Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
Az országgyűlés képviselőházának l terelnöki széktől is mes: lehetett volna már ezen az alapon válni! — bruber Lajos: Ez mind csak ízlés dolga! — Zaj.) En tehát, amint nem aaok sona előnyt olyanoknak, akik nem valók valahová, nem tagadhatom meg az előrejutást emberektől azért, mert talán tizenhatodiziglen, vagy nem tudom milyen Íziglen rokonaim, (vitéz Magasbázy László: Igaza van!) Nem is fogom ezt megtenni, ezt a hamis szégyenérzetet nem íogom gyakorolni (Cselényi Jrál: Nagyon helyes!) éppen azért, mert azt hiszem, eb Den az országban eíeps tekintélyt szereztem magamnak ezen a vonalon arra, (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) hogy minűeniéle ilyen alacsony inszinuáció rólam leperegjen. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon. — Cse^ényi Pál: Ebből élnek! — Kupert Jttezső: Ideíejlödik a dolog! — JSzőlló'si Jenő: Parlamenti vizsgálóbizottságot kérünk! — Zaj.) De folytatom válaszomat az interpelláló képviselő ur részére. Tökéletesen helyteleníteni azt, ha szaktudás nélkül mennek emberek ilyen vállalatokba és ami tőlem telik, meg is íogom tenni ellene az intézkedést. Ennek módjait keressük, próbáljuk és ha másként nem, akkor törvényes intézkedésekkel erősebben is tehet erről gondoskodni. Ott azonban, ahol szaktudás van, ismét nem látok {Egy hang a szélsőbalodalon: Ott nem is fog látni! — Zaj.) olyan túlzottan, mint sokan, mert na például egy törvényhozó szaktudásával be tud tölteni egy állást, akkor miért ne töltse'be? (Zaj és et lenmondások a szélsőbalodalon. — Elnök csenget. — Egy hang a szélsőbalodálon: Mondjon te a képviselőségről! — Zaj. — Elnök esengd.) Ez a üolog úgy áll, hogy nincs olyan rendelkezés, amelyet e tekintetben ki ne lehetne játszani. (Kapcsányi László: Meg kell hoznil — Zaj.) Nincs olyan törvény, amelyet e tekintet h en ki ne lehetne játszani. (Eeljciáltások a szélsőbalodalon: Csinálni kell! — Kapcsányi László: A közélet tisztasága megkívánja! <— Zaj.) Elnök: Kapcsányi képviselő urat ismételt figyelmeztetéseim után tett közbeszólásai miatt rendreutasítom. (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Éljen az elnök!) Gr. Teleki Pál miniszterelnök: Tudom, hogy ilyen törvény meghozása egyedül nem remédium, legfeljebb harmadrészoen; egyéb dolgoknak is kell történniök: a nemzetet nevelni kell erre. (Egy hang a szélsőbalodalon: Legalább a harmadrészt lássuk! — Kajniss Ferenc: Államtitkárokat neveljenek, kegyelmes uram! Ma már késő! — Zaj. — Halljuk! Halljak!) Ezt egész egyszerűen csak megállapítom. (Zaj.) Mindennek — mint mondottam — első romédiuma az, amit be is jelentettem, hogy szigorúbb, egyszerűbb, kijátszásmentese bb törvényt kell csinálni. (Kapcsányi László: Miért nein csinálták már meg?) Megcsináltuk, ahol meg lehetett. Én nem tárgyaltam a törvényt, én így vettem át. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől. — Szabó Gyula: Ez nem felfogás!) Azt hiszem, ily módon meg lehet akadályozni azt is, hogy keresztények strohmann-szerepeket vállajanak. (Helyeslés és taps jobbfelöl.) Ezt akartam mondani. Rövid időn belül látni fogja a Ház a törvény hatását. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Szöllősi Jenő: Parlamenti bizottságot kérünk!