Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

506 Az országgyűlés, képviselőházénak 154. ülése 1940 november 18-án, hétfőn. rendesen fizetni a törvényben megállapított segécti etszámot sem. T. Házi A kisipari kivitel fokozottabb támogatása is nagyon fontos. Igaz, hogy kivitelről most nagyon nehéz beszélni, de reméljük, hogy ez a háború nem tart soká és akkor újabb •lehetőségek lesznek, — amin már előre 'kelíL dolgozni— hogy az új külföldi piacokat meg• szervezzük és oda a kisiparosok termelvényeit is eljuttassuk. Az Ipartestületek Országos Központja több képviselőtársamhoz fordult s arra kért bennünket hívjuk fel a miniszter úr figyelmét ^arra, hogy az iparfejlesztésre szánt 3,200.000 pengős összegből egy jelentékeny rész — ők kétmillió pengőt említenek — lehetőség szerint jusson a kisiparnak. En nem tudom, hogyan fog arányiam az elosztás, mennyi jut a kisiparnak és mennyi a nagyiparnak, de bízom a miniszter úrnak a kisiparosok iránt mindig tanúsított igazságérzetében, hogy a kisiparosok javára minden jogos igényt ki fog elégíteni. Az előadó úr is említette, hogy a kisiparosoknak a közszállításokban való részeltetése az elmúlt évben nagyon szépen emelkedett, hiszen az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe tartozó szövetkezetek és iparoscsoportok az ország minden részében körülbelül 45.000 kisiparost kapcsoltak be ebbe- a munkába. Ez igazán fisak örömmel tölthet el bennünket, mert egypár évvel ezelőtt, amikor még teljesen ^szervezetlen volt ez a dolog, különösön- a távolabb lévő vidéki kisiparosok alig-alig tudtak bekapcsolódni a közmunkába, ellenben most ilyen szerves szétosztással az ország minden részében igazságosan részesülhetnek közmunkákban a kisiparosok. Nagyon helyes a Közszállítási Szabályzat módosítása. Maga a miniszter úr jelzi, hogy 7 vagy 8 évvel ezelőtt alkotott Közszállítási Szabályzatunk több pontjában elavult, ezeknek módosítására ő kész és a legrövidebb idő múlva jön a módosítással.. Ezt csak örömmel fogadhatjuk. Ugyanígy vagyunk a munkaközvetítés államosításával, ami helyes és szükséges. r (Ügy van! Ügy van! a közéven.) Én ezt azért tartom szükségesnek, mert a munkaközvetítés volt az, ami eddig még a szociáldemokrata szakszervezeteknek' meglehetősen' nagy erőt adott. En itt éppúgy, mint egyéb ilyen alakulatoknál, nem szeretném, hogy a magyar munkásságot kitegyük annak, hogy erőszakosan odabilincseljék valahova, hanem engedjük a magyar munkásságot szívének sugallata szerint szervezetekbe tömörülni, magyar szervezetekbe, hogy az ő keresztény magyar felfogását ínég a (Szervezkedés terén is kifejezésre juttathassa. Éppen ezért örömmel üdvözlöm a munkaközvetítés államosítását •'•'••, Ami pedig a umnkakamarák felállítását illeti, az előbb Közi Horváth képviselőtársam beszéde alatt vita volt itt arról, hogy a munkakamarák felállításának az ügyét hogyan és miként szolgálnék a legjobban. Képviselőtársam említette, hogy a szabadság kérdését* a nyári szabadságolás ügyét is a munkakamarák feladatkörébe kellene bekapcsolni. TTgy tudom, hogy a miniszter úrnak is éppen ez a terve és igenis, a munkakamara hatáskörébe utalja minden olyan kérdésnek a megoldását, amely egyenlően érinti a munkaadót és a munkavállalót, hogy ez a iközös szervezet legyen az. amely ezeket a kérdéseket elintézi. Természetesen énn«k kell intéznie a munkabérkérdést., a munka* jdŐszabályözást