak neveit felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa)'' Alf öld y Béla, Baky László, Balog Artúr, Bocsáry Káb 83