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni 1 (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat» akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni.. .... (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsői7. ütése 19UO október 9-én, szerdán. Ü: baloldalon ;. Hó rujik! Ellenpróbát!) -.Töbfeség. A Ház a miniszterelnök úr válaszát tudor másul veszi. (Zaj. — Elnök csenget.) Kérem azt a képviselő urat, aki azt mondta, hogy »hó rukk«, szíveskedjék felállni. (Zaj a Ház minden oldalán.) Méltóztassanak megengedni, hogy az elnök beszéljen. (Zaj.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik azt mondták a többség felállásakor, hogy: »Hó. rukk!« szíveskedjenek jelentkezni. (Gruber Lajos, Rapcsányi László 'és Kovarcz Emil képviselők felállanak) Gruber Lajos, Kapcsányi László és Kovarcz képviselő urakat rendreutasítom... (Az elnök enunciációja alatt a szélsőbaloldalon több képviselő feláll.) Tekintettel arra, hogy a képviselő urak közül először csak hárman alltak fel, majd egymásután mindannyian felálltak, ismételten kérem, hogy csak azok a képviselő urak álljanak fel, akik ezt a közbeszólást megtették. (Megtörténik.) Gruber Lajos képviselő urat, Eitner Ákos képviselő urat. Kovács Gyula képviselő urat, Mokosay Dezső képviselő urat, Wirth Károly képviselő urat, Kovarcz Emil képviselő urat, Jandl Lajos képviselő urat, Gál Csaba képviselő urat, Csia Sándor képviselő urat, Kuhajda Vilmos képviselő urat, Zsengellér József képviselő urat, Palló Imre képviselő urat, Kapcsányi László képviselő urat, Baky László képviselő urat (A szélsőbáloldalon többen felállnak. — Nagy zaj. — Elnök csenget.) rendreutasítom. Keck Antal képviselő úr imént tett közbeszólásának megmagyarázására kért tőlem engedélyt. Minthogy a közbeszólás sértőnek látszik, megadom a szót <a képviselő úr félszólaI (\ Síi T*ft Keck Antal: T. Képviselőház! A miniszolnök úrnak hozzám intézett szavait nem értettem, azonban a felém való gesztusából azt kellett éreznem, hogy valamiért igen mérges lett. (Nagy derültség a jobboldalon.) Kérem, tessék engem meghallgatni! (Derültség. Nagy zaj. — Elnök csenget.) Ha a t. többség ezt nekem... (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, legyen szíves nyugodt és a Ház méltóságához való hangot használni! Keck Antal: Szükségesnek érzem m tartom, hegy felszólaljak, mert a miniszterelnök urat és a miniszterelnök úr családjának egyetlen tagját sem volt szándékom személyében megsérteni, mert én soha sem személyeskedtem. (Nagy zaj. — Derültség a jobboldalon.) Éppen ezért, nehogy az a félreértés essek, hogy én személyében bárkit is meg akartam sérteni azzal a közbeszólásommal, hogy ( «fa3 van a vején«, kijelentem, hogy ez személyes sértés nem volt, ezt kizárólag arra értettem, hogy a miniszterelnök úr veje a Corvin áruházban igazgatósági tagságot (Egy hang a szélsőbaloldalon: Elnökséget!) valialt akkor, amikor a miniszterelnök úr veje országgyűlési képviselővé és miniszterelnöki vove lett. T. Ház! Én csak azt a kérdést vetem fel, hogy a miniszterelnök úr által... Elnök: A képviselő úrnak nincs joga kérdést felvetni. A képviselő úr felszólalásában megmagyarázta közbeszólását. Minthogy a »faj van a vején« kifejezés egyrészt felre : értésre adott okot, másrészt a parlamenti ízlést is súlyosan sérti, a képviselő urat rendreutasítom és kérem, szíveskedjék felszólalását befejezni. . . Keek Antal: Kérem, hogy belenézhessem felszólalásomat. . ; 10*