és azokat a szociális probléma-' kat is, amelyek a munkavállaló és a munkaadó között felmerülnek. (Helyeslés a közéven.) Magában a költségvetésben bemifoglaltatik az, hogy a miniszter úr a kisipart gépek adásával, szerszámok adományozásával, pénzsegéllyel, az ipari tanfolyamok továbbfejlesztésével, új cikkek gyártásának támogatásával, ipartestületi támogatással, a jegyzők képzésével támogatja és fel lehetne sorolni még egész csomó olyan ténykedést, amely az iparügyi minisztérium hatáskörébe tartozik «. amely mind arra szolgál, hogy részben a kisiparosság anyagi helyzetén, részben pedig azok intézményein segítsen és azok működését támogassa, előmozdítsa. Nagyon helyes és fontos, hogy a miniszterúr továbbra is szorgalmazza a kisiparosok hitelellátását kisipari hitelek, mint középipari bitelek, fedezetnélküli hitelek és munkahitelek nyújtásával. Ez a négy hiteltípus az, amelyben részesülhet a fővárosi és a vidéki iparos és én e két utóbbi hitelnek, a fedezetnélküli hitelnek, amely a legkisebb iparosokhoz jut és a munkahitelnek, amikor is munkák cedálása révén Jiit hitelezéshez a kisiparos, fontosságára hívom fel az iparügyi miniszter úr figyelmét s kérem, iparkodjék erre a célra á pénzügyminiszter úrtól minél nagyobb összeget szerezni. Ami az ipari könyvtár kérdését illeti, a magam részéről csak örömmel nyugtázhatom azt, hogy ezek az olcsó szakkönyvek az áltáI lános ipari tudás fejlesztését célozzák. Az iparosok és a munkások 50 fillérért vásárolhatják meg ezeket a könyveket és azok olyan gyakorlatiasan, szakszerűen tárgyalják az ipar legfontosabb kérdéseit, hogy ha bármelyik iparos elolvassa őket, tisztában van azzal, hogy az ipari közigazgatással kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak. Ami a mestervizsgát, a tanfolyamokat, a segédyizsgát, az inas- és tanoncoktatást illeti, a minisztérium és annak tisztviselői itt is igen nagy munkát végeznek. Felhívom itt a miniszter úr figyelmét arra, hogy az utóbbi időben inashiány mutatkozik. Nem tudom, mi ennek az oka, de éppen az ipari továbbképzés szempontjából nagyon is vigyáznunk kell arra, hogy kellő létszámú, kiváló szaktudású ipari pótlásunk^ legyen. (Helyeslés.) Éppen ezért a tanoncképzést, a tanoncok iskoláztatását és általában helyzetük javítását tovább kell fokozni, amely kérdések megoldását a miniszter úr maga elé is tűzte és vigyázni kel] arra, hogy ne következzék be tanonchiány. , Ami már most az iparosok öregségi biztosítását illeti, legyen szabad röviden ezzel a kérdéssel is foglalkoznom. A miniszter úr előtt fekszik már az Ipartestületek Országos Központjának adatfelvétele, amely körülbelül 200.000 iparosról számol be. Az iparosok 83%-a adta vissza a kérdőíveket, tehát igen nagyszámú adatnak vagyunk a birtokában. Azt látjuk, hogy az öregségi biztosításra életkoruknál fogva alkalmas iparosok száma — akik 50 éven aluli kisiparosok, akiket tehát mésr a biztosító intézetek is elfogadnának — 6973%. Azután már nagyon csökken a százalék. Azt látjuk továbbá, hogy a magyar kisiparosok életkori százaléka jobb, mint a németországi, mert míg a németeknél 60%, addig Magyarországon 70% az öregségi biztosításba bevonható kisiparosok száma. Ez is mutatja tehát, hogy a kisipari biztosításnak minden lehetősége megvan, csak ezt mielőbb törvényesíteni kell. ^Ennél az adatfelvételnél arra is történt intézkedés, hogy összeirassék az országban a