Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

i% Àz országgyűlés képviselőházának Elnök: Kérdéseket feltenni nem áll jogában a képviselő úrnak; ha azonban kijelentését tovább meg akarja magyarázni, arra még joga van. Keck Antal: T. Ház! Ezt a kijelentésemet azért tettem meg, mert mi a magyar zsidókérdést, általában a kereszténykérdést» a közéleti tisztaság kérdéseit úgy fogjuk fel, ligy akarjuk és kívánjuk megoldani... Elnök: T. képviselő úr, ez sem tartozik fentig kijelentése megmagyarázásához. A képviselő úrnak nincs joga erről a kérdéséről beszélni. (Zaj. — Elnök csenget.) Keck Antal: T. Ház! Az állításomat azért tettem meg, mert merem állítani azt, hogy a Corvin áruház nem hívta volna meg igazgatóságába, vagyis elnökségébe Zichy Nándor grófot, (Egy hang a jobboldalon: honnan tudja?) ha Zichy Nándor gróf neim lett volna egyúttal országgyűlési képviselő és nem lett volna a miniszterelnök úr veje. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem szakember! — Mosonyi Kálmán: Magyart a magyarnak a Corvin áruházból! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Következik Rajniss Ferenc képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a magyar birtokpolitikai törvények egységes reformja és kodifikálása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. összkormányhoz a magyar birtokpolitikai törvények egységes reformja és kodifikálása tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy birtokpolitikai törvényeink a félmegoldások és az időbeli kompromisszumok rendszerét szolgálják és az egymásnak ellentmondó végrehajtási utasítások, bizalmas rendelkezések és a nyilvánvaló szabotázs nyugtalanító jelenségei miatt csak a gazdasági bizonytalanság és demagóg ígéretek posvdnyait növelik ? *"% Hjlándó-e a.m. kir. kormány az egységes magyar birtokpolitikai törvény sürgős előkészítésébe még a parlamenti nyári szünet előtt teljhatalmú vizsgálati joggal felruházott parlamenti bizottságot kiküldeni, illetve \ a törvényes formák között erre előterjesztést tenni? 3. Hajlandó-e a m. kir. kormány elvileg deklarálni, hogy a földhöz juttatás, a telepítés, a hitbizományi reform, a zsidóbirtokok igénybevétele, a tagosítás, a mammutbirtokok megszüntetése és a magyar mezőgazdasági dolgozók életkörülményeinek országos megjavítása egységes«... (Zaj.) Elnök: Csenciet kérek! Nagy Ferenc jegyző (tovább olvassa): »egymástól elválaszthatatlan érzéskomplexum, amelyet csak nagyvonalú alaptörvénnyel lehet komolyan és becsületesen megoldani.'Rajniss Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. .'••':.'". Rajniss Ferenc: T. Ház! (Felkiáltások a [baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Mérhetetlenül fáj nekem, hogy interpellációmmal kapcsolatban a miniszterelnök urat támadás érte, mert kötelességemnek taeiom kijelenteni, hogy teljés ellenzéki álláspontom mellett a miniszterelnök úr személyének integritását soha meg ifiéin támadtam, az ő férfiúi erényeit és érdemeit a magam részéről teljes 'mértékben elis137. ülése 19UO október 9~en, szerdán. merem. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon .és a közéven.) Ez semmit sem változtat azon, hogy politikájával és különösen belpolitikájával szemben ellenzéki állásponton vagyok. (vitéz Bonczos Miklós: A bécsi döntés után két nappal átíratta erdélyi vagyonát a magyar államra! — Teleki Pál gróf miniszterelnök tiltóan int. — Éljenzés és tavs a jobboldalon és a középen.) E kijelentésem után áttérek a magyar birtokpolitikai törvényeit egységes reformja és kodifikálása tárgyában egy negyedévvel ezelőtt bejegyzett második interpellációmra. T. Ház! Nem kell szakelőadást tartani és ! nem kell a rendelkezésre álló rövid időt talán I teues egészéuen ki sem használni, hogy megI magyaraznassam a magyar gazdáknak és a magyar éiet bármilyen termeten komolyan I szakértőként működő férfiaknak azt, hogy birtokpolitikái törvényeink kétevtizedes fejlődése nagy zűrzavart, sok tor vényt, még több törvényen alapuló rendelkezést sa végén bizonytalan állapotot teremtett. Részben a politikai agitáció miatt — s ez alól a t. kormányzópárt sem kivétel, mert becsülettel óhajtok emlékeztetni mindenkit a közösen megvívott harcokra, hogy a választások alj kalmával mit ígértünk földbirtokpolitikai terén a magyar népnek s nem kivétel ez alól a magyar bürokrácia sém, az intéző szerv, amelyiknek a különböző törvényeket meg kellett volna az életben valósítania és nem kivétel a törvényhozás sem — káoszt teremtettünk, nyugtalanságot és bizonytalanságot nemcsak a föidigénylők számára, hanem a földbirtokosok számára is. Ha becsületesen lelkiismer et vizsgálatot tartunk, azt kell mondani, hogv életünknek egyik legfájóbb sebe a belpolitikában az, hogy homályos fenyegetést érez a földbirtokos és homályos ígéretekből él a magyar nép. (Ügy van! a szélsőbaloldalőn.) Ezen a sajnálatos tényén birtokpolitikai törvényhozásunk és rendelettárunk 20 esztendő alatt semmi jót nem tudott változtatni. Itt van az 1920. évi XXXVI. törvényünk, a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről. Három vagy négyízben beszéltem és interpelláltam a Házban azzal a céllal, hogy mielőtt továbbmegyünk s újabb és újabb törvényeket gyártunk, próbáljuk meg az 1920. évi XXXVI. törvénycikk alapján teremtett szörnyű állapotokat a magyar birtokosság és a magyar földigénylők érdekében véglegesen, ha kell áldozatokkal is likvidálni. A rendeletek to- * mege után ma ott állunk, hogy az 1920. évi XXXVI. törvénycikk nincs végrehajtva, az Országos Földbirtokrendező Bíróság működését három törvénnyel megszüntettük, de az OFB ' még ma is működik, mert nem tudunk megszabadulni valamitői, amit már egyszer megteremtettünk. Földbirtokpolitikai törvényhozásunkat pedig nem a gyakorlat, hanem tényleg az ország belső strukturális követelményei miatt továbbvittük, olyan törvényeket és rendeleteket hoztunk, amelyeknek végrehajtása szintén késik. Éppen azért azt kérdeztem interpellációmban: van-e tudomása a magyar királyi kormánynak arról, hogy birtokpolitikai törvényeink félmegoldások és az időbeli kompromisszumok bomlasztó rendszerét szolgálják és az egymásnak sokszor ellentmondó •végrehajtási utasítások, bizalmas rendelkezések és a nyilvánvaló szabotázs nyugtalanító jelenségéi miatt csak a gazdasági bizonytalanság és a demagóg Ígéretek posvány ai növelik! Hoztunk a zsidókérdésben földbirtokpolitikai rendelkezéseket. Ma a táblánál ezren ~fe-